Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

HKLB antology

Hogyan indult el az ország egyik legnagyobb házi labdarúgó kupája? Érdekel? Nem? Nem baj akkor is leírjuk, mert szerintünk megér néhány percet ez a nagyszerű vállalkozás.
Három éve történt... Egy esős délutáni napon... Nagyjából uzsonna időben... Körülbelül 10 sörrel később, mint fel tudtak volna állni... Az "ősatyák", Kövecses László (alias Tigris) és Pincési László arra az elhatározásra jutottak, hogy tenni kellene valamit. Miután ebben megegyeztek, azon kezdtek töprengeni, hogy mit. Rövid, mintegy három órás töprengés után arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel mindketten szeretik a focit és unják, hogy csak szerdánként nézhetnek megfelelő színvonalú mérkőzéseket a TV-ben (lásd Bajnokok Ligája) unaloműző focibajnokságot kellene rendezni két közvetítés között. Rövidesen el is indult a baj(nokság)...
Már a kezdetektől furcsa egyvelege volt ez a bajnokság a hazai és nemzetközi focinak. A mérkőzések színvonala nyugati a kommentárok, a bíró felmenőinek és azok foglalkozásának emlegetése hazai szinten ment. Már a kezdet kezdetén hatalmas érdeklődést mutattatok (legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre) a bajnokság iránt. Az első bajnokság 12 csapata után már az indulók száma elérte a 17-20 csapatot. Ez 170-200 embert jelent, ami nem tűnik soknak, ha figyelembe vesszük, hogy a Földön több mint 6 milliárd ember él (pontosan 30 milliomod része), de az iskola összlétszámával összehasonlítva, figyelembe véve, hogy szurkolók is kijönnek, majd az iskola egynegyed részét sikerült az "ügy" érdekében megmozgatnunk. Pincési László úr - rendhagyó iskolai pályafutása után - mint sportújságíró folytatta pályafutását (szép eredményekkel...). A szervezést Sallér László vette át, szerencsére két segítőtársam is akadt, Orbán Erna és Katona Andi személyében.
Különösen az őszi forduló tartogatott meglepetéseket a csapatok számára. Közelről megtapasztalhatták monszun hazai változatát (...kicsit kisebb, kicsit hidegebb, de a miénk...), repülhettek a szelek szárnyain, hógolyózhattak a Mikulással, és biatlon versenyen is indulhattak (fegyver kizárva). A lelkesedés töretlen volt, esetleg csak a labda tört el egy-egy rúgást követően. Ó, igen. Azok az emlékezetes kapurarúgások... Két méterről fölé, egy méterről mellé, mókusvadászat, a Mir űrállomás veszélyeztetése (az Orosz nukleáris ellencsapást csak az utolsó pillanatban sikerült elhárítani), a Landsat műhold esetében szerencsére részletfizetéssel törleszthetünk (még 9999 év).
A csapatnevek terén igazán kreatívak voltak az indulók. Csoportosítva néhány ízelítőül: 1. Alkoholalapú: Gyinamo Vodka 2. Valós csapat után szabadon: Reál Margit 3. XXX: Műlecsiklók 4. A régi idők emlékére: Vörös Meteor és végül 5. Tesispukkasztó: Beduinz (gy.k. /gyengébbek kedvéért/: a testnevelés szakos hallgatók minden nem tesis /tehát olyan szakot, ahol gondolkodni is kell/. Egy bebizonyosodott az elmúlt pár év során, hogy nagyon kreatívak tudunk lenni, ha hülyeségről van szó.
Ősztől ismét felzúgnak a lelátók, női sikolyoktól lesz hangos az aréna. És hogy ki lesz a bajnok? Egy biztos a Nagykanizsa biztos, hogy nem!

Pendragon

❤️ Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Nyugat.hu-nak
Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület
Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Köszönjük nektek! ❤️

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Könnyű

Tovább az oldalra