Közhely, de gombostűt sem nagyon lehetett volna leejteni a kőszegi Líra könyvesboltban hétfő délután. Kint esett az eső, olyan márciusi hangulat volt június elején, bent pedig spontán értelmiségi találkozó zajlott. A környéken valószínűleg itt volt a legmagasabb az egy főre eső mesterdiplomák és tudományos fokozatok száma ezen a délutánon.
Miszlivetz Ferenc szociológus, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója, egyetemi tanár legújabb, Maradok civil kötetét mutatták be a könyvesboltban. A kötet a szerző 1987 és 2023 között megjelent esszéinek, beszélgetéseinek gyűjteménye.
A nem cselekvés, a beletörődés kultúrája
És, mint ilyen, a rendszerváltás és az azóta eltelt 30 év lenyomata abból a szemszögből, ahogyan azt Miszlivetz látta, érzékelte, elemezte. Tudományosan megalapozott, de mégiscsak szubjektív alkotás, ahogyan arra a beszélgetés vezetője, Nagy Endre szociológus is utalt.
A közel egy órás beszélgetés alatt betekintést nyertünk abba, milyen dilemmákkal, döntési helyzetekkel kellett szembenéznie egy, a polgári értékeket valló és tenni akaró értelmiséginek a hazai politika alakulásában.
A beszélgetés gerincét egy definíció adta. Miszlivetz - és sokan mások - szerint a magyar társadalomban erős a felelősség nemvállalásának kultúrája. A nemcselekvés, a beletörődés, az óvatosság kultúrája, ami azt jeleni, fogadjunk el mindent, ami van, mert úgysem lehet másként.
Ez az önfelmentő gondolat a magyar társadalomban benne volt a Kádár-korban, és benne van ma is. És ezzel szemben áll a civil, vagyis a polgár fogalma. Aki nem törődik bele, vállalja a felelősséget és tesz.
A polgárok útja
Miszlivecz szerint a magyar politika a rendszerváltáskor követett el egy nagy hibát. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának egyik alapítójaként a horizontális, hálózatszerű együttműködésben hitt, szemben a vertikális, alá- és fölérendeltségi viszonyokkal.
Úgy látta, hogy a magyar társadalomnak a bolsevik típusú rendszer és a Nyugaton a '80-as évek vége felé megszülető neoliberalizmus helyett egy harmadik utat, a civilek, a polgárok útját kellett volna követnie. Ezért nem tartott a többiekkel, amikor a Szabad Kezdeményezések Hálózatából pártot, az akkori SZDSZ-t megalapították, és a kapitalizmust tűzték zászlajukra.
Szerinte a neoliberalizmusban megfogalmazott szabad piac nem szimplán gazdasági, hanem társadalmi, politikai fogalom is, és nem lehet mindent az önszabályozó gazdaság elképzelése alá rendelni. Ezért nem vállalt politikai feladatot, és tartja magát ma is civilnek.
Szombathelyen addig tűrték, amíg nem volt nagy változás
Miszlivetz arról is beszélt, amikor az akkori szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán elindították az Európai Tanulmányok Intézetét. Amíg csak arról volt szó, hogy páran tanulmányokat írnak, kutatgatnak, addig nem volt gond. Viszont amikor már új intézetet akartak alapítani, tanszékekkel, akkor komoly ellenállás alakult ki velük szemben.
A szerző azt mondja, ebben is a nem cselekvés kultúrájának nyomát látta, ami nem szereti a változást, és azt akarja, hogy minden maradjon a régiben.
Ezért távozott Szombathelyről, és kezdett újba Kőszegen. Ahol ma már sok volt szombathelyi kollégája is tanít, épületeket újítanak fel, működik az intézet. Miszlivetz elmondta, hogy 1987-ben, 2005-ben és 2014-ben nagyobb összegű állami támogatásokat kaptak, Kőszeg egy iskolaváros lesz, szemben a mindenfélével foglalkozó Szombathellyel. Amit - szerinte - előbb-utóbb Kőszeg-Szombathelynek hívnak majd.
Aki ennél többre kíváncsi, olvassa el Miszlivetz Ferenc Maradok civil című könyvét.
