10-12 centire is megnőhet Magyarország legnagyobb bogarának a nagy szarvasbogárnak a hímje, amely ezekben a hetekben gyakran szeli az eget, nem mindennapi látványt nyújtva a hobbi természetbúvároknak.
Korhadó fa a szarvasbogár melegágya
Új szemlélet mentén kezdtek el gazdálkodni az erdészetek. Amíg korábban szinte teljesen feltakarították a fák törzseit, a fahulladékot az erdő talajáról, addig ezeket most otthagyják. A korhadó fatuskók ugyanis nagyon sok állatnak és növénynek adnak otthont. Így például a szarvasbogár lárvájának is
– kezd mesélni Dr. Vígh Károly a Magyar Rovartani Társaság elnöke, a Savaria Múzeum munkatársa. -Talán ennek is köszönhető, hogy manapság az elmúlt évekhez képest mintha több szarvasbogárral lehetne találkozni. Van hely az utódoknak kifejlődni, így aztán a kifejlett állatokat is gyakrabban lehet látni - mondja.
Egy szarvasbogár egyébként öt évig is elél, igaz miután elérte kifejlett állapotát már csak néhány hétig húzza. Május végétől július közepéig tart a szarvasbogár rajzása, aminek egyetlen célja a szaporodás. A hímek hatalmas rágója a nőstényekért folytatott harcban tölt be fontos szerepet. A növények ágairól egymást letaszítva döntik el, hogy ki a bogár a lombkoronában. A győztes hím elnyeri szíve hölgyét, ezt követően pedig elpusztul.
Azzá leszel, amit eszel
Érdekes dolog, hogy a szarvasbogarak sokszor a városokba is betévednek. Nagyon jól repülnek és ennek köszönhetően nagy távolságokat is át tudnak hidalni. Igazi otthonuk azonban a tölgyesekben van. Itt van olyan fa, amit különbnek tartanak a többinél. Még gyerekkoromban mutatott egy idős erdész egy olyan tölgyfát, ami rejtélyes módon vonzotta a szarvasbogarakat. Mivel a bogár feje, a hatalmas rágókkal és a tora erősen kitinizált, így halála után még évekre rá is megmarad, nem bomlik le. Ennek a fának a tövében pedig jó 10 centi vastagon megtalálható volt több szarvasbogár generáció földi maradványa. Félelmetes látvány volt. De nem csak a halálhoz, a szaporodáshoz is szívesen választanak egy bizonyos fát. Ennek miértjéről azonban keveset tudunk
– mesélt tovább Dr. Vígh.Kevesen tudják, hogy a kifejlett szarvasbogarak már nem táplálkoznak, vagy csak minimálisan, a fák kifolyó nedveit szívogatják. Lárva, vagy más néven, pajor korukban próbálnak annyit enni, hogy ez elég legyen a kifejlett állapotban is. A soványka táplálékuk miatt – hiszen a korhadó fának igen alacsony az energiaszintje – van szükségük öt évre a kifejlődéshez. Külön érdekesség, hogy minél soványabb a táplálék, annál kisebb lesz a kifejlett rovar. A legnagyobb szarvasbogarak pedig a fűzfákból kelnek ki.
Bármennyire is gigantikus egy hím szarvasbogár, gyűjteménybe azért senki se rakja. A bogár ugyanis védett, így tehát a már elpusztult tetemek is csak engedély után kerülhetnek múzeumi vagy iskolai vitrinekbe.
Szarvasbogár a művészetekben
Több Dürer festmény is ábrázol szarvasbogarat. A német festő egy szarvasbogár tanulmányt is készített és a Királyok imádása című képén a jobb alsó sarokban látható egy szarvasbogár. Nem Dürer az egyetlen festő, aki műveibe szarvasbogarat csempészett. Georg Flegel Reggeli címet viselő képén szintén van egy szarvasbogár. A festmény bort, halat, kenyeret is ábrázol, ezekből pedig már könnyű következtetni. A szarvasbogárral régen a Mindenható szimbóluma volt.
