Szokatlanul őszinte hangot ütött meg egy szombati konferencián Kína járványügyi központjának vezetője. Gua Fu bevallotta, hogy a kínai oltóanyagok hatékonysága „nem magas”, szükség van a továbbfejlesztésükre.
A vezető szerint három módon lehetne növelni a vakcinák hatékonyságát:
És bár Gua Fu másnap úgy nyilatkozott a Global Times-nak, hogy „totálisan félreértették” a konferencián elmondottakat, mert nem beismerésről van szó, ő csak tudományos szempontból elemezte a vakcinák készítésének nehézségeit és a hatékonyság növelésének lehetőségeit, úgy tűnik, a szellemet már nehezen lehet visszagyömöszölni a palackba.
A bejelentést azonnal felkapta a világsajtó, ráerősítve a kínai oltóanyagokkal szemben már amúgy is elég erős szkepticizmusra.
Mit lehet tudni a kínai vakcinákról?
Bár Kínában már több oltóanyagot is engedélyeztek, ez idáig két cég termékét exportálták több milliós tételben külföldre.
A Sinovac vállalat Coronavac nevű szere olyan országokban kapott zöld utat, mint Brazília, Chile, Mexikó, Törökország és Indonézia, de a hatékonyságával már korábban is merültek fel kérdőjelek. Hivatalos, harmadik fázisú adatok nincsenek, így aztán a legkülönbözőbb számok jelentek meg a szaksajtóban. Ezek közül a brazil volt a legmeghökkentőbb
Nem nagyon működik a kínai koronavírus-vakcina
2021.
January
13.
08:14
, ahol a Coronavac 50,38 százalékos hatékonyságúnak bizonyult, és Indonéziában sem működött valami fényesen (65%).
Sinopharm-vakcina: egyre biztosabb, nem elég a két dózis sokaknál
2021.
April
01.
12:18
.
Önmagában nem sokat mond a beoltottak száma
Összességében valóban nem túl meggyőzőek ezek a teljesítmények, amelyek egyben számos kérdést is felvetnek. Például azt, hogy hogyan lehet a beoltottsági számokra hivatkozni, ha ennyire bizonytalan a vakcinák működési hatékonysága; és itt nem feltétlenül csak a kínai készítményekről beszélünk.
A hivatalos adatok
Nevet vált az AstraZeneca, ami hatásosabb, mint korábban mérték
2021.
April
02.
07:39
szerint például a brit-svéd Astrazeneca sem igazán kényeztet el minket a hatékonysági mutatóval (76%), ráadásul ez utóbbi esetében nagyon hosszú az az idő, amíg a védettség kialakul, hiszen a két dózis között 3 hónap a különbség, és a Johnson és Johnson sem ígérkezik
Jön a Johnson & Johnson vakcinája, amit csak egyszer kell beadni
2021.
February
26.
14:21
tutibiztosnak (60-70%).
Nem nehéz megjósolni, hogy a hétvégi kínai „beismerésnek” politikai következményei lesznek. Meg lennénk lepve, ha a magyar ellenzék nem használná ki az elhangzottakat, felelőtlennek nevezve a kormányt, amire majd érkezik a „oltásellenes baloldal” mantra.
Az oltás - és egyáltalán, a járvány - körül kialakult primitív adok-kapok arra talán alkalmas, hogy politikai érdekcsoportok szavazatokat szerezzenek, de arra egészen biztosan nem, hogy segítsenek a tisztánlátásban.
A magyar kormány kommunikációja kizárólag a beadott oltások számára koncentrál, gondosan kerülve a vakcinák hatékonysága körüli kérdőjeleket. Ha így nézzük, a Gua Fu bejelentését idéző kínai lapok szabadabban beszélnek, mint a Fidesz-médiabirodalom.
Pandák után vakcinák
Habár a koronavírus-járvány Kínában kezdődött, ráadásul igen csúnyán, most éppen úgy néz ki, a félelmetes ázsiai óriás lesz az egyik nagy nyertese a pandémiának.
Az ország meghökkentően gyorsan visszaszorította a fertőzéseket, gazdaságilag is sínre került, miközben a nyugati országok azóta is kínlódnak mind egészségügyi, mind gazdasági fronton.
És közben elkezdett dolgozni a vakcinadiplomácia is.
Kínától soha nem állt távol, hogy mélységet adjon szimbolikus ügyeknek. Legismertebb talán az úgynevezett pandadiplomácia, amelynek lényege, hogy ha Kína óriáspandát ajándékoz vagy ad kölcsönbe egy országnak, mint például 1972-ben az USA-nak, akkor annak politikai jelentése is van.
A hongkongi South China Morning Post arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a nyugati államok magukkal vannak elfoglalva, és az általuk gyártott vakcinák is jórészt nyugaton kerülnek felhasználásra, Kína kihasználja a vakcinaéhséget, és - Afrika és Dél-Amerika után - megveti a lábát a közel-keleti országokban is, ahol eddig az amerikai befolyás volt jellemző.
A Magyarországon is jelen lévő Sinopharm például az Egyesült Arab Emírségekben kezdi meg a termelést, míg a Sinovac Malajziában és Indonéziában.
Emellett a szegényebb országokba való szállításnak is szimbolikus jelentősége van, amelynek később érhet be a gyümölcse.
Orbán Viktor is ezzel oltotta be magát
Magyarországon az ellenzék a kezdetben hevesen támadta a keleti vakcinákat, nyilván a politikai haszon reményében, építve az orosz és kínai termékek körüli általános hangulatra.
Így utólag már öngólnak tűnik a dolog, egyrészt mert most könnyebben rájuk lehet sütni - az amúgy ostoba – „oltásellenes” billogot, másrészt a keleti vakcinák ténylegesen hozzásegítenek a lakosság gyorsabb oltásához, ezáltal az egészségügyi, gazdasági és morális krízis megrövidítéséhez.
Ettől függetlenül nyilván nem véletlen, hogy az Európai Unióban egyedül Magyarország hagyta jóvá a Sinopharmot, és nem valószínű, hogy Orbán Viktor egy kalapból húzta ki, hogy az öt engedélyezett szerből melyikből kér.
Minden jel arra utal, hogy a kínaiak borsos árú vakcinája és a hozzá kapcsolódó kommunikáció 
Elindult a magyar állam repülőgépe a félmillió kínai vakcináért 2021. February 15. 08:52 nálunk is egy nagyobb diplomácia játszma része, de nem árt megjegyezni, hogy ennél többről van szó.
A magyar kormány ugyanis 5 millió adagot rendelt a Sinopharmból, ami 2,5 millió ember beoltására elég. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan és miként működik tehát ez az oltóanyag, fel kell-e turbózni valahogy, esetleg kell-e belőle egy harmadik adag.
Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján egyébként az országos tisztifőorvos azt mondta, nem kívánnak változtatni a Sinopharm oltási gyakorlatán, csak akkor, ha a gyártó vagy egy hatóság ezt majd kéri. De erre nincs szükség, hisz mind az öt magyar vakcina megfelel a WHO-kritériumnak, amely 50 százalékot jelöl meg minimális hatékonyságnak. Az is igaz, Müller Cecília nem zárta ki a későbbi változtatás lehetőségét.
