A csernobili atomerőmű telephelyének orosz megszállása és a Zaporizzsjai Atomerőművet ért támadást követően sokan fordultak Prof. Dr. Aszódi Attilához azzal a kérdéssel, hogy mi a teendő, ha jelentős radioaktív anyag kibocsátásával járó esemény történne. A szakértő blogjában leszögezte , hogy olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő vízhűtésű vízmoderálású reaktorokban.
Ráadásul az atomerőművek baleseteiből származó kibocsátások tipikusan az erőmű 10-30 km-es körzetében okozhatnak akkora lakossági dózisokat, hogy lakosságvédelmi intézkedéseket legyen szükséges elrendelni. Így 1986-ban sem lett volna indokolt érdemi lakosságvédelmi intézkedéseket hozni Magyarországon - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy szükséges-e jódtablettát szedni. Ennek kapcsán egyrészt hangsúlyozta, hogy a jódtabletta alkalmazása csak atomerőművi baleset esetén merül fel és akkor, ha a baleset működő reaktorban történt. Másrészt megjegyezte, hogy a jódtabletta csak egy rövid időablakban, néhány órával a radioaktív jód felvétele előtt vagy közvetlenül utána alkalmazva hatásos és csak ott indokolt, ahol a lakosság nagyobb mennyiségben találkozhat radioaktív jóddal.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy "a stabil jód nagy adagját csak akkor célszerű bevenni és csak azoknak, amikor és akik számára a hatóságok azt elrendelik! Magyarországon ekkor történik a központi raktárakban tárolt jódtabletták kiosztása is" .
Végül megjegyezte, hogy a laikusoknak nem feltétlenül érdemes sugárzásmérőt vásárolnia, használatához ugyanis érteni kell, hogy mit mér és mire tudja használni az adatokat. Ebből a szempontból sokkal jobb, ha a nagy pontosságú, a hatóságok által működtetett sugárzásmérő rendszer adatait követjük, és figyeljük a hatóságok, szakemberek instrukcióit - jegyezte meg.
