A világ legdrágább, legprofibb filmkészítői is követhetnek el alapvető hibákat.
Végre Szombathelyen is bemutatták Steven Spielberg és Tom Cruise megafilmjét, a Különvéleményt, melyben van egy választás, amelyet 2054. április huszonkettedikére, keddre tettek a sci-fiben, holott ez a valóságban szerdára fog majd esni.
A kismenő című film gyártóinak valószínűleg kisebb vagyont fizethetett egy corn-flakeseket forgalmazó cég, mivel egyik terméküket tűzállónak ábrázolták a film alkotói. A filmben ugyanis van egy jelenet, amikor a főszereplő, Deeds (Adam Sandler) kiment egy nőt az égő házból, ahol is az ablak mellett egy corn-flakeses doboz teteje is lángra lobbant. A kérdéses jelenet körülbelül három-négy percig is eltart, de a doboz többi része mégsem kap lángra, ami azért is furcsa, mert a tetején végig lobog a láng.
Ha valaki életre kelt hullákat kíván látni a mozivásznon, de nem szereti a horrorfilmeket, ne csak a magyar Koltay Gábor történelmi eposzaira váltson jegyet, hanem üljön be például a francia világsiker, a Wasabi valamelyik vetítésére is. Az egyik jelenetben ugyanis a Jean Reno által alakított Hubert elbúcsúzik Miko-tól, akit később el fognak majd hamvasztani. A Miko koporsóját mutató kameraállásban (természetesen még a hamvasztás előtt) jól látható, hogy a halottat alakító színész szemhéja mozog.
A fegyverek szava című háborús filmben többször is felbukkan az Amerikai Egyesült Államok zászlója. Az 1944-ben játszódó film érdekessége csupán annyi, hogy az egyes jelenetekben hol negyvennyolc, hol ötven csillagos zászlóval ábrázolják az USA nemzeti lobogóját. (Az egyes csillagok az ország különböző tagállamait szimbolizálják.) A filmeseket talán az zavarhatta kissé össze, hogy 1944-ben még csak 48 tagállama volt az Egyesült Államoknak. De akkor miért nem használták következetesen a negyvennyolc, vagy az ötven csillagos variációt? Miért kellet egyszer az egyiket, másszor a másikat filmre venni?
Az intellektuális filmcsemegék közé közel sem sorolható Penge című vámír-akció második részében Nyssa, a fővámpír lánya, azt mondja Blade-nek, a vámpírvadásznak, hogy ő (mármint Nyssa) született vámpír. Ez pusztán azért érdekes kijelentés a Nyssa-tól, mert egy csúnya heget lehet látni a szája jobb sarkában. Ha valóban született vámpír lenne, akkor a seb egy idő után beforrt volna magától.
A reinkarnáció különös megnyilvánulásaként a Man In Black második részében újra felbukkan egy David Cross nevű színész, aki az első részben hullaházi portás volt. A folytatásban már egy videotékában láthatjuk viszont, amivel végül is nem lehetne különösebb problémánk abban az esetben, ha szerepe szerint csak állást változtatott volna. Erről azonban szó sincs a filmben, talán azért nem, mert az első részben a Cross által alakított portást először megöli, majd gusztusos kis nyálkájával a plafonra ragasztja egy bogár.
Az utóbbi idők egyik legsikeresebb rajzfilmje, a Jégkorszak is felvonultat néhány érdekességet: vajon mi annak az oka, hogy egyik szereplőnek sem havas a bundája, miközben a filmben szinte végig esik a hó? Talán az ősállatok bundája valamely általunk ismeretlen ok miatt lepergette a havat? Valószínűleg, hiszen még akkor sem tapad az állatokra egy gramm hópihe sem, mikor verekedés közben a hóban hemperegnek. Aztán az is érdekes, vajon miért elmélkedik úgy az egyik tigris, hogy a mamutok sose vándorolnak egyedül, amikor a tudósok kutatásai szerint a felnőtt hímek valójában egyedül vándoroltak.
A Narancsvidékben a gonosz igazgatónő szándékosan rossz jelentkezési lapot küld el Stanford-ba. Egy másik diákét küldte el, amin annak a neve és a címe szerepel, nem a főhősé, Sean-é. Sean mégis kap egy levelet az iskolából, hogy nem vették fel. Érdekes módon a saját címére. Hiába, az amerikai posta nem ismer lehetetlent...
A legmagasabb "első hétvégés" bevételt produkáló hollywoodi film, a Pókember készítői a gyatra történetfűzés mellett az amatőr filmes hibák elkövetésében is élen jártak: példának okáért van egy jelenet, amikor egy égő házból kormos, mocskos tűzoltók jönnek ki. Ezzel még nem is lenne olyan nagy baj, hiszen nehéz egy lángoló házban patyolat-tisztának maradni, de vajon miért nincs legalább egy árva koszfolt annak a kisbabának a takaróján, melyet Sipdey ment ki a házból? Egye fene, bocsánatos a bűn, viszont az már az amatőrség netovábbja, hogy a forgatás alatti filmhangot rögzítő szőrös mikrofon (amelyet a színészek fölött lógatnak be) rengetegszer lóg be a képbe, például akkor, amikor Spidey azt nézi a tükörben, mennyire izmosodott meg.
Az alig pár hete bemutatott Bourne rejtély című alkotás Robert Ludlum nagy sikerű könyvének filmváltozata. A filmben van egy rész, amikor Bourne (Matt Damon) találkozót szervez a párizsi Pont Neuf hídra. A jelenet télen játszódik, sőt pontos időpont is elhangzik a filmben: délután öt. A probléma csak az, hogy délután ötkor Párizsban már sötét van, ellentétben a filmen látható jelenettel. Aztán hiba még az is, hogy a filmben többször is szóba kerül az amerikai nagykövetség Zürichben. Svájc fővárosa viszont Bern, így Zürichben nem hogy amerikai, de semmilyen más nagykövetség nincs, konzulátus esetleg.
A sorozat további darabjai:
Hollywoodi filmes bakik III.
Újabb filmes bakik Hollywoodból!
Bakik a magyar filmekben
Filmes bakik Hollywoodból, a film fovárosából I.
