Január elején állt munkába új munkahelyén Tóth Tamás bv. ezredes, tanácsos, a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet új parancsnoka. A 45 éves, katonás kiállású, veszprémi születésű parancsnokot terveiről, elképzeléseiről és a munkahelyéről kérdeztük.
Tóth Tamás Veszprémben született és 18 éves korában hagyta el a várost. Több büntetés-végrehajtási intézetben szerzett komoly tapasztalat segítette a szombathelyi parancsnoksághoz. Dolgozott Baracskán, Veszprémben és Márianosztrán, majd a tököli börtön igazgatójaként adta be a pályázatát a szombathelyi vezetői posztra. December 19-én értesítették, hogy januárban már az új helyen kell kezdenie. Az új parancsnok jelenleg még ingázik, második felesége és 13 éves nevelt fia Veszprémben lakik. Első házasságából van egy 23 éves lánya. Egyelőre még szolgálati lakása sincs a vasi megyeszékhelyen, de a beszélgetésünkből azt szűrtük le, hogy Tóth ezredesnek komoly tervei vannak a szombathelyi börtönnel.
Miért éppen Szombathely?
Ezt a kérdést szegeztük a lámpalázasnak egyáltalán nem mondható parancsnoknak, akitől megtudtuk, hogy kellemes emlékei vannak a városról. Többek között válogatott focistaként is játszott itt. A Szombathelyhez hasonló településszerkezetet tartja a legélhetőbbnek, legszimpatikusabbnak. Mostani munkáját óriási kihívásnak tekinti, hiszen egy új építésű, korszerű, jó adottságokkal rendelkező nagy börtön vezetését kell megoldania. No és itt volt üres beosztás – tette hozzá őszintén.
A szombathelyi egy nagyon komplex börtön, ellátja az előzetesházak feladatát és ellát országos letöltőházi feladatokat is, a legszigorúbb rezsimeket figyelembe véve. A tököli fiatalkorúak börtönéhez képest itt sem lesz könnyebb, inkább más lesz a megoldandó feladat. Egy rövid kitérőből megtudtuk, hogy a fiatalokkal a legnehezebb dolgozni, mert még kiforratlan személyiségek és kevésbé mérlegelnek, mint a felnőttek. A másik csoportot a nők teszik ki, akikkel nem egyszerű a munka, belőlük viszont jóval kevesebb van, mint férfi elítéltből. Szombathelyen az elítéltek száma valamivel meghaladja a 800-at, a kihasználtság így 100 százalék feletti.
Fontos a személyes benyomás
Tóth ezredes szeret „lejárni” a börtönbe. (Gyorsan hozzáteszi, hogy a kifejezés még abból az időből ragadt meg benne, amikor a veszprémi várbörtönben dolgozott és ott tényleg le kellett mennie az elítéltekhez.) Bár most még csak néhány napja dolgozik Szombathelyen és az iratok, akták áttanulmányozása jelentős idejét leköti, de amikor teheti ismerkedik a hellyel. Életszerű, gyakorlati végrehajtásra törekszik, ez pedig csak úgy működik, ha a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján hoz döntéseket. Már most van azonban néhány dolog, amiben változtatásokat szeretne, de tisztában van vele, hogy még az apróbb változtatások bevezetéséhez is idő kell. Erről már a beosztottaival is beszélt.
Beszélgetésünk alatt többször is elhangzott a laktanya kifejezés. (A börtön a Savaria Kiképzőközpont, volt Garasin Rudolf laktanya átalakításával jött létre.) Tóth Tamás maga is elismerte, hogy katonásnak tartja magát, ami a munkamódszereiben is tisztán látszik. Azt vallja, hogy fegyelmezett állománnyal és fegyelmezett fogvatartottakkal könnyebb munkát végezni.
Három pillér
Három pillérre épít az új parancsnok. Munka, tanulás és szabadidő. Közel 100 százalékos foglalkoztatottságot szeretne az elítélteknél, azaz azt, hogy ne legyen nem dolgozó fogvatartott. Aki dolgozik, annak formálódik az egyénisége, személyisége is. Telik az ideje és pénzt is keres – mondja Tóth ezredes, majd kifejti, hogy ez a pénzkereset nem csak az elítéltnek jó, de a rab családját is tehermentesíti, hiszen a családra is nagy terhet ró egy fogvatartott. Vannak (ugyan nem sokan), akik haza is küldenek pénzt a keresetükből, a többség pedig a börtönben tud vásárolni és ennyivel is kevesebbet kell hoznia a családtagoknak.
Nem utolsó szempont, hogy aki dolgozik, az termelő munkát végez, ami bevételt hoz és így a fogvatartottak saját tartásukhoz is hozzájárulnak. A fogvatartottak jelenleg leginkább segéd- és betanított munkát végeznek. Sorjázás, összeszerelés, hulladékválogatás a leggyakoribb.
Luxusbörtön?
Kíváncsiak voltunk, mit szól Tóth ezredes a „luxusbörtön” kifejezéshez, ami az elmúlt években többször is elhangzott a szombathelyi BV-intézet kapcsán. A parancsnok határozottan elutasítja ezt a feltevést. A korábbi börtönök a XIX-XX. Században épültek, az akkori kor követelményeinek megfelelően. Az új börtön pedig már XXI. századi technikákat alkalmaz. A fogvatartottakra eső négyzetméter, az étel mennyisége és a felszerelési tárgyak nem változtak jelentősen. A padlófűtés és a szigetelt ablakok pedig a gazdaságosabb üzemeléshez kellenek. A fogvatartottakat emberhez méltó körülmények között tartják és dolgozniuk kell, az egészségügyi állapotuknak megfelelő munkát kell végezniük.
Ha valaki szabotálja a munkát – mert mondjuk még életében nem dolgozott –, vagy nem együttműködő, akkor komoly szankciókkal kell számolnia. A büntetés a kívülállóknak sokszor felfoghatatlan súlyú. Ilyen például, hogy elveszíti a feltételes szabadítás lehetőségét, ami egy fegyházas esetében az ítélet egyötöde lehet. Vagy például a börtönboltban is csak kevesebb pénzért vásárolhat, valamint nem látogathatja a szakköröket sem. Emiatt nagyon kevesen vannak, akik mindezt bevállalják. Inkább dolgoznak.
Jóvátételi munka - megvizsgálják a kérdést
Rákérdeztünk, várható-e elítéltek felbukkanása Szombathelyen, miközben közmunkát végeznek a város érdekében? Ezt jóvátételi munkának nevezik hivatalosan – érkezett a válasz -, a fogvatartottak saját szabadidejük terhére, fizetség nélkül vállalják a munkát. Egerben például a városüzemeltetés által biztosított növényekkel és szerszámokkal a parkok szépítését és karbantartását végezték rabok, míg Tökölön a katolikus templom parkjában és temetőben dolgoztak elítéltek, illetve a nyári szünetben iskola kerítését festették. Mindez a településeknek kézzelfogható előnnyel járt. Tóth ezredes még csak ezután találkozik Szombathely vezetőivel, de ígérete szerint ezt a kérdést is elő fogják venni. Természetesen biztonsági szempontból is alaposan körüljárandó a kérdés. (A magunk részéről reméljük, hogy a város részéről is lesz fogadókészség erre.)
A munkán túl
A börtön parancsnoka elmondta, hogy a cél az, hogy meglegyen a pihenőideje a raboknak, de ne legyen túl sok haszontalan idő. A második pillér, a tanulás segít ebben. Igyekeznek hiányszakmákat adni a raboknak, hogy a szabadulásuk után el tudjanak helyezkedni és becsületes munkával kereshessenek pénzt. A szabadidő hasznos eltöltése (harmadik pillér) is segít ebben, 12 szakkör által. Ebből kiemelnénk az életvezetés szakkört, ami alapvető dolgokon túl – főzés, bevásárlás, takarítás – segítséget nyújt például önéletrajz íráshoz is. Ne feledjük, sok az ún. alulképzett elítélt a börtönben, nekik egy ilyen szakkör segíthet a kitörésben. Mármint a szabad életben.
A fogvatartottak járathatnak újságot – ez nem jellemző -, televíziózhatnak, rádiót hallgathatnak, az internet azonban tabu. A könyvtár és a sportolás viszont népszerű a fogvatartottak körében.
Erőszak a börtönben?
Jellemzően a börtönből szabadult hajléktalanok panaszkodnak rendszeresen arra, hogy kíméletlenül bántak velük a fogva tartásuk alatt. A parancsnokot arról kérdeztük, mi ezzel a helyzet? Az ilyesmit komolyan veszik és a BV-intézetek dolgozói sem szívesen kockáztatnak, hiszen ilyen esetekben a katonai ügyészség vizsgálja ki az ügyet és ha valakit bűnösnek találnak, akkor súlyos büntetésre számíthat. Megtudtuk, hogy Tóth Tamás olvasta Stohl András "börtönélményeiről" írt könyvét, de a véleményét jó diplomata módjára nem fejtette ki. (A gesztusokból azonban arra következtettünk, hogy az ezredes sok kifogásolható résszel találkozott Stohl könyvében, ami nem feltétlenül fedi a valóságot.) Kaptunk viszont egy adatot: az ország börtöneiben városnyi emberre, jelenleg közel 18 ezer emberre vigyáz 8 ezer BV munkatárs és Tóth ezredes szerint jól vigyáznak rájuk.
Szombathelyen például 340 ember dolgozik csak a börtönben, a vállalkozókkal együtt pedig kb. 500 embernek ad munkát a szombathelyi létesítmény. Ez sok család megélhetéséhez ad stabil alapot. „Börtön nem fog megszűnni mostanában Magyarországon. Kihasználatlanság miatt biztosan nem” - állapította meg a parancsnok. A PPP konstrukcióval kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elmondta, nincs információja a jelenlegi konstrukció megváltoztatásáról.
Nyitás a külvilág felé
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Tóth Tamás ezredes a nyitásról is beszélt. Szerinte a megfelelő keretek között nyitottabbnak kell lenni a külvilág felé, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, milyen munka folyik egy börtönben, mit tesznek a BV-intézetben, hogy a büntetésüket letöltő rabok a társadalom számára hasznos szereplőként szabaduljanak. A nyitott napok is szóba kerülhetnek, de nem a fogvatartottakat kell megmutatni, hanem a cellájukat, körülményeiket, napi rutinjukat, munkájukat.
Mit csinálsz délután?
Az új börtönparancsnok már több iskolában is járt osztályfőnöki órán, hogy bűnmegelőzési célzattal beszélgessen a gyerekekkel. „Mit csináltok délután, ha vége a tanításnak?” - tette fel az ártatlan kérdést a középiskolásoknak. Záporoztak is a válaszok: fagyizás, foci a haverokkal, séta a barátnővel, meccsnézés, számítógépes játékok, chat... „Na, ezeket biztosan nem csinálhatjátok, ha börtönbe kerültök” - zárta rövidre a felsorolást a parancsnok, hiszen a diákok számára talán így érzékeltethető legjobban, mit veszíthetnek. (Nincs Facebook, nincs Internet – sok mai fiatal számára már ez önmagában is rémisztő lehet.)
Busz nincs, a repülőtér nem zavaró
Jelenleg nem közlekedik busz Szombathelyről a város határán található börtönhöz. Ez a jövőben sem változik. A parancsnoktól megtudtuk, hogy a hozzátartozók túlnyomó része saját autóval érkezik a fogvatartottakhoz, illetve taxi hozza a vasútállomásra érkezőket. Aki mégis a busz mellett dönt, annak kb. 1,5 kilométert kell gyalogolnia a börtönig a Söptei úti körforgalomtól. Ez nem vészes távolság. A reptérrel kapcsolatban sem várható változás, a börtön életét nem zavarja a létesítmény. Tóth Tamás tököli példát említett, amikor Besenyei Péter műrepülő tartott bemutatót a börtön felett, majd a szomszédos reptéren leszállt és utána besétált a fiatalkorú rabokhoz előadást tartani. Tátott szájjal hallgatták az elítéltek.
Nem érdemes csempészni
A szombathelyi BV-intézetben szinte értelmetlen csempészéssel kísérletezni a hozzátartozóknak. A korábban sláger mobiltelefon pl. blokkoló miatt sem működik a börtön falai között, egy biztonsági rendszer pedig riaszt, ha valaki mégis telefonálással próbálkozna. Kábítószerre sem volt példa az elmúlt időszakban, becsempészett pénzzel pedig semmit nem tud kezdeni az elítélt a börtönben, hiszen speciális vonalkódos kártyával tud vásárolni és kizárólag csak a sajátjával. A trükközés itt is szankciókat von maga után.
Új seprű jól seper
Tóth Tamás ezredes bizakodva vág neki a feladatnak. Irodájában már több relikviát is elhelyezett. Az egyik seprűn a „Halál a koszra, ha seprűje Nosztra” felirat virít. Ezt Márianosztrán kapta, ahol a fogvatartottak seprűket is készítettek. Másik tisztítóeszközén az „Új seprű jól seper” feliratot láttuk, ezzel kollégái lepték meg. És hogy mennyire jól seper, az hamarosan kiderül.
