Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Röfögö Ödön kivégzése

Malaca volt a főiskolásoknak - disznótorral köszöntötték a vizsgaidőszakot

Kedves anyukám a messzi Alföldön!

Köszönöm utolsó leveled, finom volt a benne küldött disznótoros kóstoló! (Mondjuk tehettél volna többet is a borítékba a disznósajtból, de a hurka isteni volt!) Egyben vissza kell utasítanom azon feltételezésed, mely szerint az összes zsebpénzemet elkocsmázom. Édesanyám! Ezek alkoholt vádak, nem is értem, miért feltételezel ilyeneket rólam. (Hukk!) No, nem borszankodom tovább, inkább leírom Neked, milyen vidám dolgot eszeltünk ki a cimboráimmal: elhatároztuk, hogy mi is csinálunk egy sertés-killert a kollégiumban, és az így nyert kolbászokkal javítjuk a szervezetünkbe juttatott élelem arányát az alkohollal szemben.

Gyorsan elrikkantottuk magunkat a könyvtárban: srácok, vegyünk egy cocát, a Peti majd leszúrja, a lányok meg majd töltik a hurkát. Gyorsan kértünk a könyvtárostól egy Unikumot, és deklaráltuk, hogy csütörtök reggel a szomszéd tűzoltóság szirénái helyett szeretnénk már végre sertésvisításra ébredni.
A gyilok előkészítése és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében vettünk pár littyó bort, kisüstit, meg mindent, mi a lerakatban szem-szájnak ingere. Malacot is szereztünk, Röfögő Ödön személyében. (Édesanyám, ha látta volna! 120 kiló gyönyör, szebb volt, mint a mi Elemér cocánk.)

A nagy nap előtti estén, alig győztük magunkba dönteni a nyugtató konyakokat, annyira izgultunk, vártuk már a találkozást Ödönnel. Másnap a reggeli pálinkák beszippantása után megérkezett Ödön, ezért gyorsan ittunk egyet az egészségére, majd a vérpadra kísértük. Megkértük, heveredjen a bal oldalára, mert Petinek csak úgy esett kézre a kés, de sajnos Ödön -lányos zavarában- a másik oldalára feküdt. Végül is érthető, hogy zavarban volt, először élt át ilyet - aztán meg bele is halt, de ne szaladjunk ennyire előre. Ezt mondtuk Ödönnek is, aki halála előtt szeretett volna még fogócskázni velünk egyet, rögtön el is vállalta a futó szerepét, mi pedig (mivel nem akartuk elrontani a játékát) kergettük őt, körbe-körbe a kollégium körül. Mikor elfogtuk, a biztonság kedvéért ráültünk a hátára, erre Ödönke rodeósat kezdett el játszani, sorra dobált le magáról
mindenkit.

MUST VAGY SOHA felkiáltással bevágtunk gyorsan egy pohár bort, majd Ödönre vetettük magunkat, aki aznap rendkívül játékos kedvéről adott tanúbizonyságot, és jó messzire elszaladt. (Persze, ő könnyen futott, nem ivott előtte semmit...) Kitaláltuk, hogy stafétában fogjuk üldözni őt, majd amikor utol értük, rögtön át is adtuk neki a stafétabotot egy jó éles kés képében. Szerencsétlen Ödön erre teljesen halálra rémült. No mi sem voltunk restek, az elhunyt tiszteletére gyorsan ittunk még néhány kupica pálinkát tisztán, aztán meg a forralt bort nyakaltuk piszkosul. A társaság józanabb, pszichológiában jártas tagjai erre nekiálltak Ödön belső tulajdonságait boncolgatni, nekem meg le kellett feküdnöm, mert hirtelen szédülni kezdtem.

A következő, amire emlékszem, az volt, hogy a Manci kelteget gyengéd pofonjaival, mert nem mentem el a randira. Mit nekem a randi, itt egy üveg Brandy! - felkiáltással töröltem a Mancit és a randit az életemből, mert segíteni akartam a lányoknak hurkát tölteni, de sajnos csak ritkán sikerült a belet a hurkatöltő csövére húznom. Gyengéd baráti ráhatásra ("Szétverem a fejed, ha mégegy adagot elcseszel...") végül inkább amellett tettem le a voksomat, hogy pótoltom a teljesen leapadt alkoholkészletet a közeli lerakatból. Mikor visszaérkeztem, mindenki nagyon örült nekem, hálából finomabbnál-finomabb falatokkal kínáltak meg: hurkával, tepertővel, sőt, még a farkából is ettem, pedig arra a lányok is nagyon pályáztak.

Szóval, kedves édesanyám, láthatod, hogy nekem - ahogy ígértem - a tanulás az első, mindent megteszek azért, hogy büszkék legyetek rám. Most azonban be kell fejeznem az írást, mert valami rejtélyes, kínzó fejfájás gyötör, ráadásul megyek zh-t írni, és még nincs kész a puskám.

Csókolom a nagyiékat, és KÜLDJ MÁR VÉGRE PÉNZT!!!

Szerető fiad:
Rezső

Fotó: Csizmazia Gábor

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Könnyű

Tovább az oldalra