A nyári hétvégék álmos délutánjait Szombathelyen is rendre parádés kocsik tülkölése veri fel. Futószalagon (átlagosan húsz perceként) érkeznek a bérelt BMW-k és fellufizott Mercedesek, hogy az ifjú párt a légkondis díszletek közül a boldogság kapujába röpítsék. Kezdődhet a hajcihő, a polgárinak hitt, gyakorta nyugati szokásokat majmoló nagy esemény. A magyar, ha "vasi" akkor is felettébb kedveli a rongyrázást, röstell minden régimódi, ócska falusias szokást, helyette habos nászmenetes Hollywoodot álmodik magának. Persze ahány ház...
Polgáréknál ég a világ
A szépségszalonok fogságából frissen szabadult nászmenet a polgári esküvők helyszínénél startol. (Hivatalos, államilag is akkreditált házasság csupán itt köttethet.) A nyári szezon mindig telített, a dömping kellős közepén hétvégenként Szombathelyen akár tíz-tizenöt esküvőt is tartanak. Mindenki szabadon, bármely városban köthet házasságot, egy feltétel van, a ceremóniát kizárólag a terület anyakönyvvezetői vezényelhetik le. A helyiek és a környékbeli falvak lakói többnyire (mint mindenütt) a Városháza különtermében fogadnak egymásnak örök hűséget. Elvileg az anyakönyvezető bárhol lebonyolíthatná az esküvőt, ám a hagyomány is úgy kívánja, hogy itt zajlódjon le a ceremónia. Ráadásul az anyakönyvvezetők sem szívesen mozdulnak ki. (A városban csak egy anyakönyv van, amit egy nyári turnusban, félóránként különböző helyszíneken használni nehézkes lenne). Azért kötöttek már házasságot az Isis-szentélyben, kastély-parkokban, sőt levegőben is.
Utcáról házasodni jó pár éve nem lehet. Jelenleg harminc nap a kivárási idő, de a párok általában már fél évvel előbb bejelentkeznek. Ritkán megesik, hogy a házasulandó felek időközben visszatáncolnak, ám csak egyszer fordult elő, hogy a vőlegény násznépével együtt távol maradt az esküvőről. Harminc év alatt egy vőlegény vetemedett arra, hogy nemet mondjon, ő is csak félreértésből. Azért rendre akadnak kellemetlen pillanatok. Egy helyi anyakönyvvezető legrémesebb esküvőjén a menyasszony majd harminc évvel volt idősebb a vőlegénynél. Az anyakönyvvezető, meglátva az ócska függönyből varrt ruhába öltözött menyasszonyt, nem tudta, sírjon vagy nevessen. Aztán a ceremónia közben derült ki, hogy a fiú még írni sem tudott.
Régen a polgári esküvők állandó kelléke az orgonakíséret és az énekszóló volt. Az élőzene mára teljesen kiszorult, többnyire a gépi megoldás dívik. (Állítólag az élőben lejátszott nászinduló ugyanannyiba kerül, mint a CD-ről hangzó.) Legkedveltebb melódiák a romantikus fim-költemények, a Love Story és Vangelistől a Paradicsom meghódítása, de a hazai toplistás sikerszámokat is gyakran kérik. Klasszikusban az Ave Maria vezet. (Zámbó Jimmy nem hódította meg a házasságkötő termek közönségét. Állítólag temetéseken jobban kedvelik, Szombathelyen is gyakorta kérik.) A párok között legnépszerűbbek Radnóti és Nagy László versei. A polgári esküvőkön új szokás lett a szülő-köszöntő és gyertyagyújtás, ahogy az egyházi esküvők után a filmekből lekoppintott rizsszórás és csokor-dobálás is.
A polgármesteri hivatal szervezői teljes körű szolgáltatást biztosítanak: náluk a meghívóktól a virágcsokorig mindent meg lehet rendelni. Az a hír járja azonban, hogy az árak kiszabásánál csöppet sem szívbajosak. Állítólag azért is külön pénzt kérnek, ha a fotózás miatt plusz villanyt kell felkapcsolni. A pezsgős koccintást, bár hozott anyagból történik, sem lehet ingyen megúszni, itt a felszolgálásért kell fizetni. (Egy húsz perces esküvő ára húszezer forint körül mozog.)
A meghívókból többnyire a középáras (60 - 800 ft közötti), virágokkal és jegygyűrűkkel díszített fajtákat rendelik. A lapok díszítettsége fordított arányban áll az árukkal, minél ízlésesebb, egyszerűbb és visszafogottabb, annál többe kerül. A legdrágábbak már valóban igazán szépek, kézzel mártott papírból készült, egyedi kompozíciók. A menyasszonyi csokroknál is hasonló a helyzet, a középárasakat rendelik leginkább. A szegfű már nem divat, a mezei virágból és a rózsából készült csokrokat keresik.
A párok a fotóst még megreszkírozzák (20. 000 forint körül), az egész estés video-felvételt (40 000 - 100 000-ig) azonban sokan kihagyják. Újra kedvelt a fekete-fehér, és a barnított kép. Műteremi felvételek helyett a zöld-övezet hódít. A párok a tipikus csókos, mosolygós, ölelős beállításokhoz többnyire ligetes hátteret kérnek. A fotósok nagy bánatára a párokat még arra is nehéz rávenni, hogy egy-egy belvárosi szép épület vagy díszes vaskapu előtt örökítsék meg magukat. Azért akadnak néhányan, akik kedvelik a szokatlan, extrém beállításokat, a kevésbé merev, vidámabb felvételeket, rájuk többnyire külön esküvői fotósok specializálódtak.
Habos kellékek
Első esküvőjén általában minden menyasszony beöltözik. Kevesebben varratnak, a többség kölcsönöz. Általában Amerikából és Nyugat-Európából érkeznek a modellek, az esküvői szalonok az ottani divatot követik. A legújabb fazonok hatvan-hetvenezer forintért kölcsönözhetők, a régebbiek, a két-hároméves modellek fele ennyibe kerülnek. Pár éve még a zárt ujjú, csipkés, gyöngyberakással ékesített ruhák mentek. Az idei divat az ezüst, aranyszálakkal hímzett, kevésbé fényes, könnyű selymekből készült ruha. A fátyolt a fiatalok, a kalapot csak az idősebbek szeretik. Második-harmadik házasságkötésnél többen már krémszínű, vagy kék ruhát választanak. A méretválaszték meglehetősen szűkös, a testesebb, széles vállú menyasszonyra nehéz ruhát találni.
Az esküvő zárásaként általában ötven-százfős estebédeket, lakodalmak tartanak. A két-háromszáz fős dáridók már vidéken is ritkaságszámba mennek. Szombathelyen az elit a Pannóniába, a Nagyszálló Télikertjébe és vidéki kastélyokba vonul. Egyre gyakoribb a tűzijátékos, malacsütéses grill-parti svédasztalos vacsorával, de a tipikus még nem ez. Szombathely szinte minden vendéglőjében rendeznek lagzikat (két-háromezer forint/fős áron). A fogások nagyjából mindenhol ugyanazok. Három fogás, de nemrégiben Vasszécsenyben például adtak huszonegy fogásos traktát is. A átlagos menüben előételnek hortobágyi húsos-palacsintát vagy göngyölt húst kínálnak, utána húsleves következik. Főételként krumpli-rizs köret mellé töltött csirkét, rántott húst, és sültet tálalnak. Végezetül a hozott sütemények és torták következnek. Éjfélkor még gyakran jön egy kis töltött káposzta, vagy őz-, esetleg vadpörkölt, máshol hidegtálak. A módosabbak gyümölcs-, saláta- és hidegtál-kompozíciókkal fejelik meg a dáridót.
Szóljon hangosan az ének...
Lakodalmakban, bár mindig van zene, egy a százhoz az esélye annak, hogy élőbe ütközünk. Általában play-backről, vagy fél-playbackről, szintetizátor segítségével, mágneslemezről nyomják. A fotós ismerős szerint Vas megyében a leghangulatosabb lagzikat a romák és más kisebbségek rendezik, ott még van igazi mulatás, megadják a módját az örömnek. Szerinte minél gazdagabb egy esküvő, annál sekélyebb a hangulat. A régi szokások közül már csak a menyasszonytáncot és a leányszöktetést ismerik, új elemként megjelent az osztrákoktól ellesett csörömpölés (amire a párnak mindig meg kell csókolnia egymást). Százból egy helyen biztos van tűzijáték, legtöbbször belső téri kicsinyke parádé
Régebben egy évben itt Szombathelyen ezer esküvőt is megtartottak, ma jó, ha ötszázat rendeznek. Közülük átlagban minden második esetben a házaspár egyik tagja már nem először lép az oltár elé. Ráadásul pár év múlva ugyanennyien el is válnak. Végezetül még egy adat, egy átlagos esküvőt, százfős vendégségre kiszámolva, 700-800 ezer forint alatt nem lehet megúszni. Lehet gyűjteni...
Jó tudni! Régi szokás szerint a menyasszony köteles megvenni a vőlegény jegygyűrűjét. A vőlegény a menyasszony gyűrűjét, a ruhát, a csokrot, az esketési költségeket, és a nászutat fizeti. A menyasszony szülei a meghívók, a virágdísz, a lakodalmi torta, az ünnepi asztal (étel-ital), a zene, a fényképezés, az esküvői autó költségeit állják. A vőlegény szüleit pedig csupán az esküvői ajándék terheli. |