Ha valaki nyáron utazik először az Egyesült Államokba, az egyik legfurcsább dolognak az épületek hűtését találja. A légkondicionálók, ha kell, ha nem, csúcsra járnak. Az éttermekben 16-18 fok van, ha elmegyünk egy bolt előtt, és annak nyitva van az ajtaja, majd elfúj bennünket az utcán a bentről áramló sarki levegő. A múzeumokban felhúzzuk a pulóvert.
Irgalmatlan pazarlásnak tűnik mindez, és akkor még nem beszéltünk mondjuk Dubajról vagy Abu-Dzabiról, ahol – állítólag - mindez még tovább van hajtva.
De lassan Magyarország is felzárkózik. Nálunk is egyre több irodában, háztartásban búg a légkondicionáló, mobilklíma, és gyakorlatilag ma már nincs autó mesterséges hűtés nélkül.
Érthető. Évről évre egyre több és egyre hosszabb hőhullámok söpörnek végig az országon, most is éppen a közepén vagyunk egynek, és bizony jócskán vannak lakások, amelyek tényleg kibírhatatlanok a forró napokon.
De az esetek többségében adódik valami alternatív megoldás.
Ez már csak azért is érdekes , mert cseppet sem reprezentatív magán közvélemény-kutatásom szerint sokan táncolnak a kormány által megállapított átlagfogyasztás (210 Kwh) határán, ahol is a légkondicionáló által becsókolt áram már pluszban jelentkezik.
Hogy ez pontosan mennyi pénzt jelent, azt nehéz megmondani, de a szakirodalom szerint egy lakás nyári légkondicionálása könnyen lehet 10 ezer forint, ami most támogatás nélkül felfuthat 20 ezerre. Ez már komolyabb összeg, és ami miatt már érdemes másban is gondolkodni.
Ha nincs légkondicionálónk, nem kell számolni a beszerzéssel, az elavulással vagy a karbantartással sem, nem is beszélve arról, hogy egy fogyasztó kikapcsolásával barátságosabbak vagyunk a természethez is. Csepp a tengerben, de számít.
Milyen megoldások lehetnek?
A tervezés
A leghatékonyabb, ha az otthon hűtésével már a tervezésnél számolnak. Egy jó szakembernek nemcsak arra van ezer ötlete, hogyan tartsa a fűtés melegét odabent, de arra is, hogyan tartsa a nyári hőséget odakint. A szigetelésen, a nyílászárókon és a helységek tájolásán kívül léteznek olyan kevéssé használt, módszerek, mint a zöldtető vagy a Közel-Keleten népszerű széltornyok (szélcsapdák).Ezt nem is ragoznánk tovább, egy jó mérnök sokkal többet tud nálunk.
Árnyékolás, amiről tapasztalatunk van
Ha már megépült otthonunk van, jóval kevesebb a lehetőségünk, amelyek közül kiemelkedik az árnyékolás, egyrészt egyszerűsége, másrészt hatékonysága miatt.
Az egészségügyi szakemberek szerint a légkondicionált helységekben sem szabad 8-10 foknál hűvösebbnek lenni, mint a külső hőmérséklet. Ennyit pedig – tapasztalataink szerint - majdnem lehet hozni, ha kizárjuk a napfényt.
Belvárosi, több mint százéves házunkhoz először a konyhai spalettákat találtam meg a padláson. Kicsit kipofoztam őket, majd felakasztottam a külső ablakszárnyak helyére. A helyiség egész hangulata kellemesen megváltozott, érezhetően fellélegzett a hűtőszekrény, mi pedig vérszemet és motivációt kaptuk.
Két másik spaletta korábban is volt a ház túlsó, utcai felére, a maradék ablakokra pedig házilag készítettem helyükre pattintható árnyékolókat, festett farostlemezből, habkartonból, mindabból, amit találtam. Fillérekből megvolt, és annyira nem is lett csúnya.
A rendszer azóta működik, júniusban, az első komolyabb melegek eljövetelekor előkerülnek a lapok, majd szeptemberben visszakerülnek a pincébe.
Az idén a maximum benti hőmérséklet 27,8 fok volt, amit egy hőhullám végén mértünk egy olyan napon, amikor a külső hőmérséklet 37 fokra ugrott fel.
Az árnyékolás persze történhet más módon is: profi redőnyökkel, rolókkal. fóliákkal, de vannak olyan fényzáró (black-out) függönyök is, amelyek segítenek a napsugarak kint tartásában. Egy nagyobb üzletben (IKEA, Praktiker stb.) meglepően nagy kínálattal találkozunk, nem is megfizethetetlen áron.
Szellőztetés
Az árnyékolás kiegészítője a szellőztetés. Kétségkívül macerásabb, mint felkapcsolni a légkondicionálót, de nem árt egy kis napi ténykedés, főleg, ha az eredménye jól látszik.
Magyarországon a hőhullámokra jellemző, hogy az éjszakák ugyan még elég melegek, de hajnalra jellemzően 20-21 fok körülire hűl le a levegő. Ilyenkor kell kinyitni az ablakokat és kicserélni a levegőt az egész lakásban, hogy aztán az lehetőleg kitartson egész napra, a fent említett árnyékolás segítségével.
Tapasztalataink szerint ha a hőhullám egy hétnél nem hosszabb, egészen jól kezelhető a helyzet. Akkor van gond, ha a hajnali hőmérséklet napokon át nem megy le 20 fok alá, mert akkor hiába szellőztetés és árnyékolás, délutánra, estére már melegünk van. De azért az sem a világvége.