A képtárban nagyon meleg volt, a megnyitó nagyon hosszú volt. Csak dr. Puskás Tivadar polgármestert idézzük. „Szombathely mindig híres volt arról, hogy a művészetnek jól és szeretettel adott otthont.” Most éppen 18 ország 168 kiállítójának, akik 202 alkotással jelentek meg.
A kiállítás októberig látható Szombathelyen, és érdemes megnézni. Nemcsak azért, mert gyönyörű, pazar és parádés, és mert a művészetekben kevéssé jártas szemlélő számára is könnyen befogadható. Hanem azért is, mert ha az ember belép a képtárba textiltriennálé idején, úgy érzi, hogy a világ mégiscsak jól van összerakva, sőt, a lehető legjobban.
Mintha az emberiség egy részének az lenne a legfontosabb dolga, hogy selyemhernyót tenyésszen, pamutot termesszen, birkát nyírjon, fonjon-szőjön, szabjon-varrjon, kötőtűt csattogtasson. Az emberiség más részének meg az a legfontosabb dolga, hogy a terméket nézze, csócsálgassa szemével, lelkével, eszével.
A textil azért jó, mert bele lehet burkolózni. (Még akkor is, ha éppen nem.) Tegyék. Ne hagyják ki Szuppán Anna tárlatát se a földszinten.
