Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tudta, hogy temérdek művet publikáltak a vasi írók 2019-ben? – IV. rész

Ismét folytatjuk a sort. Újabb rész, újabb 15 írással!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kövér István – A ​Tanácsköztársaság Vas vármegyében

100 évvel az események után megszületett az első magyarországi kommunista rendszerkísérlet vasi történetét hiteles levéltári források alapján bemutató kötet. A „proletárdiktatúra” intézményei, az azokat működtető személyek, a legfontosabb intézkedések ismertetése után a szerző részletesen szól a mindezt megélő vagy elszenvedő társadalom válaszairól. Pontos hivatkozásokkal, településről településre haladva rögzíti a május-júniusi „ellenforradalmi” mozgalmak és a kegyetlen megtorlás valóságát. Majd a diktatúra augusztusi bukása utáni törvényes elszámoltatás adatait közli. Hiteles adatok, nevek és tények sokasága: ez az, amit egy évszázad ideológiai szólamai után várt a téma iránt érdeklődő olvasó.


Kőszegi-Arbeiter Anita – Csenge tündérkertje: a tündérpalota

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Csenge egy öt éves kislány, aki nagyon szereti a tündéreket, ezért az anyukájával készítenek egy igazi tündérkertet. A kislány azt kívánja, hogy igazi tündérek költözzenek bele. És láss csodát, teljesül a kívánsága, három tündér kötözik be hozzájuk: Levendula, Menta és Akác.

Csenge meséje egy kedves történet, szeretetről és gondoskodásról egy kislány szemén át. Kalandozás egy olyan világban, ahova mindannyian szívesen eljutnánk egyszer, hogy tündérekkel kössünk barátságot, és ahogy a könyvből kiderül, nem is olyan elérhetetlen – hisz csak kívánnunk kell.


Vasvári káptalan – vasi települések: 1217-2017

Az ismeretterjesztő kötet apropóját a két évvel ez előtti konferencia adta, amikor tudományos előadásokkal emlékeztek meg a vasvári társaskáptalan első birtokösszeírásának 800 éves évfordulójáról, mely oklevélben a legtöbb környező település első írásos említése található.

A vasvári káptalan ma ismert legkorábbi birtokösszeírását II. András király állította ki 1217-ben. Ez az oklevél – amely Zsigmond király 1412. évi átírásában maradt fenn – nemcsak a káptalan, hanem Vas megye történetének is egyik legkorábbi, részletes forrása, amely tizenöt vasi település első írásos említését őrizte meg. A kiadvány a káptalant, magát az oklevelet és az alábbi települések vázlatos történetét mutatja be: Bérbaltavár/Dorog, Csehi, Csehimindszent/Gyönök, Gersekarát/Törböc, Kám/Jeli, Kenéz, Megyehíd, Olaszfa/Szarakad, Oszkó, Pácsony, Szemenye, Tanakajd/Tana, Vasszécseny/Milek, Vasszilvágy, Vép.


Molnár Rezső – Isten nélkül

Molnár Rezső már korábbi két elbeszéléskötetében (Kegyetlen, boldog idők, Hiénák kora) is a huszadik századi magyar sors erkölcsi kérdésekre érzékeny krónikása volt. Az Isten nélkül egy Felvidékről kitelepített magyar család három-négy nemzedékének regénye. A múlt század közepétől napjainkig kíséri hősei sorsát: a hagyományos, szerves lét feldúlt harmóniájától, a fogyasztás „paradicsomán” át az Isten és erkölcs nélküli létezés kietlenségéig. Tipikus, megrázó és időszerű.


Garzuly Ferenc – Fekete víz, örvénylő idő

Szombathelyi patológiai jegyzőkönyvek üzenete 1920-tól 1956-ig. A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtárának második kötete.

Egyedi szerkezetű könyve nem csupán a szombathelyi boncolástörténet tanulságait vonja le, hanem két kiemelkedő patológus (Görög Dénes, Romhányi György) sorsának vonásait is felvázolja a kor – az 1920 és 1956 közötti időszak – gyakran elsötétülő háttere előtt. A társadalomtörténeti összefüggéseket a korabeli vasi lapokból vett idézetekkel, szelíden ironikus kommentárjaival és korjellemző reklámokkal érzékelteti. A regény- vagy filmszerű orvostörténeti mű egyedülálló a maga nemében és műfajában.

Nyugat.hu

Pete Polgár Máté – Hármak bosszúja

A szerző első, A lelkész lánya című regénye olvasóinak sok minden ismerős lesz ebből a könyvből. De az előzmények ismerete nélkül is meg lehet érteni az új történetet.

Hét évvel ezelőtt a kisváros elveszítette spirituális vezetőjét, Timothy Romney tiszteletest, a Ku-Klux Klán alabamai nagysárkányát. A bírósági ítélet fegyházba száműzte őt. Lányának udvarlója, a kegyetlen Mike balesetben hunyt el.

A lány három barátja szabadlábra került, s most visszatértek, hogy bosszút álljanak. Vajon az új lelkész, Esther Grant hite elbírja-e a nyomást, amely a hármak részéről éri? Romney lelkész lánya pedig hazatér-e valaha?

A szereplők maguk mondják el drámájukat és belső küzdelmeiket. Győznek vagy legyőzetnek? Amíg ez kiderül, az olvasó izgalmas kérdésekkel szembesül.


Völgyes Ferenc – Harasztifalu története I.

„Völgyes Ferenc életútja bizony egyszerű volt. Csupán ennyiért mindnyájan nekrológot érdemelnénk. 1922-ben született Harasztifaluban, s szülőfalujában, hunyt el 1987 decemberének végén. Tanító volt 1943-tól, s miindivégig a körmendi járás területén dolgozott. A Vasi honismereti kislexikon I. tartalmazza a fenti adatokat. A befejező tömör mondat itít így szól: 'A régi idők tárgyi emlékeinek gyűjtése, faluja történétének kutatása, régi szokások lejegyzése tartozik érdeklődési körélbe', öt kéziratát sorolják fel, — mind az öt Harasztifaluról szól.”

Harasztifalu eredetileg horvát nemzetiségű település volt, amelynek lakóit Erdődy Péter telepítette az 1500-as évek közepén. A település neve a horvát hrastovina (= tölgyes) kifejezésre vezethető vissza. A faluban élők közül ma már csak nagyon kevesen beszélnek horvátul.


KAEL – Fecsegő Fillérek

Turkáljatok egy kicsit a pénz életében! Honnan jött, most hol van és merre megy? A kérdések egyszerűek, a válaszokat valamivel nehezebb összetákolni!

„Nézzünk körbe előbb magunk körül! Megszületünk és fogalmunk sincs egy darabig, hogy a pénz is ott van gyerekkorunk mindennapjaiban, folyamatosan körbenyaldos. Más gyerekek, felnőttek, élőlények, élmények és tárgyak vésődnek emlékeinkbe. Ebből a gyerekperspektívából természetesnek látszik minden. Mégis a gyerekkori megismerés utáni vágyunk előbb-utóbb eléri a pénzt is. Tárgyként, dologként kezeljük az ismerkedés elején. Ekkor még elhisszük, hogy nélküle is berobbantható a verda! Ez az állapot sajnos nem tart örökké, pedig jól éreznénk magunkat. Mikor ráeszmélünk a pénz lényegére, kissé mást is belelátunk! Megszűnik egyszerű dolognak, tárgynak létezni. Annál fontosabb! Kezdünk mindent belemagyarázni.

Nos ezekben a belemagyarázásokban kell turkálni.”

Facebook/Kaelinfo

Pintér György – Cserkészet Körmenden

Megjelent a Testis temporis sorozat 33. füzete Cserkészet Körmenden címmel. Írója, Pintér György számba vette a helyi cserkészek történetének elmúlt 99 esztendejét a képekkel gazdagon illusztrált 24 oldalas, A/5-ös méretű kiadványban.


Devecsery László – Hármas könyv

Devecsery László a József Attila-díjas író, költő új gyermekkönyve már a címével, a címében meglepetést sejtet... A Hármas könyv ugyanis valóban hármas, hiszen három könyvet rejt magában az egyetlen kötet. Falatka kalandjait, Marcipán apó meséit és a Versmesélőt.

Hogy kicsoda Falatka? Gyakran a szerző vállán, illetve az íróasztalán üldögél. Egy kicsit kotnyeles, s ennek köszönhető, hogy számtalan kaland részese lesz.

Marcipán apónak a neve is árulkodó, cukrász bizony. Cukrász, aki a marcipán szerelmese, ezért azt gondolja, remek ötlet, ha mindent marcipánból készít. A könyvből kiderül, szerencsés-e ez valójában...

A Versmesélő néhány prózai gondolat segítségével válik egységgé, hogy a versek és a mesék valóban egymásba karoljanak. Ezzel folytatódik, illetve zárul a varázslat.


Székely János – Boldog Brenner János vértanú üzenete

„II. János Pál pápa Szombathelyen járva kijelentette, hogy Szombathely a szentek földje. Utalt ezzel a mondattal elsősorban a számtalan, itt megölt ókeresztény vértanúra, köztük kiemelten Szent Kvirinre. Gondolt azután Európa egyik legismertebb szentjére, Szent Mártonra, aki itt született; gondolt Szent Leonianusra és Batthyány-Strattmann Lászlóra, a szegények orvosára. De gondolt a kommunizmus számtalan üldözött, börtönbe zárt, megalázott papjára, hitoktatójára, az elmúlt évtizedek nagy tanúira, a mártírsorsú Mindszenty bíborosra és Brenner János vértanúra is. Öröm és hála van a szívünkben, hogy egyházunk Brenner János atyát a boldogok sorába iktatta.”


Puskás Imre – A pénz hatalma

Puskás Imre (1930) az amerikai élet és gondolkodás jó ismerőjeként vizsgálja meg George Soros gondolkodásmódját és tetteit. Elsősorban a milliárdos magyarul is hozzáférhető saját megnyilatkozásaiból vonja le következtetéseit. Jól körüljárt hipotézisének lényege: a spekuláns – hogy kibújjon a korábbi törvényszegéseinek büntetőjogi következményei alól – összejátszhatott a nyugati politika több vezetőjével a kölcsönös személyes haszon elérésére, az európai migrációs bonanza megrendezésének fedezéke mögött. A szerző összeesküvési elmélete szerint korrupt módon kijátszották a tőzsdei szabályokat – csupán néhány feltételezett résztvevő nevét olvashatjuk a könyvben. Ha az összeesküvés-elmélet bizonyítást nyerne, akkor a 20–30 évvel ezelőtti elkövetők kilétét megismerhetnénk. A közelmúltban felmerült információk alapján csupán két további résztvevő neve említhető: Bill Clinton és Jeffrey Epstein. A feltételezett összeesküvés tisztázásában a Quantum Fund egykori menedzsere lehetne a CIA segítségére.


Büki Attila – Az Érdligeti Római Katolikus Egyházközség és a Nagyboldogasszony-templom története (1930–1986)

Az érdligeti egyházközség hívei a kommunista diktatúrában is eleven közösséget alkottak. Így volt erejük ahhoz, hogy összefogva, filléres adományaikból templomot és kultúrházat építsenek maguknak abban a vallási élet iránt ellenséges korban.

Ez a kiadvány – a Magyar Nyugatról: Bükről elszármazott költő, Büki Attila összeállításában – emléket állít nekik, miközben ismerteti az egyházközség és a templom történetét.


Ambrus Lajos – Várostérkép

A félszáz, sajátos hangú írói esszé mindegyike lazább vagy szorosabb szálon egy dél-alföldi városkához, Gyulához kötődik. Régi életrend, ősidők, törökvilág, kurucvilág, árvíz, tűzvész, természet és civilizáció; a táj nyíltságát és nyitottságát hordozó örökségek. Várvédők és józan iparosok, tanyasi szegények és helyi fantaszták: az oppidumtól az urbanitásig. Szellem és értelem - a személyiséget igénylő civil lét megjelenései a marhajcsártól a repülőhősön át a kitelepített tábornokig. És mindközben elveszett ízek, tájak és emberek a felvidéki Bazintól, a galíciai Przemyśl-n át „anyáink örök kertjeiig”. Az ötvenes-hatvanas évek kisvárosa és a „szabadság kis körei”.


Dominkovits Péter – Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században

E ​kötet elsődlegesen levéltári források aprólékos feltárása és feldolgozása nyomán Szombathely püspöki mezőváros 1605 és 1685 közötti gazdaságát és társadalmát igyekszik bemutatni.

A 17. századi Szombathely alapvetően agrár-kisváros volt, ahol a földtulajdon birtoklása a városi társadalom minden csoportja számára fontos szempontot jelentett, és ahol már a 16. század derekától megfigyelhető a vagyoni differenciálódás nagyobb mérvűvé válása. Bár lakóinak 20-25%-a nemesi jogállású személy volt, azok nem alkottak egységes társadalmat. Miközben elitcsoportjait a vármegyei vezető hivatalviselők, a fontosabb pozíciókat betöltő főúri familiárisok és az uradalmi tisztviselők alkották, a legnagyobb tömeget a megnemesedett polgárok, vagy a polgárok soraiba integrálódott nemesek képezték, akik alapvetően mezővárosi polgárokként élték életüket.

Szombathelyen a 17. század első felét a 16. századi alapokra visszanyúló intenzív céhalakulás jellemezte. A bizonytalan nominális vizsgálatok szerint 1636 és 1656 között 81-91 iparűző családfő 24 foglalkozást űzött, és ők elsősorban a ruházati iparokban és a fémfeldolgozás, fémipar területén tevékenykedtek. Végrendeleteik vizsgálata alapján elmondható, hogy a szombathelyi kereskedők és kézművesek Alsólendván, Keszthelyen, Zalaegerszegen, Rohoncon, Kőszegen és Csepregen élő kollégáikkal intenzív pénzügyi kapcsolatokat ápoltak, amely egyértelműen igazolja térségi jelentőségüket, miképpen Szombathely megnövekedett gazdasági szerepére utal az is, hogy ugyanezen települések iparűzői és kereskedői gyakran megfordultak a mezőváros piacain és vásárain.

Miközben a 17. század folyamán centrális funkciói gyarapodásával párhuzamosan Szombathely egyre jelentősebb gazdasági szerepet töltött be, illetőleg az adózóerőt, az iparűzők számát, továbbá a céhek differenciáltságát tekintve Kőszeg után Vas vármegye második legjelentősebb településévé lett, újabb igazgatási és jogszolgáltatási funkciói tovább erősítették térségi súlyát és kapcsolatrendszerét.


Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés