Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Petrinja és Szombathely között még a föld is beleremegett a karácsonyba

Amilyen katasztrofális volt ez a 2020-as év, kész csoda, hogy a hétfői horvátországi földrengés nem okozott nagyobb pusztításokat. Felidézzük az elmúlt évek földrengéseit a környéken.

Erős földrengés rázta meg Horvátország középső részét hétfő reggel, Erős földrengés volt Horvátországban, Szombathelyen is érezték 2020. December 28. 08:51 melynek hatása állítólag még Vas megyében is érezhető volt. Az 5,2-es erősségű rengés epicentruma Zágrábtól mintegy 50 kilométerre volt, Petrinja közelében.

Azok számára, akik nincsenek tisztában a Richter-skála szerinti fokozatok erősségével: Petrinja városa, ami a legközelebb volt a rengés központjától, 242 kilométerre fekszik Szombathelytől, és így is lehetett még érzékelni belőle valamicskét.

Földrengések egyébként nap mint nap pattannak ki, csak a legtöbbjük olyan gyenge, hogy érzékeny műszerek nélkül észre sem vesszük őket. A hétfői horvátországi az átlagnál valamivel izmosabb példány volt, de augusztus 8-án Volt egy kis földrengés Ausztriában 2020. August 09. 06:47 például az ausztriai Tirol tartományban is kipattant egy 4-es erősségű, melyet Szombathelyen is lehetett mérni, de érezni már nem nagyon.

Június 2-án Itt, a szomszédban rengett a föld 2020. June 02. 08:06 is volt egy 2,3-as a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorjánál, de ezt már az epicentrum közvetlen közelében is csak páran észlelték.

Vas megye földmozgásilag igen békés helyen terül el, itt utoljára 16 éve, 2004 júniusában Kisebb földrengés volt Vas megyében 2004. June 26. 21:54 észleltek egy 2,4-eset, ami amúgy szösszenetnek számít, de nálunk még így is kuriózum. A Vasegerszeg térségében kipattanó rengést a település lakói érezték, okozott is egy kis riadalmat, de semmi mást.

Egy vasegerszegi lakó akkori elmondása szerint a kisebb tárgyak elmozdultak a helyükről, ami egy földrengést csak hírből ismerő térségben valóban rémisztő élmény lehet, de anyagi kár, vagy személyi sérülés nem történt.

Tulajdonképen mi történik ilyenkor?

Azoknak, akik itt maradtak az ismeretterjesztő percekre elmondjuk, hogy mi a földrengés. A felszín alatt a kőzetlemezek folyamatos mozgásban vannak, a rengések pedig ezeknek a lemezeknek a találkozásánál pattannak ki.

Ahogy az egyik lemez a másik alá bukik, az azt felépítő kőzetek rugalmasságukból adódóan egy darabig bírják az alakváltoztatást, ám amikor már túl sok feszültség gyűlik fel bennük, egész egyszerűen „elpattannak”, az így felszabaduló energia pedig rengés formájában tör a felszínre.

A földrengések erősségét a Richer-skála szerint értékeljük. A hétfői horvát rengés a maga 5,2-es erősségével már nagyobbacskának számít, ilyen erősségű rengések már képesek kárt okozni az épületekben is, ritkán halálos áldozattal is járhatnak.

Ez egyébként nem egzakt szám, de azt mondják, az ember nagyjából a 2-estől fölfelé érezheti meg a rengést, az alatt csak a műszerek tudják kimutatni.

A valaha mért legnagyobb földrengést 1960-ban mérték Chilében, a Richter-skála szerint 9,4-9,6-os erősségű volt. A természeti csapás nyomán elszabadult szökőár még Japán partjainál is pusztított, pedig a szigetország a rengés epicentrumától mintegy 17 ezer 200 méterre fekszik.

Egy fotó az 1960-as chilei pusztításról
britannica.com
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech

Tovább az oldalra