Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája

Welcome: Üdvözlet a Nyitrában!

Két tanítási nyelvű angol-magyar iskola. Családias környezet, barátságos hangulat. Pintérné Bujtás Tímea megbízott tagintézmény-vezetővel beszélgettünk.
 
 

Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája

Welcome: Üdvözlet a Nyitrában!

Két tanítási nyelvű angol-magyar iskola. Családias környezet, barátságos hangulat. Pintérné Bujtás Tímea megbízott tagintézmény-vezetővel beszélgettünk.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája

Welcome: Üdvözlet a Nyitrában!

Két tanítási nyelvű angol-magyar iskola. Családias környezet, barátságos hangulat. Pintérné Bujtás Tímea megbízott tagintézmény-vezetővel beszélgettünk.

A Nyitra iskolába belépve meglepően családias légkör fogadja az embert. De nem ez az egyetlen, ami szembetűnik! A falakon, a termek ajtaján mindenütt kétnyelvű feliratok ékeskednek. Nem véletlenül, az iskola fő profilja ugyanis az angol-magyar két tanítási nyelvű képzés.

Vas megyében legelőször mi indítottuk el az általános iskolák közül az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatást, így mára már jelentős tapasztalattal rendelkezünk. A módszereink remekül beváltak, amit az is mutat, hogy más kéttannyelvű iskola is a mi nyomdokainkon halad.

Heti öt órában tanulják a diákok az angolt, de ezen kívül még több tantárgyat is - alsóban a természetismeretet, a technikát, a testnevelést, felsőben pedig a földrajzot, a biológiát - angolul tanulják. De szerepel még egy országismeret elnevezésű tantárgy is, ugyancsak angolul, melynek célja, hogy minél jobban megismerjék a gyerekek az angol kultúrát. Összességében legalább heti 10 órában angolul írnak és beszélnek diákjaink.

A felsorolt tárgyakat – a készségtárgyak kivételével – csoportbontásban tanítjuk a nagyobb hatékonyság érdekében. Nyelvi kommunikációjuk fejlődését az anyanyelvi lektor is segíti, vele még órán kívül is csak angolul tudnak beszélni a diákok. Számos digitális tábla áll a rendelkezésünkre, hogy valóban élmény legyen számukra nemcsak az idegennyelv elsajátítása, hanem a többi tárgy tanulása is.

Változatosságra törekszünk, ezért gyakran non-formális tanulási módok révén próbáljuk az angol kultúrát még közelebb hozni hozzájuk. A hagyományos angol témahét keretében gazdag programokat kínálunk a diákoknak, az angol nyelvű interaktív előadásoktól kezdve a graffitin, angol desszert készítésén át a kvízjátékokig. Ennek része a városi angol nyelvű szavalóverseny is, amelyet a mi iskolánk szervez, és nagy örömünkre széles érdeklődésre tart számot.

Részt veszünk az angol nyelvű drámajátékon is, ahonnan általában a legjobb minősítéseket hozzák el tanítványaink. Pedig ez sem egyszerű feladat, hiszen angolul kell megírniuk, majd eljátszaniuk egy színdarabot, melynek a díszletét, kosztümjeit is maguk készítik. Természetesen a szabadidős programokban is helyet kap az angol, idén pl. angol jelmezekbe bújtak farsangon, felsőben pedig a diákok lehetőséget kapnak angliai tanulmányútra is.

Az ember azt gondolná, hogy egy idő után már egymás közt is angolul beszélnek a diákok…

Ez is előfordul! Szakmai munkánkat igazolja, hogy a külföldről Szombathelyre érkező családok szívesen íratják be hozzánk gyermekeiket. Jelenleg tizenegy külföldről jött diákunk van, akik Dubaiból, Taiwanból, Svájcból, Kínából, Kanadából érkeztek, sokan közülük egyáltalán nem tudtak, vagy tudnak magyarul. Közvetítő nyelvként használják az angolt, a magyar nyelv tanulása során, ennek segítségével kommunikálnak. Mi nagyon örülünk ennek, hiszen ez hozzásegíti a diákjainkat, hogy egy mikro anyanyelvi környezetet megteremtve még jobban elsajátítsák, gyakorolják a tanult nyelvet, miközben észrevétlenül kialakul bennük a másik kultúra iránti elfogadás.

Nem zavarja meg ez az idegen nyelvi intenzitás az írás-olvasás anyanyelvi elsajátítását?

Magyar szakosként is állíthatom: nem. Ugyanis az idegen nyelv megtanulásának legfontosabb kulcsa a beszédhallás. Hogy az anyanyelv biztos támasza legyen az angol tanulásának, prevenciós programmal oktatjuk az első osztályos diákokat. Ezzel a speciális módszerrel sajátítják el a betűk világát, hogy a rejtett -diszlexiát, diszgráfiát okozó- hibák is felszínre kerülhessenek. Tulajdonképpen ez az előfeltétele annak, hogy magyarul és angolul is megfelelően tudjanak a gyerekek előrehaladni. Az a célunk, hogy alaposan, lépésről lépésre ismerkedjenek meg a betűk világával. Ennek pedig óriási a jelentősége, hisz az olvasás és az rás lesz további tanulmányaik alapja. Időnk van bőven, nem siettet senki.

A korai nyelvtanulás lényege, hogy a gyermek már kiskorban találkozik a nyelvvel. Alsóban mindez játékos formában történik, mozgással, dallal, mondókákkal, tánccal, digitális táblák képi elemeivel, ami vonzó e korosztály számára. Megpróbáljuk őket elvarázsolni és a nyelv szeretetére buzdítani.

Szűrik a gyerekeket, mielőtt bekerülnek az iskolába?

Van egy képességmérés amivel azt próbáljuk kiszűrni, hogy nincs-e olyan problémája a gyerekeknek, ami a későbbi nyelvtanulást, a tanulást akadályozná. Aki ezen megfelel, az -a helyek függvényében-lehetőséget kap arra, hogy a képzésben részt vegyen.

Működik egy belső szűrő, illetve szabályozó rendszer is, az Angliából érkező külső, objektívan mérhető nyelvvizsga, amit harmadik, hatodik és nyolcadik osztályban tesznek le a gyerekek. Az eddigi eredmények azt igazolják, jó úton haladunk.

Milyen szintre jutnak el a diákok nyolcadik végére?

Amikor innen kikerülnek, akkor a szokásos nyelvvizsga szintjei szerinti kb. középfokú tudással rendelkeznek. (Persze nálunk is vannak kivételek.) Hogy miért nem teszik le, arra egyszerű a magyarázat: a hagyományos nyelvvizsgákkal az a probléma, hogy olyan témákat dolgoz fel, amelyekre egy tizenegynéhány éves gyermek nem nagyon tud válaszolni. Nemcsak angolul, hanem magyarul sem, mert sajnos nem az ő életkori sajátosságaiknak megfelelő a témák összeállítása.

Az új szabályozás előírja, hogy a nyolcadikos diákoknak a b1 típusú nyelvvizsgát kell letenniük. Ez a mi esetünkben nem hoz semmi újat, hiszen diákjaink általában ennél jóval magasabb szinten beszélik a nyelvet. Éppen ezért együttműködünk a város és a megye két tanítási nyelvű középiskoláival, akik lehetővé teszik, hogy diákjaink egy angol nyelvi felvételi elbeszélgetésen vehessenek részt, és bebizonyíthassák, hogy sokkal többet tudnak, mint a hagyományos nyolcadik osztályból érkezettek. Hogy ez miért lényeges? Mert ha megfelelnek az elbeszélgetésen, akkor nem kell elvégezniük az előkészítő évfolyamot. Így nyernek egy évet!

A Nyitra egy családias hangulatú kis iskola, évfolyamonként egy osztállyal. Milyen kiaknázható lehetőségek rejlenek ebben a rendszerben?

Mindenekelőtt egy élhető közösség kialakítása, ahol minden tanár, minden gyereket ismer, és az összes diák is ismeri egymást. Arra neveljük őket, hogy a felső tagozatosok segítsék az alsósokat, a magyar gyermekek pedig a külföldiek beilleszkedését. Vagyis legyenek együttműködőek! Ez az egyik legfontosabb érték, amit elsajátítanak a toleranciával, a nyitottsággal és a segítőkészséggel karöltve. Az idegen kultúrák révén korán megismerik a másságot, de hangsúlyt fektetünk a hagyományos értékekre: az egymás tiszteletben tartására és megbecsülésére. Próbáljuk ezt minél természetesebben közvetíteni nekik.

Odafigyelünk arra, hogy az egyes gyerekekkel hogy alakul a viszonyunk. Kidolgoztunk egy motivációs programot: létrehoztuk az Arany Tücsök-díjat. Ezt mindig a félévi bizonyítványosztáskor, a magyar kultúra napján ítéljük oda azoknak a gyerekeknek, akik a tantestület szerint önmagukhoz képest a legtöbbet fejlődtek. Nem a kitűnő tanulókat jutalmazzuk ezzel, hanem azok erőfeszítését, akik pl a hármast négyesre tudták szépíteni, vagy a magatartásukban vettünk észre jelentős javulás. Azt tapasztaljuk, hogy ez óriási motiváló erő lehet a gyermekek számára. Rájönnek, hogy érdemes rátenni egy lapáttal, mi pedig ösztönzésül őket is a közösség reflektorfényébe helyezzük.

Óriási előnyünk még, hogy kis iskolaként a pedagógusok – szülők – diákok együtt élnek az intézménnyel. Számos családi programunk van, a legkedveltebb talán az év végi gulyás parti, amikor az osztályok a szülőkkel összefognak, főznek, mi pedig zsűrizzük a „műveket”. Együtt készülünk a farsangra, rengeteg finomságot sütnek a gyerekeknek, és szülői összefogással szépül az udvarunk is.

Új játszóteret adtunk át ebben az évben. Az udvar egy másik részén kialakítottunk egy közösségi teret, közepén az Életfával: ez számunkra egy olyan közösségi szimbólum, amely az összetartásunkat fejezi ki. Elhelyeztünk mellette egy óriási napórát, hogy a gyerekek lássák, az idő nem a digitális óra számkijelzőjének váltakozásaként múlik. A kicsiknek olyan ez, mint egy nagy felfedezés!

Milyen szabadidős programokat kínálnak?

Van egy kézműves terünk, ahol szakember segítségével a gyerekek kipróbálhatják a különböző technikákat: agyagozhatnak, gyertyát önthetnek, kerámiázhatnak. Az alagsorban kialakítottunk a Diáktanyát, számos játékkal szereltük fel. Nagyon közkedvelt a tanulók körében, ott élnek társasági életet. A diákönkormányzatunk működteti a sulirádiót. Színjátszóink a különböző művészeti programokon rendszeresen fellépnek.

Intézményünk a táncoktatás középpontja a városban, a mazsorett, a társastánc és a rocki közül választhatnak a diákok. Mazsorettcsoportunk országos ezüst minősítéssel rendelkezik. Ahhoz képest, hogy létszámba kicsi az iskola, több sportágban is szép eredményeket produkálnak tanítványaink. A diákolimpián több számban országos eredményekkel büszkélkedhetünk. A fiúk örömére beléptünk a Bozsik programba is, három csapatban rúghatják a labdát a gyerekek. Emellett tömegsport lehetőséget biztosítunk, de népszerű a röplabdaedzés is.

A Nyitra 2012. augusztusától az OÁMK, új nevén az Oladi KIKI részeként működik. Milyen hatással van ez az iskola működésére?

Ez egy hasznos együttműködés mind a három iskola számára. A vezetőségi tagokkal hetente konzultálunk, és próbáljuk megkeresni az együttműködési lehetőségeket. Felosztottuk például az ünnepeket, ezáltal a gyerekeknek érdekesebbé válik a felkészülés, hisz egy másik iskolában, környezetben találkoznak a piros betűs napokkal. Közös kulturális programokat, versenyeket szervezünk a diákoknak, a vezetőség pedig együtt jár továbbképzésekre. Az Agorával is nagyon jó a kapcsolatunk, több projektben dolgozunk együtt. Épp most zárult le egy pályázat, aminek a keretében a gyerekek minden héten kézműves foglalkozásra mentek, és megismerkedtek a kosárfonás, a gyöngyfűzés, a mézeskalácssütés technikájával.

Mi történik, ha annyian jelentkeznek a Nyitrába, hogy meghaladják az indítani kívánt egy osztály maximális létszámát?

Szerencsére vannak még tartalékaink...

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés