Reggelizzünk együtt! - ezt kevesebbszer halljuk, mint a közös ebédre vagy vacsorára való invitálást, de nem mondtunk nemet, s rögtön sorozatos reggelizést terveztünk be, hogy megtudjuk mit ehetünk, hol és mennyiért. Kollégáink jellemzően otthon reggeliznek, vagy útközben vett pékáruval csillapítják a korgó fenevadat, ezért (üres) hasraütés-szerűen választottunk négy helyet a reggeli lakomákhoz.
Maradj talpon! - mustáros kolbász és szalonna a bisztróban
A Király utcai bisztróban kezdtünk, klasszikus talponálló, fehér köpenyes eladókkal, kicsit visszaköszön még a múlt szele, annak ellenére is, hogy pár évvel ezelőtt felújították a büfét, eltüntetve a régi cementlapokat, alumínium díszítéseket és csempét a falról. Azért a kávéspoharak és az alumíniumtálcák ugyanazok maradtak, két harapás közt évtizedeket repülhetünk vissza. A hidegkonyha és a húsáru viszi itt a prímet, ide nem péksüteményért jön be a többség. Mi is lecsaptunk a húsokra, háromfélét kértünk négyen.
Két pár virslit szeretnék mustárral, zsemlével és egy dobozos jegeskávéval
- egy ezressel rövidült meg a havi büdzsé, de cserébe roppanós virslit kapott kollégánk, aminél külön kiemelte, hogy finom.Egy sült szalonnát kérnék mustárral és két zsemlével.
- 420 forintba került, s két fotósunk lakott jól belőle. Persze lehet, hogy régen az öregek mindig ezt reggeliztek, és semmi bajuk nem volt tőle, de annak a bizonyos falusi Pista bácsinak a hagyományos ételekkel és pálinkával falazott immunrendszere egy kicsit különbözik a mai városi fiatalokétól.
Egy sült debrecenit legyen szíves mustárral és zsemlével!
- 410 forintért mérték az egészet, ezért cserébe jól is laktam, még tizenegy órakor sem csapott meg minket az éhség szele. A bisztró bevált, 400 és 1000 forint közti összegből megtölthetjük délelőttre a gyomrunkat, s bár nem paleolit, nem is update, de néha belefér egy kis reggeli dőzsölés. Van aki minden nap itt reggelizik, olvassa a napi sajtót, miközben mártogatja a mustárba a kolbászt.
Ropogós croissant és ribizlis batyu a pékségben
Második reggelinket egy pékségben költöttük el, több reggelizésre alkalmas pékáru bolt is van a városban, mi a Király utcai Zalacóba mentünk. Az első tálcán két baracklekváros-diós csiga, egy kakaós tekercs, két túrós-ribizlis batyu, és egy hosszú kávé volt - ezért 745 forintot fizettünk. A második rendelésben sajtos kifli, minicroissant és egy rétes volt szintén kávéval, 550 forintért.
A péksütis reggelit ezúttal ülve ehettük meg, figyelve a Fő térre igyekvő embereket, a nyitás előtt még egy kis harapnivalóért befutó közeli boltosokat. Természetesen ezzel is jól laktunk, és finom volt minden, a péksütiket ki ne szeretné? Főleg ha ropogós, friss a csemege. Igaz, ebédidőben már éhesebbek voltunk, mint a bisztró után, de azért nem rágtuk meg a küszöböt.
Fokhagymás reggeli a tömegben - lángosozás a vásárcsarnokban
Harmadik reggelinket a piacra terveztük: egy jó piaci lángos isteni reggeli! - mondta kollégánk, így kaptuk magunkat és elsétáltunk a vásárcsarnokba, annak is az egyik csücskébe, hogy bevigyünk pár száz kalóriát. Érkezéskor sokan voltak, de villámgyorsan sorra kerültünk és hamar kezünkbe is nyomták a lapos finomságot, mindösszesen kétszáz forintért.
Jól lekentük fokhagymás lével, jól megsóztuk és máris kerestük a helyünket a nagy piaci forgalomban, hogy hol ehetnénk meg zavartalanul a lángosunkat, erre pár méterrel arrébb találtunk is két szabad négyzetmétert, ahol állva reggeliztünk. Hozzá kell tenni, hogy sok helyen ettünk már sokféle lángost, de ez elég finom volt. Így nem is vágyunk most a Balaton-parti kedvenc lángosunkra.
Villámgyors burger és hosszú kávé a mekiben
Azért most már együnk egy tinireggelit is!
- jegyezte meg kollégánk, így elmentünk a McDonald's gyorsétterembe, ahol tiniket nem találtunk, (vélhetően ők ekkor már a suliban voltak), viszont huszonévesekből akadtak többen is. A reggeli menükből válogattunk, így választottunk egy McWrap omlettet narancslével 1020 forintért, egy csirkés McMuffint hosszú kávéval 600 forintért és egy reggeli sertésburgert kávéval 400 forintért.
Annak ellenére, hogy máshol sült szalonnát és kolbászt eszik az ember, itt valahogy rögtön előjön, hogy nem kér sült krumplit amikor kínálják a reggelihez és hasonlók. Aki evett már McDonald'sban tudja, hogy mit kap, a szendvicsek és a McWarp finom volt, de mindegyikünk meg tudott volna enni még egy kört. Azon pedig már csak mosolyogtunk, hogy az asztalon heverő napilapban épp azt a szendvicset hirdették, ami előttünk hever. Persze a fotó és a valóság nem minden ponton találkozik egymással.
Egyik kollégánknak nem ízlett a kávé, míg a másik kiitta a poharat (ízlések és pofonok), amit viszont tapasztaltunk a reggelivel kapcsolatban: amilyen gyors, annyira gyorsan el is múlik a jóllakottság érzése, Michael Flatley is megirigyelte volna a ritmust, annyira kopogott a szemünk délben.
Összegzés
Miután négy helyet is kipróbáltunk, szummázhatnánk, hogy hol érte meg a legjobban, és mit ajánlunk olvasóinknak, de mindenki azt eszik, amire vágyik, közülünk van aki marad az otthoni reggelinél, s van olyan, aki visszatér a munkába menet elrágcsált péksütiig.
Ami biztos: a lángos a legolcsóbb és viszonylag sokáig laktat. A bisztró nem épp zsírmentes, de utána délben senki sem akar még ebédelni. A pékségben nagyjából annyit ehetünk, hogy ebédig kitart, és variálhatjuk a finomságokat, a McDonald'sban pedig egy férfi mindenképp dupla adagra készüljön.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
