Kiszivárgott, pontosabban az Index szivárogtatta ki a Nézőpont Intézet a kormány megrendelésére, belső használatra készített közvélemény-kutatásának adatait. Az elemzés most nem pártpreferenciákat mért, hanem szakpolitikai ügyek támogatottságát vagy elutasítottságát.
Nem kell a terrorveszély-helyzet
Az eredmények ismeretében nem véletlen, hogy nem hozták nyilvánosságra, hiszen többségében negatívan érinti a kormány tevékenységét.
A kormány még januárban lebegtette meg, hogy alkotmányt módosítanak, és bevezetik a terrorveszély-helyzet fogalmát 
A kormány nem vacakol, nem egyeztet, egyedül is nekiáll a terrorveszély-helyzetnek 2016. January 30. 11:30 . Ez a lépés gyakorlatilag rendeleti kormányzást vezetne be, a kormány bármikor megtilthatná a gyülekezést, újságokat, tévéket, rádiókat, internetes magazinokat tilhatna be, korlátozhatná a webforgalmat, stb.
A nagy felháborodás miatt akkor félretették az ötletet, de a hírek szerint a brüsszeli események után ismét tervben van. A felmérés adatai alapján azonban a megkérdezettek 44 százaléka egyértelműen elutasítja a tervet, és 42 százalékuk támogatta.
A különbség a tervezettel teljes mértékben egyetértők (17 százalék) és azt teljesen elutasítók (29 százalék) között még nagyobb. Kérdés, hogy az újabb terrortámadás hogyan befolyásolja majd a magyar közvéleményt.
A kormánynak pozitívum: bejött a határzár
A határkerítés felállítása viszont jelentősen megdobta a kormány menekültpolitikájának támogatottságát, sőt a határzár 2015. szeptember 15-i elrendelése kifejezetten megfordította a trendeket.
Tavaly szeptember óta 70, majd 80 százalék fölé emelkedett a határzár támogatóinak aránya, és evvel együtt emelkedett a határpolitika támogatása is.
Kétharmad utasítja el az oktatáspolitikát
Az oktatással kapcsolatos számok kifejezetten katasztrofálisak a kormány számára. A kormány reformjait 43 százalék utasítja el és csupán 33 százalék támogatja. 60 százalék állította, hogy túlzottan központosított lett a közoktatási rendszer, és csak 24 támogatta a klikkesítést.
Ennél is többen, 65 százaléknyian mondták azt, hogy jogos a pedagógusok elégedetlensége, 19 százalék vonta ezt kétségbe.
Megbukott az adórendszer is
Az Orbán-kormány 2010-től az alacsony személyi jövedelemadó és a magas fogyasztási adó (áfa) kettősében bízik. Azonban közben az emberek is rájöttek arra, hogy ez a rendszer az alacsonyabb keresetűeket sújtja, és a magas keresetűeknek előnyös.
A megkérdezetteknek csupán a 22 százaléka támogatta a jövedelemadó csökkentését, a nagy többség, 62 százalék inkább áfacsökkentést szeretne.
Lehet, hogy a felmérés következménye, de Orbán Viktor nemrég, a cafeteria-rendszer átalakítása kapcsán arra célzott, hogy megszűnhet az egykulcsos szja.
