November 5-én, kedden zajlott az elnökválasztás az Amerikai Egyesült Állomokban, amelynek győztese a visszatérő republikánus jelölt, Donald Trump lett.
A felkínált, homlokegyenest eltérő jövőképeknek is tulajdonítható az amerikai közvélemény-kutatók utolsó pillanatig tartó bizonytalansága.
Ugyanakkor Trump az előző terminusát is meghaladó megszerzett elektormennyiséggel tért vissza a világpolitika legmeghatározóbb színpadára, maga mögé utasítva a jelenleg alelnökként szolgáló Kamala Harris, demokrata jelöltet – akiből az ország első női vezetője válhatott volna.
Cikkünkben öt Budapesten élő, de az ország különböző részeiről érkezett bölcsész, gazdasági, pénzügyi és nemzetközi kapcsolatok alapszakon tanuló, a választást szorosan figyelemmel kísérő egyetemistát kértünk, hogy hat kérdés mentén osszák meg velünk nézőpontjukat, tapasztalataikat és gondolataikat¬*.
A kérdések a következők voltak:
Amikor az alapvető egyéni preferenciáikról kérdeztünk interjúalanyainkat, szembetűnő volt, hogy Trump által képviselt, populistának tekintett identitáspolitikai erős elköteleződési pontot jelenthetett a vele szimpatizálók számára.
„Jómagam katolikus vagyok és viszonylag konzervatív is, és az Amerikában elég durván zajló progresszív nyomulás nagyon visszatetsző számomra. Erkölcsileg is, de tényszerűen sem áll meg a demokraták sok állítása”
- hangsúlyozza Bíbor, de kiemeli, hogy ennek ellenére voltak fenntartásai a republikánus elnökjelöltel kapcsolatban. El tudja képzelni, hogy lokális, államokon belüli választások esetén demokrata jelöltre adta volna a voksát, ha amerikai állampolgár lenne. Kijelentését támogatják Boglárka és Dávid válaszai is, mindketten vallási alapok adta értékrendbeli különbségekre is hivatkoznak a preferenciájuk kifejtésekor. Azt mondják, hogy alapvetően jobboldali beállítottságú személyként inkább azonosulnak egy ideológiailag hozzájuk közelebb álló elnökkel.
Nemcsak náluk volt meghatározó az ideológiai kapocs: Lehel magára liberális beállítottságúként hivatkozott, ennek megfelelően Harris volt számára szimpatikus.
Azonban az is tisztán látszik, hogy Biden visszalépése után a Harrisnak meglehetően nehéz dolga volt egy saját, image-t építeni. Ezt bizonyítja „jobb híján” érv, annak ellenére, hogy objektíven vizsgálva Harris jobban felkészült, mint ellenfele. A demokrata jelölt ugyanis eddigi pályája során a három hatalmi ág mindegyikében szolgált.
„Liberális emberként, fontos számomra a demokrácia feltételeinek megőrzése, ezért alapvetően tudok azonosulni a demokrata értékrenddel, ezen felül Harris szakmai felkészültsége is meggyőzött volna”
- mondja Hanna.
Talán a 2020-as választásoknál is erőteljesebben került kampánystratégiai hangsúly a közösségi oldalakra, amelyek - a közhelyekkel ellentétben - nemcsak fiatalok megnyerésére lehetnek alkalmasak. A közösségi médián keresztül nemcsak a problémák tematizálása válhatott egyszerűbbé, a félrevezető-vagy hamis információk terjesztése is melegágyára találhatott. Gondoljunk csak Trump már mémértékű „They are eating the dogs, they are eating the cats” (Megeszik a kutyákat, megeszik a macskákat.) mondatára.
Lehel szerint a Trumpot érintő merényletkísérletek is jócskán nyomhattak a lantban, annak ellenére, hogy azoknak hírértéke elég kis időn át tartott:
„A merénylet szerintem nagyban hozzájárult Trump győzelméhez. Az esemény és Trump viselkedése feltüzelte a közvéleményt és még jobban megosztotta a társadalmat, miközben Trumpról egy nagyon pozitív képet festett.”
Érdekes még az aktivistacsoportok részvétele, ezekből statisztikailag a Republikánus Párt többet alkalmazott, segítségükkel olyan nehezen elérhető szavazócsoportokhoz is eljutva, mint a jellemzően apolitikus amish gyülekezetek.
Nem vitatott az sem, hogy a jelenlegi globális problémákkal szemben felvett álláspontok is jelentős hatással lehettek a végső eredményekre.
Interjúalanyaink elsősorban a izraeli-palesztin konfliktust, emelik ki, mint legmeghatározóbb globális aktort:
„Ez a konfliktus és a Biden adminisztráció konfliktusra adott válaszai rengeteg, főleg fiatal szavazót ábrándítottak ki a Demokrata pártból. Ezt a kiábrándulást Harris ugyan megpróbálta kezelni, egy másabb, kevésbé Izrael barát politika bevezetésével, de ez sajnos nem bizonyult elégnek.”
Lehel mellett ezt Bíbor is hasonlóan látja. Szerinte az etnikailag diverzebb összetételű demokrata szavazók elsősorban a palesztin közöséggel éreznek együtt – ez pedig erősen szembemegy a történelmileg erős USA-Izrael szövetséggel, és megosztotta a színe sbőrű szavazókat.
Hanna több hangsúlyt várt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, Dávidot meglepte, hogy a globális felmelegedés témakörének csillaga már leáldozóban van az amerikai politikában. Előtérbe kerültek helyette olyan belpolitikai vitaalapanyagok, mint az abortuszjog.
Ugyanakkor a republikánus kampány által fókuszba helyezett illegális bevándorlás témakörére a vártnál több szavazó volt fogékony, szemben a nemzetközi trendekkel, miszerint a migráció ténye önmagában egyre kevesebb szavazó mobilizálására alkalmas.
Amikor a kérdések a tájékozódási forrásaikra terelődtek, mindannyian egyaránt említettek külföldi és magyar hírportálokat.
„Az angolszász médiában a Wall Street Journalt használtam leginkább, mert sokkal részletesebb képet adott a választások állásáról, mint az itthoni lapok, valamint olyan perspektívákat mutatott be, amiket nem feltétlenül talál meg az ember magyar portálokon.”
A közösségi média megnőtt szerepe is visszatetszett a válaszokban: „Leginkább X-en, illetve időnként angol nyelvű híroldalokról (CNN, Guardian stb.), esetleg amerikai konzervatív politikai kommentátorokon keresztül tájékozódtam” – mondta Bíbor. Hanna szerint Harris üzenetei a fiatalok között meglehetősen hatásosan terjedtek, hiszen ki ne emlékezne a TikTok-on hatalmasat tarolt „brat Kamala” szenzációra, amelynek karakteralkotó érdemei vitathatatlanok.
Az országos magyar hírportálok közül megemlítésre került a Telex, a 444.hu, a Mandiner, illetve a Partizán közvetítette eredményváró. Dávid, a többiekkel összevetve, fekete bárányként, a választás egészét YouTube-on követte végig, illetve kisebb jobb-és baloldali hírcsatornák segítségével.
A november 5-i eredmények megosztottságot generáltak, majdnem mindenki sokkal kiélezettebb versenyre számított.
Hanna szerint jellemzően félrebecsülték a nem városlakók személyes preferenciáit, a vidéki amerikaiak ezek szerint jobban mobilizálhatóak saját közvetlen környezetükben is tapasztalt problémákkal. Ilyen például a covid okozta gazdasági recesszió, a romlónak tűnő életkörülmények. Nőként, mondja, meglehetősen elkeserítő volt látnia az eredményeket szerda reggel, jobban örült volna egy Harrist favorizáló végkimenetelnek.
„Csalódtam. Bíztam a saját vágyaimban és azok átvertek engem. Trump győzelme ugyanis olyan tendenciákra világít rá, amiket én rendkívül veszélyesnek tartok, mint például az emberek fogékonysága a populizmusra és az illiberális erős emberekre, akik egyszerű megoldásokat kínálnak nagyon is összetett problémákra”
- jelentette ki Lehel, aki szintén szorosabb küzdelmet vizionált.
Boglárkától megtudhattam, hogy a választási eredmények árnövekedést generáltak a kripto-piacon, számára anyagi nyereséget is jelentett Trump győzelme.
A különböző vélemények, ha máshol nem is, a magyar-amerikai kapcsolatok javulásának lehetőségében egyetértenek.
Rövid távon mindenképpen sikeres együttműködést jósolnak, hiszen mind a politikai kommunikációs stratégiák terén, mint identitáspolitikai kérdésekben is szorosra fűzött szálak kötik egymáshoz a két államot. Ezen felül azonban bizonyos kérdésekben homlokegyenes álláspontot is képviselnek: “Ennek ellenére amellett nem lehet elmenni, hogy bár az orosz-ukrán háború kérdésében mindketten a gyors lezárást támogatják, és talán Izraellel kapcsolatban is lehetnek közös pontok, de Kínával kapcsolatban szöges ellentétben áll a két ország” - mondja Bíbor.
Lehel kiegészíti, hogy Trump elnökségével megkezdődően sokakban jogosan felmerülhet, hogy milyen hatással lesz Trump izolációs elemeket tartalmazó külpolitikája az Európai Unió egészével ápolt kapcsolatára.
Dávid szerint sem kétség a pozitív változás ténye, számára az kérdéses, hogy “ebből sikerül-e valami hasznot húzni a Fidesznek”, felvillantva a kormány utóbbi időben bel-és külpolitikailag is megingott helyzetét.
* A megkérdezettek mindegyike kérte, hogy véleményét anonim módon használjuk fel, így egy-egy általuk választott keresztnévvel hivatkozunk rájuk.
