Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tudta, hogy temérdek művet publikáltak a vasi írók 2019-ben? – V. rész

Az ötödik és egyben utolsó résszel jelentkezünk, ezúttal 13 írással.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Pete Polgár Máté – Egy ördögűző végnapjai

A hétköznapi halandó elől elzárt világba enged bepillantást a fiatal szerző új regénye. A papneveldében Mihályt elöljárói alkalmasnak találják egy régi, de a katolikus egyházban ma is létező gyakorlat, az ördögűzés (exorcizmus) végzésére, s megkezdődik kiképzése a feladatra. Ennek során megdöbbentő tapasztalatokat szerez a Sátán működéséről a mindennapok legkülönbözőbb élethelyzeteiben. Őt magát is újabb és újabb kísértések érik...

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Milyen válaszokat adhat erre, s végül helyesen cselekszik-e? Miképpen viseli a személyes Gonosz befolyásának megtapasztalt terjedését korunkban? Áthatolhat-e még a növekvő sötétségen az ima ereje, a hit és a jóság fénye? Kérdések, melyek megválaszolása az olvasóra marad.


Böröczki Mihály – Szakajtások

„Ebben a kötetben az engem körülölelő világról írtam. Így kerültek testvér-közelbe a hazai folyók, a fogadott folyók, a madarak, a fák, gombák, gabonák és egyéb növények. Magam is meglepődtem a nem kis utánajárást követelő összességnek, bár sok minden jött már velem a gyerekkoromból, de minden más ismételt fölfrissítést igényelt. Aztán jött a cím – valamennyi verskötetem címe négy szótagból áll – nem kis fejtöréssel, és előbukkant valahonnan a Szakajtások…” – mondta Böröczki.

Bóbics László, Krilov István és Unger Richard – A nyugat-dunántúli El Clásicó: Száz év futballpárharc

Bóbics László, Krilov István és Unger Richard könyvének első fejezete a két klub 1919 óta íródó – hol közös, hol szétváló – történetét dolgozza fel szezononként, egészen addig, amikor 1973-ban az NB I-ben találkozott a zalai és vasi gárda. Külön rész dolgozza fel részletesen a magyar első osztályban lejátszott 55 találkozót, de megtalálható a többi tétmérkőzés jegyzőkönyve is. A statisztikai adatok között szerepelnek az NB I-es vezetőedzők és játékosok, valamint az is, hogy a csapatok az elmúlt száz évben melyik bajnokságban és hol végeztek.

Negyvennégy interjú színesíti a kiadványt: edzők, játékosok, vezetők, főszereplők mondják el, miként láttak ők egy-egy mérkőzést vagy bajnokságot.

A nyugat-dunántúli El Clásico egyedisége abban rejlik, hogy két szomszédvár, két közeli rivális közös 100 évét dolgozza fel: hely- és sporttörténeti emléket állítva Vas és Zala megye reprezentatív klubjainak centenáriumára.


Kőszegi-Arbeiter Anita – A főhős te vagy: Abigél ​és Andris születésnapi nyomozása

Abigél és Andris, a rosszcsont ikerpár néhány nap múlva ünnepli az 5. születésnapját. Nagyon kíváncsiak már, hogy mit kapnak ajándékba. Amikor anya és apa elmennek vásárolni, az ikrek nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, hova dugták a szüleik az ajándékukat. Dönt Te hol nyomozzanak, merre keresgéljenek, hiszen a főhős TE vagy!


Kőszegfalviné Pajor Klára – Több mint történelemkönyv: a Képeslevelezőlap-gyűjtők Egyesülete 30 éve

Részlet: (...) Gyűjtő: aki személyes szükségletén felül, valamilyen szempont szerint tudatosan gyűjt, állandóan fejleszti meglévő állományát. Komoly gyűjtés alapja az állandó önképzés, búvárkodás. (...) A gyűjtők összefogására Európában már az 1890-es évek közepén képeslevelezőlap-gyűjtő egyesületek, klubok alakultak. (1894-ben Nordhausenben megalakult a Centralverband für Ansichtskartensammler, melynek 1899-ben kettőezer tagja volt.) A nürnbergi Kosmopolit 2500 tagot számlált.

Magyarországon – 110 évvel ezelőtt – 1899. december 8-án jött létre a Hungária, a Képeslevelezőlap-gyűjtők első hazai egyesülete, amelynek elnöke a székesfehérvári Klökner József volt. Az egyesület működése a háborús időkben megszűnt, és hosszú évekig külön a képeslaposoknak nem volt szervezete. A Képzőművészeti Kiadó 1959-ben, 1962-ben Budapesten, majd 1967. július 16-án Szerencsen rendezte meg a képeslevelezőlap-gyűjtők ankétját,(...). Az ankét résztvevői 10 pontos határozatot fogadtak el, melyből így utólag olvasva vajmi kevés valósult meg, és egészen 1986-ig szinte semmi változás nem történt.

1986. november 21-23. között Szombathelyen a Művelődési és Sportházban országos gyűjtőkiállítást és találkozót szerveztünk, melyen 44 gyűjtő 162 négyzetméter felületnyi tablón (mintegy 5 ezer képeslapot) állított ki szebbnél szebb képeslapokat. Képes levelezőlapokból rég láthatott ilyen gazdag válogatást a közönség. A találkozónak 150 részvevője volt, és a kiállítást több mint 6000 látogató nézte meg, és szakértői szemmel tanulmányozta. A vendégkönyvi bejegyzés közül az alábbi talán sűríti a képeslapgyűjtés lényegét: „a tablók többet mondtak, mint egy történelemkönyv”.

A találkozón a MABÉOSZ, a Művészetbarátok Egyesülete és a Szerencsi Múzeum is felajánlotta, hogy szervezetileg tartozzanak hozzá a képeslevelezőlap-gyűjtők. 1987-ben a Művészetbarátok Egyesületével elindítottuk a „Képeslevelezőlap” újságot, mely jelenleg a 22. évfolyamnál tart. 2008-ig havonta jelentettük meg a gyűjtők tájékoztatására, 2008 őszétől pedig – a postaköltség megemelkedése miatt – kéthavonta dupla oldalon. 1989 augusztusában rendeztünk ismét Szombathelyen gyűjtőkiállítást és találkozót, mely alkalommal elhatároztuk, hogy független szervezetet hozunk létre, hisz az 1986. évi „felajánlásokat” egyik cég sem tartotta be.

A jogszabályi változások is lehetővé tették, hogy önálló egyesületet hozzunk létre. A kiállítás megnyitása után a Péterfy kollégium klubjában az ország minden részéről összegyűlt 65 gyűjtő megalakította a KÉPESLEVELEZŐLAP-GYŰJTŐK Egyesületét szombathelyi székhellyel. (...) A létszám hamar elkezdett növekedni. Több mint 300 gyűjtő csatlakozott az egyesülethez. (...)

Nyugat.hu

Gróf István – Tulipános napjaim

Közéleti írásait tette közzé Sárvár egykori alpolgármestere egy olyan könyvben, mely valójában történelemrajz. Saját szerepvállalását tárja fel ugyanis a rendszerváltástól egészen napjainkig, de nem dúslakodik a politikában. Gróf István ugyanis nem csak a közéletben, hanem az agráriumban, a turisztikában, a zenében és a publicisztikában is jelen van.


Ferkovics József albuma

Ferkovics József jelenleg Szombathelyen él, magaválasztotta szülőföld gyanánt. A Szülőföld Kiadó jelentette meg a róla szóló albumot. A kötet rendszerezve mutatja be a roma festőművész elmúlt tíz évének legjellegzetesebb alkotásait.

Mind a táj-, mind a figurális ábrázolás erőssége, festményei közt vannak jeles szakrális, szimbolikus, akt- és portré képek. Kedvelt témái: az emberek, a szegénység és a természet. Számos stílusban alkot, mégis van egy saját, csak rá jellemző egyéni kifejezésmódja. Grafikái közül a holokausztot ábrázoló sorozata a leghíresebb, amely többek között a Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontban is kiállításra került.

Bevezető írások: A cigányság élete Ferkovics József alkotásain címmel Gál József interjúja a művésszel, valamint Daróczi Ágnes és Pataki Gábor írásai.


Bokányi Péter, Mátay Mónika, Mizsei Zoltán, Söptei Imre, Trádler Henrietta – Kőszegi történetek

A könyv kőszegi sorsokról szól. Újszerű történeti megközelítésben rekonstruálja és elemzi a különleges történelmi épületek lakóinak sorsát. Így bontakozik ki egy jellegzetesen közép-európai város társadalom- és kultúrtörténete, amely, mint minden ilyen város esetében, a túlélésről is szól.

Nyugat.hu

Fábián Dénes és Kovács Árpád – Híres szombathelyi nők 20. kötet: Fábiánné Biczó Ilona

Fábiánné Biczó Ilona (1886-1970) azok közé a pionírok közé tartozott, akik a hazai művésztanárképzés történetében elsőként szereztek nőként diplomát. 1906-ban egyetlen női hallgatóként iratkozott be az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdébe – a Magyar Képzőművészeti Egyetem elődintézményébe –, majd 1911-ben vehette át rajztanári oklevelét. Sárváron, majd 1917-től Szombathelyen – a frissen megalakuló leánygimnáziumban – tanított. Művészként elsősorban rézkarcaival ért el sikereket.

1920 szeptemberében a Kultúrpalotában bemutatott tárlaton allegorikus tollrajzai keltettek feltűnést. 1921-ben egy apokrif illusztrációval szerepelt a Dante Alighieri Isteni színjáték című műve elkészültének 600. évfordulója alkalmával rendezett fővárosi kiállításon. 1922-ben a Műcsarnok őszi tárlatán hat vonalkarcból álló sorozatával nyújtott kimagaslót. 1924-ben az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a 19-20. századi magyar rézkarcművészet mestereinek – Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József, Olgyai Viktor – munkái közt mutatta be Halasi szélmalom című aquatintáját. S a művésznő életének jeles állomásai még hosszasan sorolhatóak volnának.

Az elmúlt években több település – Gödöllő, Sárvár, Kiskunhalas – emlékezett meg kiállítások keretében e kiemelkedő alkotói pályáról. Szombathely város e mérhetetlenül gazdagon illusztrált kötettel kíván tisztelegni a művésznő munkássága előtt.


Medgyesy S. Norbert és Csire Lenke – A perenyeiek fogadalmi zarándoklata Velem Szent Vid-kápolnába

Párhuzamos címe Processio Sancti Viti Velemiensis iuxta consuetudinem Perenyensis. Gondozta Csire Lenke, az énekeket gyűjtötte és lejegyezte, a történeti áttekintést írta és szerkesztette Medgyesy S. Norbert. A fényképeket készítette Biczó Barnabás, Hodics Gábor és Rétfalvi Balázs. Köszöntő Székely János.

Nyugat.hu

Kelemen Ferenc – Az utolsó gyakorlat: Kelemen Ferenc fekvenyomó világbajnok, saját önéletrajzi regénye

„Tizenkét éves gyerekként az akkori jó barátommal súlyemelőnek jelentkeztünk 1967 szeptemberében és Edelényi Miklós lett az edzőm. Első versenyemen a Vas megyei Bajnokságon 52,70 kg-os testsúly mellett nyomás 45 kg, szakítás 45 kg, lökésben 62,5 kg-os eredménnyel 13 évesen korengedménnyel Vas megye Bajnoka lettem, természetesen a szombathelyi Haladás VSE színeiben. Számtalan Vidékbajnokságot és Emlékversenyt nyertem serdülő és ifjúsági versenyzőként. Ezen időszak egyik legnagyobb sikerének számít az Országos Középiskolás Bajnokság, a Thury György Emlékverseny megnyerése, ahol 3 új országos középiskolás csúcsot állítottam fel a 67,5 kg-osok között. Szakításban 90 kg-ról 92,5 kg-ra, lökésben 115 kg-ról 117,5 kg-ra, összetettben pedig 205 kg-ról 210 kg-ra javítottam a későbbi 1980-as moszkvai Olimpiai Bajnoknak Baczakó Péter rekordjait. Juniorként a 67,5 kg-ban a szakításom 107,5 kg, a lökésem 132,5 kg, az összteljesítményem 240 kg volt. Rövid időre Nagy Ferenc is az edzőm lett.”

„A súlyemelést 1979-ben anyagi okok miatt hagytam abba, a szkanderozást pedig 1996-ban fejeztem be, mert mivel megszűntek a versenyek. Ebben az időszakban kezdtünk el a családommal a falunapok programjaiként rendezni a falukban és városokban is - Sárvár és Szombathely - szkander és Erős ember versenyeket. Eleinte csekély honoráriumért, de ma már bárhova elmegyünk teljesen ingyen, csak a rendező félnek kell megszervezni a versenyzőket, állni a díjakat és ha olyan felszerelést kérnek, amit nem tudok elszállítani azt is oda és visszahozni.”

„Mivel mindig is éreztem, hogy tehetséges vagyok a súlyzós sportokhoz nem akartam így 'csak' ennyivel visszavonulni, és hogy azt kelljen mondanom, hogy ezt vagy azt elérhettem volna. Ezért tudat alatt elhatároztam, hogy 50 éves koromban elkezdek fekvenyomásban versenyezni és ez így is lett. Első versenyem egy Magyar Bajnokság volt, melyen 3. helyezést értem el. Ezután számos Balaton Kupán, Magyar Bajnokságon és különböző Kupákon, valamint Komárno-ban nemzetközi versenyen vettem részt és általában az első három hely valamelyikén végeztem.”

„Előbb Tokajban 100 kg-ban, majd immár 3 éve 82,5 kg-ban indultam. 2010-ben lettem először Magyar Bajnok és ugyanebben az évben Mosonmagyaróváron Európa Bajnok, majd szeptemberben Trnavában Világbajnok saját súly és korcsoportomban. A WUAP Világbajnokságon német ellenfelemet 5 kg-mal győztem le és 4.fogásra 155 kg-ra javítottam az akkori kor és súlycsoportomban a világcsúcsot. Ez volt életem addigi legnagyobb sikere és egyben sportélménye is.”

Lendvai Emil

Deák András Miklós, Somorjai Ádám OSB, Zinner Tibor – Menedékben: amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról

Mindszenty bíboros az amerikai követségen majd' 15 esztendőt töltött, s ezt a periódust az emlékirataiban azylumnak nevezte, az amerikai diplomaták pedig menedéknek (refuge). Az Amerikai Nemzeti Levéltárban őrzött vonatkozó forrásokat kutathatóvá válásuk után kezdték tanulmányozni a szerzők. Azonnal feltűnt számukra ez a véleménykülönbség és az, hogy nem csupán ebben a kérdésben volt eltérő a két fél véleménye.

A budapesti követségi tartózkodás számos életközeli dokumentumot tartalmaz. A bíboros itteni tartózkodását jól dokumentálja a Duty Log, az ügyeletes tiszt kézikönyve, amelyben a követségi tartózkodásra vonatkozó dokumentációnak egy újabb szempontja kerekedik ki: az amerikaiak számára fontos iratok, elsősorban abból a szempontból, hogy mi a halaszthatatlan teendő akkor, ha a bíboros olyan időpontban tesz rendkívüli kezdeményezést, amikor az apparátus nem tartózkodik a követség épületében, és az ügyeletes tisztnek magára hagyva kell cselekednie. Ez a naptárszerű összeállítás tehát forgatókönyv a rendkívüli esetek kezelésére, továbbá arra, hogyan alakul a bíboros elképzelése jövőjéről, különösen pedig a követség elhagyásáról. Ezért személyére és levelezésére vonatkozóan minden fontos és idáig figyelmen kívül hagyott információt dokumentál ez a kézikönyv, amely hivatkozik a vonatkozó táviratokra és levelekre, ezen kívül pedig betekintést enged az amerikai diplomaták szempontjaiba, egymás közti kapcsolat tartására.

Könyvünk tartalmazza ezt a kézikönyvet, valamint minden olyan dokumentumot, amelyre a Duty Log hivatkozik. Zinner Tibor bevezető tanulmánya ismerteti az itt közölt dokumentumok egyfajta olvasatát, amely azonban nem meríti ki az itt közölt források teljességét, és még számos felfedezésre ad alkalmat a Kedves Olvasónak.

Nyugat.hu

A kő, amelyet elvetettek... – A Szent Kvirin Szalézi templom története

A 80 éves Szent Kvirin Szalézi templom történetét feldolgozó kötetben bemutatásra kerül a Szaléziak első időszaka, a tanoncotthon építése és az új plébánia megalapítása, amelyben fontos szerepe volt Ambrózy Teréz bárónőnek, Vass József miniszternek és Mikes János megyéspüspöknek.

Ádám László igazgató és Koller József plébános lelkesedésével, folyamatos gyűjtések eredményeképpen indulhatott a templom építése 1932-ben, Foerk Ernő és Brenner János terveivel. A templom alagsorában kriptákat helyeztek el, ami az építés költségét jelentősen segítette. Összefogott a város, adakozásokról szóltak az igazgatói rendszeres tájékoztatások. 1938-ban felszentelésre kerülhetett a templom. Csodájára jártak az emberek az új alkotásnak. Pár év múlva elkészülhetett a különálló torony is. A másik megépítésére nem volt lehetőség. A világháború idején gyakran a kriptában voltak a szentmisék. A Szalézi atyák és hívek a bombázások elől a közelben épült hatalmas Király-Szalézi óvóhelyre menekültek.

A Székesegyház bombázása után a templom püspöki liturgikus feladatokat is ellátott 1947-ig. Hiába erősödött a Szalézi lelki élet, a fiatalok nevelésében hatalmas eredményeket értek el s lett meghatározó Don Bosco rendalapító atya műve, néhány év múlva a Szalézi rendtársakat is elhurcolták. Az üresen maradt templomot, plébániát a továbbiakban egyházmegyés lelkipásztorok látták el. A többi Szalézi épület más funkciót kapott a hatalomtól. Ezek az évtizedek nyomott hagytak a lelkekben, s az épületekben egyaránt. Csak kevesen gondolhattak arra, hogy a szétszóródott, jórészt fizikai erejüket vesztett Szaléziak egyszer még visszatérhetnek Szombathelyre is.

Eljött a rendszerváltozás időszaka, s lehetőséget kaphattak a rendek, a hazatérésre. Ők csak kevesen voltak, de akarattal és elszántsággal fogtak a szolgálat újraépítésére. Akaratukat sokan segítették önzetlenül, a hívek örömmel fogadták a hazaérkezést. Azóta ismét közöttünk a Szaléziak. Alkotnak, szolgálnak, az oratóriumban fiatalok erősödhetnek lelkiekben. A nyári táborok nagy számú résztvevője is bizonyíték arra, hogy újra kedvelt és szerethető lett itt Szombathelyen is a Szalézi világ…

A nyolc évtizedes templom szépségével, egyszerűségével, mégis pompás belső terével magával ragadja a betérőt. Látványos külső megjelenésével, a tért betöltő valóságával egészen egyedi, mondhatjuk különlegesen szép alkotás.

A könyv emléket állít, bemutatja a küzdelmet és a sikert. Végigkíséri a történéseket, sok fényképpel, eredeti dokumentummal. Bemutatja a szolgálókat, azok istenhitét, szorgalmát, örömét. Egyben a jövőbe mutat, mert egyre nagyobb szükség van ma a templomra, s különösen arra, hogy abban rendszeresen hívő emberek legyenek, háború nélkül, békében és szeretetben…

Nyugat.hu

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés