Idén Szombathely testvérvárosának, a grúziai Kutaisinak az egyetemén rendezték meg július 7. és 14. között az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyét (International Young Physisists’ Tournament, IYPT), ami a középiskolások egyik legrangosabb nemzetközi fizikaversenye.
A 34. IYPT-re 17 fizikai kutatási témakörből kellett felkészülniük a csapatoknak. Maga a verseny egy angol nyelven folytatott tudományos vita. A feladat az egyik fél részéről valós kutatásaikon, kísérleteiken alapuló tudományos eredményeik, téziseik bemutatása és védelme, az ellenfél részéről pedig annak bírálata. Mindezt egy „reviewer” szerepet betöltő versenyző összegzi és saját véleménye szerint értékeli.
A viták során minden csapatból egyénileg szerepel egy-egy versenyző, de a csapat minden esetben nélkülözhetetlen segítő szerepet tölt be, a viták során szükséges gyors véleményalkotásban és lényeglátásban.
Az ifjú fizikusok tudományos vitáját, érveit nemzetközi zsűri értékeli. A fizikai problémák mély megértése mellett ezért rendkívül fontos ezen a megmérettetésen a gyors észjárás, a helyzetfelismerés, a meggyőző érveléstechnika és a jó angol nyelvtudás.
A ifjú fizikusok hazai több fordulós versenyéről négy budapesti gimnazista (Goertz Amélie, Nádori Jakab, Simon Tamás, Somogyi Boglárka) mellett egyetlen egy vidéki, a szombathelyi Kalocsai Zoltán (Nagy Lajos Gimnázium) jutott be a magyar csapatba, és képviselhette Magyarországot Grúziában a Kutaisi International Universityn.
A magyar csapat felkészítését az ELTE budapesti Fizikai Intézetének munkatársai és hallgatói végezték. Az 5+1 fordulós rangos világversenyen a magyar csapat az 5. helyen végzett és a nemzetközi zsűri döntése alapján ezüst éremmel térhetett haza. Kalocsai Zoltán a zsűri különdíját, a legjobb „reviewer” oklevelet is megkapta ezüst érme mellé.
Kalocsai Zoltánról már mi is írtunk, például amikor első helyen jutott az ország legjobb 10 ifjú fizikusa közé. 
Első helyen jutott az ország legjobb 10 ifjú fizikusa közé a szombathelyi NLG diákja 2021. March 06. 11:26 A fiatal NLG-s tehetség akkor a gyöngydinamika című feladatot dolgozta ki. A probléma elméleti hátterének alapos vizsgálatát követően egy, a 3D nyomtatást és a legorobotokat is alkalmazó kísérleti eszközt szerkesztett, amellyel alátámasztotta elméletét.
