Négy évfolyam, sok ezer óra munka és a 100. megjelenés. Így lehetne egyetlen mondatban összefoglalni a múlt hét kedden jubileumát ünneplő Frissítő történetét. Ez az egy mondat azonban vajmi keveset árul el azokról a napokról, hajnalokról és éjszakákról, melyek során a főiskola mindennapjait végigkísérő cellulóz-teremtmény 700 napon belül 100-szor újjászületett.
Mindehhez sok-sok ember apró kézmozdulatára, és néhány megszállott állandó odafigyelésére volt szükség. Ezen utóbbi kis csoport ült össze múlt kedden, hogy, megelőzve a szokásos "Május 1" bulit, kicsit előkelőbben, kicsit rendhagyóbban ünnepelje a 100. Frissítőt. Hét órára volt meghirdetve az ünnepi vacsora, és házigazdánk, Badics László már az ajtóban fogadott minket. Kézfogások, mosolyok, itt-ott fel-feltörő poénhegyek. Helyet foglalunk, megjelennek a Frissítő régi példányai. "Hm, láttad volna a kezdeti, kissé még bizonytalan lépéseket!" És valóban, ezen az estén a Frissítő történelmének minden korszakát képviselte valaki. A kezdetek, a hőskor, a mindennapok és a megújulás.
Elhangzik néhány köszöntő is. A tudatlan, de igyekvő főszerkesztő és a mindentudó alapító próbálja szóba önteni gondolatait. Köszönetnyilvánítás a múltért, és a jövőbe vetett hit csendül ki összetákolt szónoklatainkból, amik - azt hiszem - így szedett-vedetten a legjobbak. Majd finom vacsora következik. A társaság összetételét jól szimbolizálja a szomjoltók sokfélesége: tea, Sprite és sör. Nem vagyunk ugyanolyanok, soha nem is akartunk azok lenni. De egyvalami azért mégiscsak összeköt bennünket. Néhány szívdobbanásig mindannyian küzdöttünk már ezért a néha kicsit kopott, de mindig nagyon jó szándékú kis nyolcoldalasért.
S bár a történetnek még koránt sincs vége, azt hiszem, most ide kívánkozik egy stáblista a már jól ismert felirattal:
Thanks to: Tigi, Bulcsú, Gerely, Zsófi, Czöpi, Attila, MPeti, Slaci, Kázé, Tömbi, Gábor, Bara
And a very special thanks to Badics László
Saint
Készítette: Nacsa Dorina és Kasza Szilvia