A giccses nyolcvanasokban a mindössze 15 éves Brooke Shields azzal verte le sokaknál a biztosítékot, hogy egy reklámban közölte: semmi nem férkőzhet be ő és a Calvin Klein farmere közé. Mégsem ez volt az első alkalom, hogy a reklámipar csatasorba állította az erogén zónákat: jöjjön egy sor bizonyíték erre, évtizedekkel ezelőtti szexi (néha egyenesen szexista) hirdetésekkel. Nadrágokat felkötni ér, mert egynémely annyira merész, hogy ma már meg sem próbálkoznának vele a kreatív szakma nagyjai.
Jézus farmere: csak engem kövess!
1973-ban egy olasz farmermárka nem csak a Jesus Jeans nevet választotta magának, de először a tanítás-ízű "aki szeret engem, követ engem", majd a "nem lehet más farmeretek, csak én" mottóval próbálta magát figyelemmel kitüntetni. Az angol szabadalmi hivatal azonban már a márkanév miatt is letiltatta őket, mondván, az ellentétben áll az erkölcsösség elfogadott alapvetéseivel. Erre a cég jogásza úgy reagált: vicces belegondolni abba, hogy az Úr nevét erkölcstelennek titulálják. A márka gyártása 92-ben ugyan leállt, régi provokatív kampányaiknak hála nem volt gondjuk azzal, hogy tavaly újra megjelenjenek a piacon.
Thomas Magnum divatot diktált
Hiszen mi másnak tudhatnánk be azt, hogy a Papillon napszemüveggyártó a 80-as években áramvonalas sportkocsival és férfias mellbekeccsel akarta a tömegekre sózni termékeit? Igaz, az overált már nem tudjuk nagyon helyre tenni magunkban, de annyi baj legyen, hiszen mint az nyilvánvaló, a fürtös szőkéket vonzza, mint a jó elektromágnes.
"Let's get down to business"
Magyarul annyit tesz: térjünk az üzletre. A Munsingwears férfi alsóneműihez kreálta ezt a hirdetést, amin két megfeszült izomzatú férfiembert látunk birkózni, ahelyett, hogy keresnék a család madárlátta kenyerét. Hogy a "sretchy-seat", vagyis a rugalmas ülés alatt mit akartak érteni, azt a képi kontextus tükrében nem most kezdenénk megfejtegetni, ha nem muszáj.
A topless lányok is angyalok
Valahol az előző reklámnak is megfeleltethető a Versace 1995-ös darabja, amin már lányok esnek egymásnak, és rángatják le egymásról az egyes ruhadarabokat, fetrengve, kamaszosan. És hát jaj, csak nem lekerült egy melltartó?
"Sokkal több is van itt, mint ameddig a szem ellát"
Így szól a nadrággyártó Broomsticks szlogenje, amihez ha hozzácsapjuk azt, hogy már maga a márkanév is azt jelenti, hogy seprűnyél, plusz megtoldjuk mindezt az alábbi képpel, ami egy ücsörgő nő fölött álló hímeket ábrázol, akkor távozhatunk is, bíró úr, nincs több kérdésünk. A reklám egyébként 1971-ben született.
Még az eső sem moshatja el...
...azt a vakító ragyogást, amit ez a cipőpolírozó krém képes átadni a lábbelinek. Ez volna az üzenet valahonnan a századelőről, az üzenet alanya pedig egy somolyogva lépdelő nő, akinek az esőkabátja alá látványosan nem álmodott ruhát a grafikus. Ha ez lett volna az aktuális trend az idei csapadékmosta Balaton Soundon, akkor bizonyára nem csak lézengtek volna a belbudai zsúrfiúk a Gossip koncertje alatt. De talán pont így volt ez jó, nem is akarunk ötleteket adni, mindenki felejtse el!
Pizsamásék 1940-ből
Az alábbi akolmeleg reklám nem szorul különösebb magyarázatra, arról a kérdésről viszont egyszerűen képtelenek vagyunk lemondani, hogy mit jelent az alábbi szlogen:
Egy napfényes, varázslatos reggelen majd visszakerülnek a fiókba
?
Ha nagyfater tudná, mit művelnek a szvetterei
...akkor nem adott volna engedélyt rá, hogy ezt műveljék. Esetleg épp ellenkezőleg. Na de mindegy, itt legalább a mottó rendben van:
Srácok, ha ha nem veszitek meg ezeket a pulcsikat, ismét visszakanyarodunk a férfimodellekhez.
Ezt a hirdetést egyébként egyenesen 1967-ből szalajtották.
"Nem számít, mennyire macerás a mozdulat..."
...a Harris Dacron nadrágok bírják a gyűrődést, mert az élethez készültek. Lefordítjuk: még ha egyszerre két nő is akarja szúrós tekintetével meghámozni a fejünket, egy harmadik meg a térdünk kalácsát harapdálja, ez a nadrág akkor is kitart - de mindenekelőtt segít háremet építeni, amíg a feleség távol van. Vagy valami ilyesmi.
A jogos kérdésfeltevés
Szellemesen önreflexív, a reklámügyi hatóság fejére öles barackot nyomó hirdetéssel zárjuk a felhozatalt. A mindent eldöntő kérdés:
Vajon kitiltják Bostonból a legújabb nadrágainkat?
Nem nehéz kitalálni, hogy mindez persze magára a reklámra vonatkozik, ebben a tekintetben pedig pazar ötlet. 1966-ból.
