Alföldi Makrancos Katája tehát péntektől Szombathelyen, a WSSZ-ben fogyasztható. Aki szereti azt, ha egy színház szól valamiről, és azt is, ha egy rendező nem csupán papírmaséba csomagol egy shakespearei színdarabot, hanem mai értelemmel és érzelemmel tölti fel, az rohanjon a jegypénztárakba, hogy még idén (nem tévedés, még idén) bejusson egy előadásra. Viszont aki azt hiszi, hogy Alföldi politikai fricskává silányítja ezt a veretes vígjátékot, az csalódhat, itt egyetemes emberi szarakodásról lesz szó, arról, miként lehet egy macsóvilágban az embert sárba taposni, pórázon vezetni.
Addig is idézzük fel, mit is mondott a nyugat.hu-nak adott interjújában nemrég Alföldi, 
Alföldi Róbert: Ezeknek én nem leszek rosszul, azért sem! 2015. April 22. 11:15 számára miről is szól ennek a makrancos csajnak a szombathelyi megzabolázása:
- Kész koncepcióval jöttél, tudod milyen lesz a szombathelyi Makrancos Kata?
- Lehet másképp is elkezdeni egy munkát?!
- Vannak olyan rendezők, kik azt szeretik, ha a próbafolyamat alatt, a színészek bevonásával alakul a rendezés.
- Én nem ilyen vagyok, én szeretem tudni előre, mit, hogyan és miért csinálok. Hogy honnan hova szeretnék eljutni, hogy ez a darab valóban olyan helyes és jópofa-e, mint amilyen kép kialakult róla, vagy inkább egy kegyetlen történet.
- A nők számára biztosan az. Én soha sem tudtam mosolyogni ezen a shakespeare-i sztorin.
- Az, hogy van egy humora, egy commedia dell'arte szerkezete, csak egy dolog. Közben meg mégis arról szól, hogy a társadalom elvárásaihoz igazodva, a közeg nyomására valakinek megszüntetik a személyiségét. Eldöntik, hogy valamilyen legyen, és ameddig nem lesz olyan, addig minden módszer megengedett ahhoz, hogy átkössék a benne lévő vezetékeket, és átalakítsák a személyiségét. Ebből a szempontból valóban nagyon kegyetlen a darab. Arról szól, hogyan szüntetünk meg valakit, vagy hogyan várjuk el valakitől, hogy megszűnjön olyannak lenni, amilyen, és váljon olyanná, amilyenné mi szeretnénk, hogy legyen.
"Nem tudok más kort belerakni, csak a magamét"
- Mennyire lehet erről a problematikáról (meddig avatkozhat be a társadalom a személyiségünkbe) egy négyszáz évvel ezelőtti nyelvezeten beszélni?
- Minden jó szerzőnél az adott kor azt érzi, hogy a történet épp róla szól. Shakespeare nyelvén pedig mindig nagyon pontosan lehet beszélni, mert alapügyeket vizsgál, és olyan mikroszkopikus érzékenysége és tudása van az emberről, ami csak keveseknek. Ezért teljesen mindegy, hogy mondjuk négyszáz éve írta a darabot vagy két hete. És persze, mindig az adott történelmi pillanattól függ, hogy az a konkrét probléma, amiről ír, mennyire van éppen benne a levegőben, mennyire érezzük ismerősnek.
William Shakespeare: Makrancos Kata avagy a hárpia megzabolázása
- vígjáték – Macsóvilág. Férfiuralom. Ahol az erő, az erőszak az egyetlen igazság. Ahol a jelszó: „A sör nem ital; az asszony nem ember; a medve nem játékszer!”
A fiatal és szabad, szép és megzabolázhatatlan Kata nem tűri a béklyókat, a korlátokat. Nem tud, és nem akar parancsra szeretni, a férfiak kizárólagos uralmát megtagadja. De nem tudja elkerülni az apja által rákényszerített házasságot.
Az öntudatos és erőtől duzzadó férj, Petruchio engedelmes feleséggé kívánja változtatni Katát. Próbatételei egyre kíméletlenebbek. Kegyetlenebbek. Kata állja és kiállja a próbákat, de hogy valóban szelíd és szolid párja lesz-e a fölötte uralkodni vágyó urának - kérdés marad...
Shakespeare híres és hírhedt vígjátéka, A makrancos Kata nyersen, de sok humorral ábrázolja a nő-férfi kibékíthetetlen ellentétét, örök párharcát.
Az előadást Nádasdy Ádám fordításában Bánfalvi Eszter és Bányai Kelemen Barna főszereplésével Alföldi Róbert rendezésében mutatja be a Weöres Sándor Színház.
Alföldi Róbert az előadásról: Vajon mitől lesz makrancos, avagy, hogy Shakespeare-t idézzük minél pontosabban, mitől lesz hárpia egy csinos, egyébként okos, mondhatni kedves, sőt vonzó nő?
Mi történik körülötte, avagy milyen közeget vagy életet, vagy társadalmat hoznak létre a férfiak, amiben egy csinos, okos mondhatni kedves, sőt vonzó nő hárpia lesz?
Milyen választása van egy nőnek a férfiak által meghatározott játékszabályok között?
Avagy van egyáltalán választása?
Mitől röhögünk ennek az okos, mondhatni kedves vonzó nőnek a próbálkozásain?
Avagy kin röhögünk? Magunkon?
A nőkön? Vagy a férfiakon? Avagy mi a szerelem?
Mit bír ki a szerelem?
Mit kell kibírnia a szerelemnek?
Örülök, hogy Szombathelyen dolgozom.
Örülök, hogy Szombathelyen lehet keresni a válaszokat.
Avagy újabb kérdéseket megfogalmazni.
Avagy.....
Jordán Tamás szerint Alföldi a kortárs magyar színház egyik legjelentősebb alkotója. „Játszottam vele, és rendezett is. A csapatom a vele való munkából sokat tanulhat, szükség van arra, hogy személyesen megtapasztalják azt a többletet, amit ő tud. A társulatra jó benyomást tett az olvasópróbán, Alföldinek is jó a benyomása a társulatról - aki benne van: boldog.
A darabot egyébként ő választotta, és amíg a nemek közötti harc véget nem ér, addig mindig aktuális lesz. Több száz virágzó évet prognosztizálok neki.
A színészek és a közönség számára is meghökkentően izgalmas előadást várok.
Alföldivel régóta vagyunk jó viszonyban, kölcsönösen tiszteljük egymást, együtt dolgozunk: ezidáig már több mint száz alkalommal adtuk elő a Rózsavölgyi Szalonban Az utolsó óra című darabot, csak ketten játsszuk. Rendezett engem a Radnóti Színházban: a Platonov nagy siker, azt hiszem, hogy Alföldinek köszönhetően én is remekelek benne. Mi nem együttműködünk, hanem nagyon jó barátok vagyunk.
Ami a jövőt illeti: szakadatlanul téma közöttünk, hogy milyen jó volna, ha csinálnánk ketten egy nagyon mulatságos vígjátékot. Ami összeköt bennünket, és a barátságunk egyik alapja: mindketten szeretünk jó értelemben véve hülyéskedni, vagy másként fogalmazva: magas színvonalon szórakoztatni a közönséget.”
Szereplők:
Baptista Minola/Mertz Tibor
Kata/Bánfalvi Eszter
Bianca/Hartai Petra e.h.
Petruchio/Bányai Kelemen Barna m.v.
Grumio/Szabó Tibor
Gremio/Szerémi Zoltán
Hortensio/Matusek Attila e.h.
Lucentio/Jámbor Nándor e.h.
Tranio/Kenderes Csaba e.h.
Biondello/Balogh János
Vincentio/Kelemen Zoltán
Iskolamester/Szabó Róbert Endre
Özvegy/Vlahovics Edit
Curtio/Avass Attila
Nátán/Szabó Róbert Endre
Fülöp/Kelemen Zoltán
Józsi/Balogh János
Dramaturg: Vörös Róbert
Díszlettervező/Jelmeztervező: Zöldy Z Gergely
Kellékes: Nagy Kornél
Ügyelő: Győrváry Eszter
Súgó: Balogh Lívia
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita
Rendező: Alföldi Róbert
Bemutató: 2015. május 15. 19 óra, Nagyszínpad
