A hazai és a külföldi sajtóban is több olyan cikk jelent meg az idei Burning Man kapcsán, amely elkezdte temetni a világ egyik legextrémebb, legelfogadóbb fesztiválját. A lassan 30 éves múltra visszatekintő Burning Man antikapitalista, a radikális önkifejezésről, az elfogadásról, a művészetről, a civilizációtól való elvonulásról, a környezettudatosságról szól, vagy legalábbis szólna. A fesztivál fénypontjaként pedig minden évben elégetnek egy hatalmas bábut. Innen ered a Burning Man elnevezés.
Amerikában, a Nevada állambeli Black Rock sivatag az otthona a fesztiválnak. Minden évben körülbelül 80 ezer ember népesíti be a területet, és lényegében felépítenek maguknak egy várost, ahol a pénz, mint fizetőeszköz nem létezik. Mindenki beleadja a közösbe, amit tud.
„Elindulsz az ottani utcákon, folyamatosan lépésről lépésre tukmálják rád az italt, az ételt, a szolgáltatást. Például van, hogy erőszakosan berángatnak, hogy egyél valamit”
– mondta a szombathelyi Mesits Sándor, aki az idén negyedszerre vett részt a fesztiválon,
2017-ben már beszélgettünk vele erről.
Az első órák a kultúrsokk jegyében fognak telni - egy szombathelyi a világhírű Burning Man fesztiválról
2017.
September
26.
12:00
Megtudtuk, ha nem vinnénk semmit és nem tennénk be a közösbe semmit, akkor is végig tudnánk enni, inni, szórakozni azt a tíz napot, senki nem kérné tőlünk számon. Az az érdekes, hogy többen akarnak betenni a rendszerbe, mint kivenni.
Ezek után Sándorral egy kicsit elfilozofálgattunk arról, hogy milyen hihetetlennek tűnik ez, és amikor felvetettem, hogy vajon itthon egy ilyen kezdeményezésből mi sülne ki, Sándor egy másodperc várakozás nélkül rávágta: „Itthon ez hamvában halt ötlet lenne.” Valószínűleg igaza van.
Térjünk rá, hogy miért kezdték el temetni a fesztivált
„Én párhuzamot vonnék a mi Szigetünkkel. Az elmúlt évtizedekben a Burning Man is egyre divatosabb lett, és elkommercializálódott. Igaz, hogy az amerikai fesztiválnál ragaszkodnak, ahhoz, hogy nem lehet reklámozni, ha valaki fellép, azért nem kap pénzt, és nem fizetünk semmiért a belépőn kívül. Amikről olvasni lehetett, azok viszont valós problémák” – magyarázta segítőnk.
Vannak, akik sérelmezik, hogy egyre erősebb a bulizásnak a hedonista vonala. Megjelentek a hírességek, a nagyon gazdagok, akik a kényelmükből erre a tíz napra sem akarnak lejjebb adni. Az önellátást kiterjesztették a résztvevők, ugyanis egyre nagyobb lakóautókkal érkeznek, hatalmas aggregátorokat visznek, áramot termelnek, légkondit építenek ki maguknak. Sátortáborokat hoznak létre, mindenféle kényelmi eszközökkel.
Akinek pedig még ez sem volt elég, a fesztivál mellett a sivatagban csináltak egy repülőgép leszállópályát, ahol a magángépek folyamatosan le-föl szálltak, és szélsőséges esetekben még olyan is előfordult, hogy valaki a legközelebbi városban aludt és onnan járt be a fesztiválra naponta, magán-repülőgéppel, hiszen a legközelebbi város is 200 kilométerre van.
Ez pedig nincs köszönőviszonyban az alapítók szándékával. Nem véletlen, hogy a fesztivál elején a tüntetők is megjelentek az utakon, akik tiltakoztak a rendezvény ellen, mert szerintük ez már nem az, aminek indult.
Ezt a jelenséget, ami az elmúlt években ütötte fel a fejét, megfűszerezte az időjárás. A fesztivál történetében ilyen heves esőzésre még nem volt példa. Sártengerré változott a terület, sokan ott ragadtak, úgy kellett kimenekíteni őket, teherautókkal, terepjárókkal, amik kárt tettek a talajban. Szemetet is hagytak maguk után az emberek bőven, hiszen azt nem mindenki tudta magával vinni.
A szervezőknek megállapodása van a szolgáltatókkal, hogy a területen a résztvevők ne tudjanak kapcsolatot teremteni interneten és telefonon a külvilággal. Az extrém időjárás miatt azonban az idén ezt is fel kellett oldaniuk.
Sándorék figyelték az időjárás előrejelzést, tudni lehetett, hogy milyen idő várható, és az is egyértelmű, hogy egy ilyen helyszínen a sivatagban, ha nagy mennyiségű csapadék esik, akkor bizony óriási sártenger lesz. Ők ezért időben elhagyták a helyszínt, mások is megtehették volna ezt.
Mesits Sándor azt mondta, nyilván az idei szélsőséges helyzet miatt felerősödtek a negatív hangok a fesztivállal kapcsolatban. A szervezők igyekeznek megoldást találni ezekre a problémákra, a következő években derül majd ki, hogy sikerül-e. Ez nem azt jelenti, hogy a fesztivál rossz lett, hanem egy kicsit rosszabb szájíze kezd lenni a dolognak.
Kiemelte, hogy a negatív hangok ellenére a Burning Man programjaiban még most is tartja magát az eredeti elképzeléshez, és továbbra is nagyon különleges, semmihez nem hasonlítható helye a bolygónak. Aki elmegy, hihetetlen élményekhez juthat.
Rengeteg képzőművészeti alkotás, zenei esemény, performance van. Workshopok, előadások, beszélgetések, viták, táncos programok. Az önkifejezésnek olyan radikálisan erős megnyilvánulásai vannak, amiket az ott résztvevők a hétköznapokban nem tudnak megélni.
Mind az öltözködésben, mind a viselkedésben, mind a táncban, mind a társas érintkezésben nagyon különleges. Például az embereknek egy bizonyos része meztelenül közlekedik, ezzel nem lesz senkinek semmi problémája, mert ez is az önkifejezés egy módja. Vagy, ha egy férfi szoknyában érzi jól magát, akkor szoknyában sétálgat.
Olyan közösségi élményhez lehet jutni, amihez Magyarországon, sőt Európában jelenleg nem lehet.
„Érzed, hogy befogad a közösség, toleráns emberekkel vagy körülvéve, ismeretlen emberek öleléssel köszöntenek, mindenféle hátsószándék nélkül közelednek egymáshoz. Csodálatos, megható ezt megtapasztalni, aztán utána nagyon nehéz szembesülni azzal, hogy itthon viszont nem ez vár, és falakba ütközünk, ha így próbálunk élni. Ezért, ha tehetem, én biztosan megyek még a Burning Manre” – összegezte Mesits Sándor.
