Nemrég mutattuk be a szombathelyi Hangya-házat 
Ezt a házat nem a hangyák hordták össze Szombathelyen – vagy mégis? April 25. 15:01 , így most ennek történetét csak röviden idéznénk vissza. Az épület 1939 és 1941 között épült a Hangya Szövetkezet számára, a terveket pedig Frank Ágoston készítette. A szövetkezet mára inkább történelmi lábjegyzet, pedig egy időben az ország egyik legnagyobb gazdasági hálózatát működtette. Volt bolthálózatuk, feldolgozóüzemeik, hitelezési rendszerük, így gyakorlatilag egy teljes ellátási láncot működtettek.
A Hangya a két világháború között több mint kétezer tagszövetkezettel és mintegy 700 ezer taggal működött. Ez a kisgazdák gazdasági önszerveződésére épített rendszer a maga korában modernnek számított: közös beszerzés, olcsóbb árak, szervezett értékesítés jellemezte.
Aztán a háború mindent elvágott. 1947-től a szövetkezetet fokozatosan felszámolták, 1949-re a neve is eltűnt. A ház viszont megmaradt. És vele együtt egy másik réteg is: az emlékezet.
„Modern ház volt, központi fűtéssel”
Korábbi cikkünk nyomán jelentkezett Pósfai József, Ekler József unokája. Az ő visszaemlékezései és megőrzött fotói segítségével idézzük fel a szombathelyi kirendeltségvezető életének egy részét.
A Hangya-ház nemcsak gazdasági központ volt, hanem lakótér is. Akkoriban modernnek számított: központi fűtés és mosókonyha is volt benne, a közös terek pedig rendezettek voltak. Egy olyan világ, amelyben a „szövetkezés” nemcsak elv volt, hanem mindennapi működés.
Az Ekler család 1941 körül költözhetett be a szombathelyi Fő téren álló épületbe. De ezt a mindennapiságot a háború felborította.
Bombázás, pince, menekülés
A családi emlékezetben a háború nem nagy történelmi tablóként, hanem apró, egymásra rakódó jelenetekként él. A visszaemlékezések szerint a bombázás idején a család értékeit a pincébe menekítették, de azok ott megsemmisültek.
A legendáriumok szerint ez egy orosz katonának volt köszönhető, aki meggyújtott újságpapírral világítva kutakodott, azonban amikor nem találta, amit keresett, az égő papírt elhajította, amitől minden más is lángra kapott.
Egy másik történet már szinte filmszerű: a gyerekek a ház tetejéről figyelték a légteret, miközben a felnőttek az óvóhely és a lakás között ingáztak. Az egyik ilyen alkalom éppen Szombathely bombázásának napjára esett: bár a ház jórészt sértetlen maradt, a tetőn lévő egyik korlátot meggyűrte egy repesz.
A családi elbeszélésekben egy olyan jelenet is felbukkan, amikor a család a háború egy későbbi pontján a Papi Szeminárium épületében húzta meg magát, ahová a szovjet katonák egy éjjel megpróbáltak betörni. Ekler József – aki az első világháborúban súlyos sérülést szenvedett és orosz hadifogságba került – rájuk kiabált. Mivel a katonák tisztnek hihették, a betörés végül csak kísérlet maradt.
A ház túlélte a saját rendszerét
A Hangya Szövetkezet megszűnt. A gazdasági modell eltűnt. Az Ekler család tagjai pedig más utakat választottak. Ekler József fia, aki szintén József volt, például a Haladás labdarúgója lett. A ház pedig ma már inkább mementója egy letűnt kornak, amikor a „Szövetkezés” és az „Erő” még nem üres szavak voltak.
