A Gallup Intézet tavaly ősszel felmérést készített a magyar felsőoktatásban tanuló diákok anyagi helyzetéről. Mint kiderült, a nagy többség szülői támogatás mellett rendszeresen dolgozik is.
A papa-mama nélkül nehéz...
A megkérdezett hallgatók 61 százalékának jelentős, de nem megoldhatatlan anyagi terhet jelentenek a felsőfokú tanulmányok. 7 százalékuknak viszont igen. Ráadásul a diákok 18 százaléka gondolkodott már azon, hogy évet halaszt, így teremtve elő tanulmányaik anyagi feltételeit.
Ami biztos, a megkérdezettek 83 százaléka kap rendszeres szülői támogatást, melynek átlag összege havonta 17.000 Ft.
A munka boldogít?
A hallgatók 83 százaléka rendszeresen dolgozik. 25 százalékuk alkalmanként vállal munkát. 17 százalékuk viszont úgy véli, a munka hátráltatná őket a tanulásban. Az állandó jellegű munkákból a tanulók átlagosan 24178 Ft havi jövedelemhez jutnak.
Ami a munka és a szülői támogatás mellett a harmadik-negyedik "mankót" jelenti, az az ösztöndíj és a szociális támogatás. A hallgatók 70 százaléka részesül állandó ösztöndíjban, aminek átlag összege 7118 Ft. Szociális támogatást 69 százalékuk kap, átlag 4100 Ft.
Mindez mire elég...
A felsőoktatásban tanulók átlag havi 26000 Ft-ból élnek a tanulmányi időszakban. Lakhatásra, élelmiszerre havi 10000 Ft megy el. A tanulmányokhoz szükséges könyvek és eszközök beszerzésé átlag havi 3500 Ft kell költeniük. A szórakozásra pedig átlagosan havi 5500 Ft jut
És hogy ők mit gondolnak minderről? A diákok 10 százaléka úgy érzi, állandó anyagi gondokkal küszködik. Gyakori, de nem állandó problémái adódnak a pénztelenségből 16 százalékuknak, 44 százalékuk pedig megjegyezte, hogy már volt anyagi problémája. A hallgatók 4 százaléka vett már fel bankkölcsönt a pénztelenség áthidalására, és 61 százalékuk venne fel diákhitelt. (A diákhitel törlesztését a munkavállaláskor kell elkezdeni. A törlesztés nagysága a jövedelem nagyságától függ, annak 6-7 százaléka) A megkérdezett diákok 77 százaléka nagyobb törlesztőrészlet is vállalna, amennyiben jövedelmük megengedi.
V. Henrietta
