VOLT Fesztivál és multikulturalista tombolda

Megint megkaptuk azt, ami már kilencedszer késztette túlórára a soproni közterület-felügyeletet: A VOLT Fesztivált. A felszabadult szigetes csürhülés modellezett változata ismét ezreket vonzott a helyi sportcsarnokhoz. - ennyi, az egészséges életmódot szigorúan szem előtt tartó sportbaráttal ritkán találkozik az ember.

Megint megkaptuk azt, ami már kilencedszer késztette túlórára a soproni közterület-felügyeletet: A VOLT Fesztivált. A felszabadult szigetes csürhülés modellezett változata ismét ezreket vonzott a helyi sportcsarnokhoz. - ennyi, az egészséges életmódot szigorúan szem előtt tartó sportbaráttal ritkán találkozik az ember.

A főszervezők, sokak szerencséjére, már idejekorán, évekkel ezelőtt felfedezték az elektronikus zenékben rejlő kiaknázandó potenciált, így a múlt hétvégén sem hagyták az érdeklődőket 21. századi életérzés nélkül. Miután a DJ VADIM és a JAZZANOVA nevek is ott virítottak a programfüzetben a néhány hasonló kaliberű fellépő között, kötelességemnek éreztem nem kihagyni az előreláthatólag nagyszerű élményekkel kecsegtető bulit (igaz, ez számomra csupán a péntekről-szombatra virradó éjszakára korlátozódott).

Ki a lámpaoszlopnál, ki a füvön.
A sportcsarnok közelébe érve kaján vigyorral az arcomon nyugtáztam, hogy a lámpaoszlopoknak támaszkodva öklendező, illegális pálinkafőzdét megszégyenítő illatokat árasztó humanoidok idén is a város turistalátványosságainak számát gyarapítják. A fejüket térdeiken pihentető, gyepen üldögélő, a szemerkélő esővel mit sem törődő delikvensekről nem is beszélve. A tavalyi, bejáratnál fellépő heringeffektust a szervezőknek végre sikerült kiiktatniuk, és egy percen belül már a komplexum belsejében tudhattuk magunkat.

Vizuális agymosás vörös lobogóval
Miután a pénteken a kora esti órákban egyetlen említésreméltó produkciót sem sikerült elkapnunk a két főhelyszínen (Est FM + Wanted színpad), célirányosan bevonultunk a nyugis zenékkel csábító új placcra, a VOLT Caféba, ahol a new jazz és easy listening műfajokban jeleskedő DJ páros, a nemrég Szombathelyen járt Keyser és Shuriken nyugtatta éppen a vonatozásban megfáradt egyedeket finom melódiákkal.
Ezek élvezetéhez nagyban hozzájárult a vizuál agymosás, amit két kivetítőn szemlélhetett a nagyérdemű: vöröslobogós felvonulások és népies dörti denszing váltogatta egymást - méltó tananyaga lehetne akár a kommunikáció szakos mozgóképi kommunikáció szakiránynak is.

A Korai Öröm késett
21:00 után a Besh-o-droM jazzfunk borulására már megbolydultak a népek, és intenzív tánci-tánci vette kezdetét. (Itt fűzném hozzá, hogy az együttes vendégzenészeként szkreccselő DJ Mango április 27-én pénteken a szombathelyi Képtárban fogja villantani tehetségét.) Méltó bemelegítés volt ez a fél tizenegyre kiírt Korai Öröm koncerthez. Ehhez azonban nemlétező rögbijátékos-tudásunkat is latba kellett vetnünk, bizonyos Tankcsapda nevű együttes által felhergelt embertömegen kellett ugyanis átverekednünk magunkat a nagyteremben.

Koraiék szokásukhoz híven és a türelmet próbára téve cirka egy órát késtek, amit nyújtottak az valamelyest kárpótolta a közönséget. Ezután mindenféle fizikai törvényszerűséget meghazudtolva felgyorsultak az események: Anima Hang Rendszer koncert után pár perccel már a kisteremben eszmélek arra, hogy az Animál Kannibálos Qka MC többszáz ember előtt kényszerít egy vállalkozó kedvű férfiút a lompos megmutatására (jelzem: megtörtént). A hip hop jam további fejleményeinek nyomon követésétől mindössze az tántorított vissza, hogy a nagyteremben kezdetét vette a buli, amiért én már vagy egy hónapja izgultam felfelé: DJ VADIM állt a lemezjátszók, és MC KELA a mikrofon mögött...

Ez aztán buli volt!
Az ezt megelőző koncertek még csak erőltetett előjátéknak sem nevezhetők ahhoz a lenyűgöző hip-hop orgiához képest, amit ez a két angol művelt. Old school funkdömping vette kezdetét olyan klasszikusokkal, mint a Run DMC, a Gang Starr vagy éppen a Beastie Boys. A hangulat Kela performanszával érte el csúcspontját: olyan beatboxot (gy.k.: szájjal imitált ütőshangszerek) osztott a mikrofonba, hogy a táncparketten sokan a szutykos padlón keresgették az állukat. Mindössze egyetlen tajparaszt Pantera-pólós kapálózott a középső ujjával, de ennek hamar meg is lett az eredménye... Ezt az apró magatartásbeli kihágást leszámítva bátran használom ezek után az "életem bulija" szókapcsolatot, és akkor még nem voltam eléggé kifejező. Remélem, hozzám hasonlóan pancsoltak az örömmámorban azok a berzsenyisek is, akik ugyancsak ott VOLTak. Frankó, hogy jövőre megint LESZ.

- Phreak -

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Könnyű

Valódi tájékoztatásra vágysz? Vagy elég a propaganda? Dönthetsz! Támogasd a Nyugat.hu-t