A Blikk érdeklődött Rusvai Miklós immunológusnál, az ősz beköszöntével hogyan is állunk a járvánnyal, és a következő választ kapta a lap:
"Valóban gyorsan növekszik a Covid-fertőzöttek száma, köszönhetően annak, hogy egyre több időt töltünk zárt térben, az időjárás is lehűlt, nyirkosabb lett, de ez a pandémia lényegében egy klasszikus légzőszervi megbetegedéssé, mondhatni náthává szelídült, ami már véleményem szerint egyáltalán nem jelent népegészségügyi kockázatot.
A torokfájással, náthával, tüsszögéssel járó megbetegedés ugyan meglepően nagyszámú – otthon gyógyuló - fertőzöttet eredményezhet, ám ez nem jelenti azt, hogy emiatt számottevően gyarapodnának a kórházi esetek. Aki az augusztusi korona-minicsúcsban fertőződött meg, vagy most kapta el, szimplán emiatt nem kerül kórházi osztályra vagy akár lélegeztetőgépre. A statisztikai adatokból kiolvasható kórházi koronavírus-esetszám növekedés másnak tudható be.
Annak, hogy az intézményekbe más betegséggel, sérüléssel bekerülőknél kötelezően elvégzett Covid-teszt a vírus fertőzési potenciálja miatt nagyon gyakran pozitív eredményt mutat, így ezek a betegek egyből Covid-osztályra mennek, és ez gyarapítja számottevően a statisztikát. Ha viszont valaki a nyári időszakban vagy azóta átesett a már gyengébb tüneteket okozó koronavírus-fertőzésen, az a következő tavaszig igen erős védettséget szerzett, jóval izmosabbat, mintha felvette volna a következő, akár 4. oltást.
A helyzet az, hogy mostanra a koronavírus az influenzánál jóval enyhébb betegséget okoz, ez utóbbit nevezné a virológia jelentősebb kockázatú fertőzésnek, például annak magas lázzal járó tünetei miatt. Így arra is figyelni kell, hogy nehogy fellépjen az egyidejű fertőzés - a flurona -, aminek közös hatása már jóval súlyosabban érintheti az embereket."