Orgyilkos szedi áldozatait Washingtonban
Miközben szűkebb pátriánk tisztes polgárai az önkormányzati választások lázában égett, addig az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban szörnyű rettegésben telnek a szürke hétköznapok: a permanens terrortámadás-veszély, és az iraki diktátor háborús fenyegetései mellett újabban egy minden bizonnyal pszichopata orvlövész is rettegésben tartja az amerikaiakat.
A washingtoni rém eddig már kilenc embert ölt meg brutális kegyetlenséggel: a nyílt utcán kezdett el lövöldözni a járókelőkre, miközben azok gyanútlanul intézték hétköznapi ügyeiket: tankoltak egy benzinkútnál, iskolából tartottak hazafelé, vagy éppen bevásároltak a közeli szupermarketben. A rendőröknek kártyalapon üzengető ("Kedves rendőrök, én vagyok az isten"), lesipuskás gyilkos miatt a washingtoniak maradék biztonságérzetüket is elvesztették: a szülők nem engedik gyermekeiket a játszótérre, az iskolába, ráadásul a vásárlás, a tankolás hétköznapi tevékenységét is sokan felfüggesztették mindaddig, amíg a hatóságok el nem fogják az orvlövészt.
A rendőrség egyelőre tehetetlen
A többmilliós város lakossága retteg, senki nincs biztonságban, a rendőrség egyelőre tehetetlen, hiszen a gyilkos mindig egy lépéssel előttük jár, és egészen addig, amíg nem követ el valamilyen apró hibát, nem is bukkanhatnak a nyomára.
Az elkövető kiválóan bánik a puskával; nagy távolságról leadott, pontos és halálos lövéseiből arra lehet következtetni, hogy a rendőrségnek egy egykori katonával, rendőrrel van dolguk, ezért most sorra vizsgálják át a fegyveres testületeknél dolgozó, vagy a korábban ott szolgálatot teljesítők aktáit. A hatalmas energiákat felemésztő nyomozás eddig még nem hozott látványos eredményt, ezért a rendőrség különféle óvintézkedéseket eszközölt, hogy meg tudja állítani a vérengzést.
Az egyik ilyen óvintézkedés a napokban kiadott hivatalos rendőrségi közlemény, melyben tippeket adnak (lásd a cikk alján) a lakosságnak azzal kapcsolatban, hogyan kell viselkedniük nyilvános helyen, hogy elkerüljék az esetlegesen a közelben rejtőzködő gyilkos halálos lövését. Az Interneten, többek közt a nagy tekintélyű Washington Post weboldalán is megtalálható felhívást azonban az állandó híréhségben szenvedő európai hírügynökségek egy része nem hozta nyilvánosságra. Vajon miért nem, hiszen a tragikus eseményekről készült tudósításokat és beszámolókat például hazánkban is óriási érdeklődéssel figyelték az emberek.
Hiába küldték meg Magyarországra a hírt, nálunk nem került nyilvánosságra a felhívás
Nem hivatalos információink szerint a Magyar Távirati Irodánál is vita robbant ki arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e a washingtoni rendőrség közleményét. Egyesek úgy érveltek, minden olyan hírt továbbítani kell a közvéleménynek, amely érdeklődésre tarthat számot.
Ezzel szemben mások szerint nem lett volna szerencsés egy olyan, tragikus eseményekhez kapcsolódó tengerentúli felhívás közzététele, amely hazánkban félreértésre adhat okot, vagy ostoba élcelődések sorozatát válthatja ki. A Washingtonban akár életeket mentő rendőrségi figyelmeztetéseket ugyanis hazánkban könnyen kifigurázhatják egyes vicclapok, bugyuta rádióműsorok. Több példát lehetne hozni a közelmúltból, amikor is az említett médiumok nevetségessé tettek olyan híreket, amelyek a világ más részein véres eseményekhez, tragédiákhoz kapcsolódtak. El kell ismernünk, hogy a "közlekedjen cikkcakkban, lapulj a falhoz" típusú figyelmeztetések valóban mosolyogást csalhatnak egyesek arcára, pláne annak tudatában, hogy az elkövető általában több focipályányi távolságból, gyakran egyetlen lövéssel teríti le áldozatait, akikkel eddig nagyrészt fejlövés végzett, mely még profi mesterlövésztől sem kis teljesítmény.
Ne legyen közröhej tárgya az esetleg életeket mentő felhívás
Felmerülhet az a kérdés is, hogy érdemes-e ilyen, első látásra értelmetlennek tűnő figyelmeztetéseket közzétenni akkor, amikor a gyilkolást mesterfokon űző elmebeteg miatt gyakorlatilag mindenki veszélyben van, aki csak kiteszi a lábát az utcára. Ne felejtsük el azonban, hogy ez a túlzottnak tűnő óvintézkedés, az állandó rejtekhelykeresés, az összegörnyedt testtel való közlekedés akár életeket is menthet: mi van, ha ezzel valóban megnehezítik a sorozatgyilkos dolgát a rettegő polgárok?
Washingtonban tehát komolyan veszik a rendőrség utasításait. A magyar bulvárlapoknak és rádióműsoroknak pedig bőven van min csámcsogniuk, és ennek fényében nem is olyan idegesítő, ha egész nap csak a reality show-k mesterségesen kreált "sztár"-jairól gyártják otromba vicceket.
A "Tips for Staying Safe" című, a washingtoni tömeggyilkos lövései elleni védekezés céljából kiadott rendőrségi felhívás (Magyarországon eddig még nem publikált) nem hivatalos fordítása a következő: Mialatt kint (az utcán) tartózkodik, folyamatosan mozogjon. A mozgó célpontot sokkal nehezebb eltalálni, mint az egy helyben állót. Ha egy olyan helyen kell tartózkodnia, ahol sebezhetőnek, támadhatónak érzi magát, válassza ki a terület legsötétebb részét, ahová beállhat vagy leülhet. Mozogjon fürgén, cikcakkban, mialatt az utcán közlekedik. Ha nyilvános helyen kell tartózkodnia, legyen védelmet nyújtó fedezék ön, és bármely olyan nyitott terület között, ahol az orvlövész esetleg elhelyezkedhet. Például, ha tankolja az autóját, álljon a jármű és a benzinkút közé, hajlítsa be a térdeit, hogy csökkentse a profilját. Ha nyitott helyen tüzet nyitnak önre, dobja le magát a földre, és guruljon el attól a helyről, ahol addig állt. Keresse meg a legközelebbi biztonságos fedezéket, és rohanjon felé cikcakkos futással. Mialatt kint tartózkodik, folyamatosan óvakodjon a környezetétől. Jegyezzen meg minden gyanús járművet, vagy tevékenységet, menjen el onnan, és jelentse a rendőrségnek. Emlékezzen rá, hogy megfelelő felszerelésével az orvlövész ötszáz jard távolságból is pontosan tud lőni, amely távolság megegyezik öt amerikai futballpálya hosszával. |
Legfrissebb információink szerint a rendőrség egy, a nyomozókat szándékosan félrevezető állítólagos szemtanú példájából kiindulva kiegészítette a fenti felhívást: a tanács szerint, ha valaki lövést hall, először keressen fedezéket, majd nézzen a lövés hangjának irányába. Aztán írja le egy papírra, amit látott, de közben ne beszélgessen az esetleg körülötte lévő szemtanukkal, nehogy emiatt téves dolgokat jegyezzen fel.