Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A halál volt a szabály. A legmélyebb sötétségről akartam filmet forgatni - Nemes Jeles László, és a stáb a Saul fiáról

Harminc éve nem volt ekkora sikere magyar filmek, mint a Saul fiának, négy díjat hozott haza Cannes-ból: a zsűri nagydíja, a nemzetközi kritikusszövetség FIPRESCI-díja és a François Chalais-díj mellett a film hangmérnökét, Zányi Tamást is kitüntették: övé lett a technikai-művészi megvalósításért járó Vulcain-díj. Tegnap Szombathelyen díszbemutató is volt, ahol közönségtalálkozót is rendeztek. Ott voltunk mi is.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Rétegműfaj a szombathelyi Bloomsday, sörözős-pecsételős buli, szabadtéri koncertezéssel a Zsinagógaudvaron, némi nosztalgiával és kiállításmegnyitókkal. A véletlen hozta vagy sem, az Agora Savaria Mozi idén rászervezett a kötelező június 16-ára, két telt házas vetítést, hozzá dupla közönségtalálkozót prezentált a Saul fiá ból. És hogy mi a kapocs Saul, a megemészthetetlen borzalom, a sonderkommandó, Nemes és Leopold Bloom között?

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Látszólag semmi, de egy ismerős a sajtóbeszélgetés előtt adott egy magyarázatot: a Saul fia olyan az európai moziiparban, mint James Joyce Ulysses e a regény műfajában. Gyökeresen felforgat minden sémát, felkavar és felráz.

Saul fia
Saul fia
Nyugat.hu

A filmről korábban már írtunk, Meztelen lábak csoszogása – a Saul fia (kritika) 2015. June 10. 19:47 a hangmérnökkel, a szombathelyi kötődésű Zányi Tamással is elbeszélgettünk Fogmosás közben érte a hír, nyert a Saul fiával. Azt hitte, ugratják - Zányi Tamás hangmérnökhelyről induló hangmérnök 2015. June 13. 19:21 telefonon, most pedig beültünk a közönségtalálkozóra és a sajtóbeszélgetésre, kár lett volna kihagyni egy személyes találkozást.

A kétszeres szombathelyi teltházban a közönség is hálás volt – csak páran távoztak idő előtt, vagy dolguk akadt, vagy nehezen bírták a sokkoló képeket, a sűrű levegőt, a tömeget. A beszélgetésre sokan maradtak, mindenki elismerően nyilatkozott, aki megszólalt, annak tetszett ez a zajos haláltánc. A politikus garnitúra sem maradt távol, a polgármester, Puskás és az LMP-s Schiffer András is eljött, hogy kezet rázzon a frissen felfedezett és Cannes-ban kitüntetett rendezővel és csapatával. Hogy honnan jött a holokauszttéma, és miért a sonderkommandó?

Saul fia díszbemutató a Savaria Filmszínházban
Ennyien voltak az esti közönségtalálkozón
Bonyhádi Zoltán

Előtanulmánynak Nemes Jeles László a 2006-os Türelem című kisjátékfilmjét tekinti, abban már megjelenik. 2005-ben találkozott először az Auschwitzi tekercsek kel, és döntő hatással voltak rá (magyar nyelven nemigen olvasható). Olyan sonderkommandósok által készített feljegyzéseket tartalmaznak, amelyeket a haláltáborban írtak le, és a helyszínen rejtettek el. Ezek a feljegyzések vitték el Nemes Jeles Lászlót, ahogy fogalmaz

"az ő világukba, a krematórium szívébe."

Amikor 2006-ban leforgatta a Türelme t, akkor már tudta, hogy akar egy nagyjátékfilmet készíteni erről. „Akkor jött egy történet egy krematóriummunkásról, akinek el kell égetnie az embereket, aztán az egyik halott gyerekben felfedezi a gyermeke vonásait, megpróbálja eltemetni.” Eredetileg francia filmnek készült, izraeli koprodukcióban, Saul is francia lett volna. Aztán belépett a magyar producer, közben meg kihátrált a francia és az izraeli támogatás a film mögül.

Saul fia díszbemutató a Savaria Filmszínházban
Saul fia díszbemutató a Savaria Filmszínházban
Bonyhádi Zoltán

Az ok, hogy Nemes Jeles László magyar szakemberekkel szeretett volna dolgozni, és a külföldi producerek ezt nem díjazták. „Mert például egy francia” nem pepecsel ilyen hosszú snittekkel. Ahogy a közönségtalálkozón meg is jegyezte: ismeri a franciákat, hiszen ő is annak tartja magát (tizenéves korától kint élt).

Miért akart egy újabb holokausztfilmet forgatni?

Azt gondolom, az ember szintjén még soha nem volt elmesélve ez a történet. Mindig vagy kívülről nézzük a történeteket, vagy túl sokat próbálunk egyszerre elmesélni, időben és térben megmutatni. Mindig túléléstörténeteket kaptunk, jól végződő sztorikat, amelyekben épphogy megmenekültem, a nagybácsi le tudott szállni a vagonról… ilyenkor elfelejtjük, hogy ez a kivétel volt, itt a halál volt a szabály. Én arról akartam filmet forgatni, ami a legmélyebb sötétség volt… Úgy gondoltam, próbáljuk meg kizárólag egy ember limitációján belül megmutatni ezt a folyamatot. Ha nem próbálunk időben és térben nagyot alkotni, hanem társként megpróbáljuk végigkövetni a főhőst a poklon keresztül, az olyan utazás lesz, ami a maga egyszerűségével ellenállhatatlan. Ez a bevonódás lett a fontos, hogy mindvégig Saullal vagyunk, ez a kiindulópont, hogy ő a mi társunk.

Saul fia

Nincsenek trükkök, és minimális a digitális technika. Gondolkodtak széles vásznon is, de az elvitte volna a nézőt egy más irányba, maradt az 1:33-as képkivágás. Celluloidra forgatták a filmet, ami annyira kiment a gyakorlatból, hogy meg kellett keresni hozzá a szakembereket, akik speciálisan ezekhez az utómunkákhoz értenek. A régi technikával, „ollóval” vágták a filmet, mondjuk, egy átlagos filmhez képest töredék számban, ebben a filmben mindössze 80-90 snitt van.

A vágószobát kiköltöztették a forgatás helyszínére, egyrészt ezzel is spóroltak, egy kisköltségvetésű filmnél minden kiadás számít. Azon is próbáltak takarékoskodni, hogy a leforgatott nyersanyagból nem hívtak mindent elő, a rendező viszont nagyon tudta, melyik az a snitt, amit biztosan használni fog… Külön érdekes, hogy még a végén lévő főcímet sem akarták digitálisan elkészíteni, kinyomtatták a neveket, bevilágították, odarakták egy fal elé, és cserélgették a táblákat.

És miért voltak óvatosak az újabb kori technikával?

Ahogy Nemes Jeles fogalmaz, mert egy veszélyforrás, könnyen szétverheti a filmes mágiát.

A nagy filmes gépezetek úgy gondolják, egy film minél több, annál jobb, "miközben a nézők kihányják a popcornt is, igazából már a főcímnél el is felejtik, mire ültek be. Mi azt gondoljuk, hogy minden néző mögött van egy ember, aki nem csak két szem és egy dollár. Én abban hiszek, hogy meg lehet szólítani ezt az embert, és nem kell ráönteni kétszáz kiló ólmot, és négyszáz kiló popcornt. Nekem ez az egyetlen elvem, hogy az ember szintjén meséljek el történeteket. A technika semmi a rendezés nélkül, pont az, amivel agyonverhetjük a filmet, amivel nem emberként tekintünk a nézőre".

Saul fia sajtóbeszélgetés
Saul fia sajtóbeszélgetés
VB

Ez egy nagyon egyszerű film, nem akar mindent láttatni, a lényeget a néző képzeletére bízza. És működik. Ezért is jutott nagy szerep a hangnak, a nem látható világ hangi megmutatásának. Ahogy Zányi Tamás mesélte, már a kezdet kezdetén jelezte Nemes, hogy ebben a filmben többet fogunk hallani, mint amit látunk, a hang nem kíséri a filmképeket, mivel optikai szempontból nagyon leszűkül a látás.

Ahogy elmesélték, a holokauszttémával nem csak ő, hanem a színészek is behatóan foglalkoztak, sokat olvasott a sonderkommandóról Röhrig Géza, a film főszereplője is. Aki költő, a nyolcvanas évek magyar underground-mozgalmának egyik ismert arca volt. A rendező ennek ellenére nem itthon, hanem New Yorkban találkozott először vele. A második főhős, Ábrahám szerepére hívta el, aztán a film főszereplője lett.

Röhrig Gézának a film kedvéért le kellett fogynia 15 kilót, és ettől „nagyon ideges lett, mert állandóan éhes volt. Ez adott volt, nem nagyon kellett őt instruálni, ösztönösen tudta, mit kell csinálni, kezdetektől fogva hozta a figurát. Minőségében, rögtön értette mit várunk el tőle. Nem volt tanulási íve. Egyet kellett megszoknia, hogy mindig öt-hat ember mozgott körülötte.” A forgatásokon először a munkafolyamatokat állították mindig be, és abba vitték bele Sault, úgy forgatták le a jeleneteket.

Zányi Tamás elmesélte, hogy egy hangtechnikus kollégája a minap megjegyezte, biztos, hogy halláskárosult lett a film utómunkálatai alatt, hiszen egy ilyen filmet megfelelő hangerő és hangnyomás mellett kell elkészíteni. Zányi viszont köszönte, azóta is jól hall, bár ez tényleg egy zajos film.

Saul fia sajtóbeszélgetés
Saul fia sajtóbeszélgetés
VB

Felépítették a krematóriumot?

A megsemmisítő gyár térbeli logikáját is szerették volna hűen visszaadni, a földalatti komplexum mechanizmusát megmutatni, hogyan égették a holtesteket, szállították a hamut a folyóhoz, milyen volt a láger azon része, ahol a sonderkommandó dolgozott. „És pontosan jelezni azt, mikor nem vagyunk hűek a történelemhez”.

Nemes Jeles László nem készül arra, hogy eztán minden filmje ilyen technikai megoldásokkal készüljön, hiszen a technika csak eszköz, mint egy ecset a festő szolgálatában. Egy biztos, olyan filmeket szeretne a későbbiekben is forgatni, amelyekben a néző nem tudja „mi lesz a jelenet végén, mert próbálok abban hinni, hogy a filmben fontos a titok, a mágia és a meglepetés.”

Jeles András is eljött

A második közönségtalálkozón egyébként a hátsó sorokban megbújt a fiatal rendező Kossuth-díjas film- és színházrendező édesapja, Jeles András is, aki hasonlóan egyedi filmnyelvvel az egyik legizgalmasabb rendezői egyéniség. Egy ponton egy néző rá is kérdezett arra, mennyiben segítette édesapja a filmben. „Megpróbált mindent megtenni, hogy segítsen, de én a magam útját akarom járni”.

Saul fia díszbemutató a Savaria Filmszínházban
Jeles András a nézők között, a díszbemutató után
Bonyhádi Zoltán

Elmeséli azért, hogy forgatásokon nőtt fel, hatalmas élmény volt kisgyerekként 20 méteres díszletek között rohangálni. Ma is emlékszik az Angyali üdvözlet forgatására, az ókori kosztümökre, amiről azt hitte, valóság.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkeink

Fogmosás közben érte a hír, nyert a Saul fiával. Azt hitte, ugratják - Zányi Tamás hangmérnökhelyről induló hangmérnök

Kulisszatitkokról, a Saul forgatásáról és a szombathelyi évekről is beszélgettünk.

Meztelen lábak csoszogása – a Saul fia (kritika)

Megnéztük Nemes Jeles László filmjét. Most is a sonderkommandósokkal pakoljuk a hullákat, súroljuk a gázkamrában a vért, lapátoljuk a krematóriumból a hamut a folyóba.

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés