Folytatják a magyar madarak elleni ámokfutásukat az olasz vadászok

A talján vadászoknak nem véletlenül van rossz híre hazánkban.

Újabb ínyenc olaszok buktak le Magyarországon. A határőrök Rönök határában állították meg a taljánokat, és ellenőrizték az autóban lévő két hűtőtáskát is, amiből az útravaló helyett védett madarak tetemei kerültek elő. Az olasz férfit, R.L.G-t és menyasszonyát a közeli rábafüzesi határátkelőre szállították, az Őrségi Nemzeti Park szakemberei itt vizsgálták át a táskák tartalmát. Az olaszok 511 darab - a berni egyezmény értelmében védett - madár tetemét próbálták kicsempészni az országból. Az ínyencségnek ezúttal réti pityerek, rozsdástorkú pityerek, barázdabillegetők, sárga billegetők, mezei pacsirták, csilpcsapfüzikék és mezei verebek estek áldozatul. A kis jószágok eszmei értéke meghaladja az 5 millió forintot.

– A büntetőeljárás során az olasz férfi gyanúsítottként került kihallgatásra természetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt. Nevezett a bűncselekmény elkövetését beismerte, ellene biztosíték letétbe helyezése mellett folyik a büntetőeljárás.  A madártetemek eredetének tisztázása jelenleg is folyamatban van – tudtuk meg  dr. Nátkai Györgyi századostól, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől.

Az olasz vadászoknak nem véletlenül van rossz híre hazánkban. Minden évben többször buknak le védett állatok tetemeivel. A legemlékezetesebb ismertté vált eset 2001-ben "Madárirtásként" került be az ország történelmébe, akkor közel 12 ezer (!) védett madár tetemével buktak meg az olaszok az udvari határállomáson. A sörétes puskás olasz vadászok - magyarok segítségével - Bács-Kiskunban több hónapon át (!) mindenre lőttek, ami mozgott, ezzel az ottani élőhelyek madárvilágát teljesen kiirtották. Közöttük  több kihalástól fenyegetett, nemzetközi védelem alatt álló is akadt.

Fotók: Wolf Ferenc
VMRFK

Az olasz mészárosokról készített összeállítást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komáromi csoportja. A gyűjtemény a 2001-es madárirtásig
válogat a taljánok hazai ámokfutásából:

Magyar gyanúsítottjai is vannak az olasz madármészárlásnak.
2001-12-14 08:30:27 - MTI

Magyar gyanúsítottak is vannak a közelmúltban lefoglalt csaknem 12 ezer elpusztított védett madár ügyében - közölte Sárközi Ferenc ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága védett madarak pusztításával kapcsolatos eseményeket vizsgáló albizottságának tegnapi ülésén. Sárközi Ferenc szerint a rendőrség jól halad a nyomozással, ma már tíz nyomozó foglalkozik az üggyel. A madárpusztítás közreműködőinek üzenve úgy fogalmazott, hogy utolérik őket, és jobban járnak, ha önként jelentkeznek, mert ez enyhítő körülményként számításba vehető. Bebizonyosodott, hogy nem tranzitszállítmányról van szó, a védett madarakat Magyarországon ejtették el. Kitért arra, hogy az ellenőrzött vadásztársaságoknál komoly adminisztrációs szabálytalanságokat találtak. Illés Zoltán (Fidesz), a környezetvédelmi bizottság elnöke elmondta: az eddigi szakértői vizsgálatok szerint nem hálóval ejtették el a védett madarakat, hanem egészen kicsi, más vadászatokon nem használatos, speciális söréttel. Hozzátette: a vadásztársaságoknál talált szabálytalanságok miatt a belügyminiszterhez, illetve a vadásztársaságokat felügyelő földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez fordul annak érdekében, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket. Rodics Katalin a Környezetvédelmi Minisztérium képviseletében elmondta: nem csupán Magyarországon ejtenek el olasz vadászok nagy mennyiségű védett madarat, hanem a térség több más országában is. Magyarországon viszont a vámhatóság különösen nagy gondot fordít a természetvédelemre, igen jó az együttműködése a környezetvédelmi tárcával. Valójában ez mutatkozik meg a környező országokhoz képest jóval több felderített esetben. Rodics Katalin, aki a védett állatok és növények kereskedelmét tiltó washingtoni egyezmény állatvédelmi szekciójában az európai régiót képviseli, elmondta: a szekció legutóbbi ülésén az Európai Unió illetékeseinek segítségét kérte az olasz vadászok által a térségben végzett madárpusztítás megakadályozásához. Tóth Gábor (Fidesz), az albizottság elnöke hangsúlyozta: feltehető, hogy jól szervezett csoport követte el ezt a bűncselekményt is ugyanúgy, mint a fel nem derített többit, hogy az olasz vendéglőkbe kerülhessen az ottani ínyenc falatnak számító pacsirta, vadgerle, pityer, fürj. Illés Zoltán hozzáfűzte: a szállítmány piaci értéke eléri az egymilliárd forintot. Feltételezhető tehát, hogy voltak és vannak, akik megpróbálják befolyásolni az ügy alakulását, és annak elsimításában érdekeltek. A környezetvédelmi bizottság elnöke olyan szigorításokat szeretne elérni a vadásztársaságok ellenőrzésében, amelyek révén a jövőben elkerülhető lenne hasonló állatpusztítás.

2001. december 13.
Természetpusztító maffia

Szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy hivatásos vadászok tudta nélkül ejtették el a hétfőn éjjel lefoglalt több mint 11 ezer, javarészt védett madarat. A természetvédők azt feltételezik, hogy az ügy hátterében egy kiterjedt magyar-olasz vadász madárcsempész hálózat állhat.

A környezetvédelmi tárca Természetvédelmi Hivatalának (TvH) ismeretei szerint még nem fordult elő, hogy tízezres nagyságrendben pusztítsanak el, és próbáljanak kicsempészni többségében védett fajokat.

A természetvédők megütközését fokozta, hogy a megtalált 11 668 madár között több kihalástól fenyegetett, nemzetközi védelem alatt álló is akad: nagypólingok, cigányrécék, harisok. - három faj eszmei értéke egyenként 500 ezer forint, de - mivel számuk az utóbbi évtizedekben vészesen megfogyatkozott - valójában megfizethetetlen kárt jelent minden egyes példány elvesztése. Bár az eset körülményeinek kivizsgálása még tart, szakértők szerint bizonyos, hogy ekkora mennyiségben csak egy jól szervezett hálózat lehetett képes hónapok alatt összegyűjteni (kilőni vagy csapdázni), biztonságos helyen tárolni, majd megpróbálni kijuttatni az országból a madarakat.

Rodics Katalin, a TvH osztályvezetője is úgy véli: egy maffiaszerű, madarakra specializálódott szervezet állhat a háttérben. A kihallgatott kamionsofőr tanúvallomásai és az elejtett madarak jegyzéke egyaránt azt valószínűsítik, hogy a zsákmányt - vagy legalább annak egy részét - nálunk ejtették el. Hogy hogyan lehetett ekkora mennyiségű madarat a hatóságok tudta nélkül kilőni, esetleg hálóval befogni, egyelőre rejtély.

A vadászatok - különösen a külföldi vendégvadászok tevékenységénél - szinte minden lépését ellenőrzik. Nem magyar állampolgárok csak valamely hazai vadászatszervező iroda meghívólevelével léphetik át fegyvereikkel a határt. A hivatalos meghívóval rendelkező nimródoknak a megyei földművelésügyi hivataloknál vadászati engedélyt kell kiváltaniuk. Ebben rögzítik, hogy mely területen, milyen fajokat lőhetnek ki. Egy FVM-rendelet még azt is megszabja, hogy a vendégvadászok érkezését a fogadó társaságnak be kell jelentenie az illetékes földművelésügyi hivatalnál. Alapszabály, hogy a külföldi vadászok csak magyar kísérővel lőhetik ki az engedélyükön szereplő vadakat. Hogy védett állatok még véletlenül se kerüljenek terítékre, kötelesek a vadászok előzetesen tájékozódni a helyi követelményekről. A fenti előírások ismeretében nyilvánvaló, hogy magyar közreműködők nélkül aligha ejthették volna el az olaszok a hatalmas zsákmányt.

Információink szerint a rendőrségi nyomozással párhuzamosan a Bács-Kiskun Megyei Vadászati Hivatal is vizsgálatot indított a körülmények tisztázására. Az ügyben hírzárlatot rendeltek el, sem a rendőrség, sem a vadászati hatóság képviselői nem kívántak nyilatkozni a nyomozás eddigi eredményeiről. Mivel köztudott, hogy Bács-Kiskun megye az olasz vadászok egyik legkedveltebb terepe, és éppen Kalocsa környékén korábban már lebukott egy madarásztársaság, nem kizárt, hogy egy évek óta tilosban járó, nagy tételben dolgozó magyar-olasz kompánia nyomára bukkantak. Az egész vadásztársadalomnak fontos, hogy kiderüljön az igazság - mondta lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a felelősök között hivatásos vadászok is vannak, példás büntetés vár rájuk - ígérik az ágazatot felügyelő földművelésügyi tárcánál (FVM).

A lehetséges szankciók meglehetősen széles skálán mozognak. Fegyelmi vagy kamarai etikai eljárás kezdeményezhető a vétkes vadásztársaság, illetve a bűnös vadász ellen. A vizsgálat akár a szervezet vadászati jogosultságának, a vétkesnek találtak vadászjegyének bevonásához vezethet. - mellett polgári úton büntetőeljárás is indítható. Különösen nagy kár esetén természetkárosítás címén öt év börtönbüntetés is kiszabható a tettesekkel szemben. Ezzel eddig még nem éltek a hazai bíróságok, pedig Rodics Katalin szerint valóban elrettentő szankciók nélkül aligha lehet megállítani az olasz vadászok pusztító invázióját. Hivatalos adatok szerint évente csaknem 20 ezer külföldi vadászik Magyarországon. Legtöbben Németországból, Ausztriából érkeznek, de sok olasz is kedveli az Európában kiemelkedően gazdagnak számító magyar vadászterületeket. Nagy vonzerő számukra a Kárpát-medence földrajzi közelsége, ritkaságokban és rekordtrófeákban bővelkedő faunája.

A hazai madárvilág gazdagsága világviszonylatban is kiemelkedő. Magyarországon 43 nemzetközileg jegyzett fontos élőhelyet tartanak számon, amelyek együttes területe 1,46 millió hektár. Az itt fészkelő vagy költözés során megpihenő milliós nagyságrendű állomány a nimródok számára nagy csábítást jelent. A vadászat ugyanakkor Magyarországnak is komoly hasznot hoz. Az ágazat tavaly csaknem 13 millió dolláros bevételt produkált. Mivel a vadászturisták a legbőkezűbb vendégek közé tartoznak, az itt elköltött pénzük ennek többszöröse lehet. Minden bizonnyal valahol itt kell keresni az ismétlődő visszaélések okát. A vadászat általában a módos emberek hobbija, akik egy-egy ritka vagy különösen ízletes zsákmányért gyakran az egyébként borsos kilövési díjon felül is hajlandók áldozni. Különösen igaz ez a vadászat terén rendkívül fegyelmezetlen olaszokra. A talján vadászok nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Kelet-Európa természetvédői szemében közellenségnek számítanak. Hiába ítéltek közülük többeket az elmúlt években viszonylag komoly pénzbírságra, hívta fel követségük a figyelmet a vadászati jogszabályok betartására. A természetvédők szinte tehetetlenek. A nemzeti parkok őrei jelenleg csak a védett területeken felügyelhetik a kilövéseket, ezen túl a vadászati hatóságoké a felelősség. Pechtol János abban bízik, hogy a vizsgálat során kiderül: nem itthon vagy nem hivatásos vadászok ejtették el a madarakat. Elképzelhető, hogy hálóval dolgozó madarászok a vétkesek. Ezt valószínűsíti, hogy a csaknem 12 ezer elejtett vad legalább háromszor ennyi lövést feltételez. Ilyen mennyiségben pedig nem lehet észrevétlenül a vadásztársaságok, hatóságok tudta nélkül elejteni madarakat - állítják szakértők.

(Magyar Hirlap)

Madárirtás Bács-Kiskun megyében

Olaszok és magyarok egyaránt felelősek az udvari határállomáson november elején leleplezett példátlan méretű madárirtásért, amelynek következtében az érintett élőhelyeken 10-12 évre kipusztultak a védett fajok. Helybéliek segítsége nélkül ugyanis aligha juthattak volna ilyen zsákmányhoz a külföldi vendégvadászok.

Természetvédők gyertyákat gyújtottak a múlt héten a budapesti olasz nagykövetség előtt az olasz vadászok által Bács-Kiskun megyében törvénytelenül kilőtt mintegy 12 ezer védett madár emlékére. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett, háromszázfős tüntetés résztvevői 23 természetvédő egyesület aláírásával ellátott petíciót is átnyújtottak a nagykövetnek, arra kérve az olasz hatóságokat, rendeljenek el szigorú vizsgálatot az ügyben. Olasz vadászokat az elmúlt években már többször tetten értek és megbüntettek hasonló esetek miatt, ilyen mértékű természetpusztításra azonban eddig nem derült fény.

Az ügyben jelenleg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság folytat vizsgálatot. Az udvari határátkelőnél november 6-án feltartóztatott, olasz rendszámú Iveco hűtőkamion őrizetbe vett vezetőjének elmondása szerint a madarakat Bács-Kiskun megyében lőtték, és azokat 10-15 olasz vadász megbízásából szállította volna Olaszországba. A járműben 105 dobozban - fagyasztva és becsomagolva - összesen 11 768 madártetemet találtak, 37 védett vagy fokozottan védett faj példányait. Utóbbiak közül a haris és a cigányréce eszmei értéke darabonként félmillió forint, ezekből 13 példányra akadtak. A 9 mázsát kitevő szállítmányban a legnagyobb számban fürj (4520), mezei pacsirta (3458), vadgerle (1710) és különféle pityerek (1765) voltak, de akadt búbos pacsirta, barázdabillegető, cankó, kenderike, sárszalonka, sármány, seregély, tengelice és zöldike is. A szállítmány eszmei értéke a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei szerint meghaladja a 308 millió forintot. A madarakat söréttel lőtték le Mélykút, Tataháza, Felsőszentiván és Csávoly községek környékén, mégpedig több hónap alatt, feltehetően már májustól kezdődően, hiszen az elejtett példányok között költöző fajok egyedei is megtalálhatók. Szakemberek szerint az itteni élőhelyek madárvilága 10-12 évre kipusztult.

Miután az érvényes vadászati törvény szerint külföldi állampolgár felügyelet nélkül nem vadászhat Magyarországon, egyértelműen felvetődik a helyi vadászatra jogosult társaság, illetve az ahhoz tartozó személyek, a társaságok vadászmestereinek felelőssége a történtekért. Az ő kötelességük ugyanis a külföldi bérvadászokat kísérni, s felügyelni arra, hogy csak akkor és olyan vadra lőjenek, amikorra és amire a kiadott engedélyük szól. A jelek szerint ez a kötelező ellenőrzés ezúttal elmaradt. De felmerül a cinkosság alapos gyanúja is: a dobozok mindegyikére magyar kéz írta rá ugyanis az olasz vadász nevét, akihez a teríték tartozott, az elejtett állatok száma után a darab szó magyarul szerepelt, vagyis egyértelmű, hogy a hűtőházi raktározásnál, csomagolásnál, szállításnál magyarok működtek közre. A gyaníthatóan elkövetett bűncselekmény: élő szervezetek tömeges elpusztítása, amire minősített esetben - amilyen ez is - öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Az engedély nélkül kivinni kívánt szállítmány olaszországi kereskedelmi értéke az eszmei kárérték többszöröse, egyes becslések szerint akár 900 millió forintot is kitehet.

A dobozokon szereplő nevek és a kiadott engedélyek alapján azonosítható olasz vadászok egyike sem tartózkodott már november 6-án az országban, és eltűnt a kamiont kísérő, 59 éves, firenzei illetőségű személy is, aki ellen országos körözést rendeltek el. A kamionsofőr jelenleg szabadlábon védekezhet, de útlevelét bevonták. Elérhetők és felelősségre vonhatók azonban a magyar cinkosok, ha a jelenleg még folyó vizsgálat megállapítja közreműködésüket. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint az illetők "kiárusították a magyar természeti kincseket", s ezért példás büntetést szorgalmaz. Illés szerint egyes jelek arra utalnak, hogy az érintett három vadásztársaság - a mélykúti Studinka László-társaság, valamint a felsőszentiváni és a csávolyi vadásztársaság - igyekeznek eltussolni az ügyet, például a dokumentációs céllal vezetett vadásztatási könyvek eltüntetésével s olyan híresztelések terjesztésével, hogy a madarakat esetleg nem is lőtték, hanem hálóval fogták (ez ugyanis enyhébb elbírálásra adna alapot), illetve hogy egy részüket vagy akár az összest külföldön, balkáni országokban ejtették el, s onnan hozták be ide. Jogsértés azonban ez esetben is történt, mert a védett fajok Magyarországra történő behozatala is engedélyköteles. Tény, hogy egyes fajok, mint például a fürj, csak nálunk védettek, Romániában, a délszláv országokban vagy Olaszországban nem.

Az MME és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az idelátogató olasz vadászok tevékenységét "botrányok sorozata kíséri", ezért megtiltanák a magyarországi vadászatot a számukra, de azt is szorgalmazzák, hogy a hatóságok tisztázzák a magyar vadászati hatóságok felelősségét. Az Országos Magyar Vadászkamara is azt igyekszik bizonygatni, hogy a 12 ezer madarat nem itthon, hanem a környező országokban ejtették el, bár Pechtol János főtitkár a HVG-nek nyilatkozva hozzátette: ha a nyomozás bebizonyítja magyar közreműködők felelősségét, nem marad el "a legszigorúbb felelősségre vonás". Ő azonban kétli, hogy magyar vadászok ekkora kockázatot vállaltak volna. A gond az, hogy a jelenlegi vadászati szabályok a jelek szerint nem biztosítanak kellő védelmet hasonló esetekben. Illés Zoltán ezért - amint a HVG-nek elmondta - három szigorító törvénymódosítást is kezdeményez. A vadászati törvényt úgy módosítaná, hogy ne csak a vadászati felügyeletekhez, hanem a természetvédelmi hatóságokhoz is kötelező legyen bejelenteni minden vadászatot (jelenleg ez csak a természetvédelmi területeken kötelező), a természetvédelmi törvényt pedig úgy, hogy e hatóságok szakértői minden esetben ellenőrizhessék a vadászok terítékét (jelenleg csak rendőrségi kérésre, illetve engedéllyel tehetik ezt meg). Végül a környezetvédelmi tárcánál pénzügyi alapot hozna létre a nyomravezetők jutalmazására, olyan esetekben, ha például valaki bejelent a hatóságoknál a mostanihoz hasonló eseteket, illetve fotót készít az elkövetőkről. Tardy János természetvédelemért felelős helyettes államtitkár szerint a tárca hasonló reformon gondolkodik: a vadászati törvény végrehajtási utasításának módosításával kívánná elérni, hogy a természetvédelmi őrök minden esetben ellenőrizhessék a külföldi vadásztatások terítékét.

(Magyar Péter - HVG)

Lődüh

Csörgő Tibor az egyik legnagyobb madárgyűrűző központot vezeti Ócsán. Évekig dolgozott Olaszországban is, és rossz véleménye van az ottaniak vadászati szokásairól. A Narancsnak arról számolt be, hogy kétszer is hátba lőtték, miközben a hálóból szedte ki a madarat; a hálóban vergődő madárra is rálőnek. "Ezek azt élvezik, ha fröcsög a vér meg a toll, a legtöbbje le se hajol a tetemért" - mondta. Az olasz törvények nem különösebben szigorúak, e vadászati stílust büntetlenül gyakorolhatják.

Nálunk nagy botrányt kavart az az eset is, amikor a hirtelen beállt nagy fagy miatt a szárcsáknak nem volt erejük elköltözni; egy befagyott tóban testük melegével tartottak fenn egy kis léket, de a talján vadászok ezeket a teljesen legyengült, röpképtelen madarakat is szitává lőtték. Pedig - Csörgő szerint - civilizált ember a XXI. században nem tarthatna itt. "Minden gyerekben megvan a vadászösztön, de egy normális ember ezt idővel kinövi; ezek a vadászok atavisztikus ösztönöktől hajtva, infantilis módon pusztítanak, pedig nem is éhesek. A természet szeretetéről beszél a vadász, de hogy lehet lelőni, amit szeretünk?"

Észak-Olaszországban régen a mindennapi élet része volt a madárfogás és a madárevés, mert nem nagyon akadt más hús a szegények asztalára. Ez ma már csak divat. Aki ad magára valamit, épít egy roccolót, vagyis madárfogó kertet, ahol minden bokor, fa, sövény úgy van nyírva, hogy a hálókat kényelmesen el lehessen helyezni, és a madárkáknak ne maradjon esélyük. Szépen elhelyezve az élő hívómadár (ami szintén tilos), behangszórózva az egész kert, a benti jól felszerelt stúdióban pedig keverik a hívóhangokat. Sokan azon versenyeznek, hogy melyiküknek szebb a roccolója, ki tud több madarat elejteni. Alant borospince, a személyzet a konyhában sürög, a fenyőrigó a nyárson forog.

Heltay István, a Vadász Kamara elnöke óva int az általánosítástól és az olasz vadászok ab ovo elítélésétől. Szerinte évszázados hagyomány az olaszoknál az énekesmadarak lövése és fogyasztása, de az igazi vadász ott is tiszteletben tartja a természetet.

Egy deka hús

Az olasz rabsicok másik része gasztronómiai célból gyűjt, minden elképzelhető technikával: csapdával, hálóval, ragasztóval, egérfogóval és flintával. Pedig nem célszerű sörétet juttatni a parányi testekbe, ha aztán pecsenyét akarnak belőlük készíteni, de biztos van személyzet, aki kiválogatja. Az olaszok bármire rálőnek, ami meg talál moccanni, de a tömeges zsákmányszerzéshez egyéb módszereket is be kell vetni, például nagy, tükröző felületet, amelyre leszállnak a vonuló madarak, gondolván, hogy az valami élővíz.

Csörgő doktor előtt az olasz madarászok igyekeztek rendesen viselkedni, de néha elszólták magukat arról, hogy az éppen gyűrűzés alatt álló madarat hogyan kellene megfelelően elkészíteni, hogy 50 vagy 70 szürkebegyet kell-e egy nyárson elhelyezni. Az olasz hálók (amelyek használata egyébként tilos) sokkal nagyobb hatékonysággal fognak madarat, mint a japán típusú függönyhálók (amit a gyűrűzők használnak szerte a világon), de szinte képtelenség szárny- vagy lábtörés nélkül kiszedni belőle a kis énekeseket. Persze mindegy is, ha a serpenyőbe szánják őket. Egy kis énekesmadárból kb. egy dekányi mennyiség ehető. A kis madarak elkészítését taglaló szakácskönyvekben - vannak ilyenek is - így kezdődnek a receptek: végy húsz seregélyt. Az ábrák pedig azt mutatják, amint szép sorban heverésznek a madarak a barna szószban, csőrrel kifelé. Énekesmadarakat ugyanakkor nemigen tenyésztenek, mert az nagyon macerás; sokkal egyszerűbb a k-európai behozatalt megszervezni. Egyébként tenyészteni nem is nagyon lehetne ezeket: a kis jószágok revírt tartanak és szétstresszelik magukat, ha a szomszéd ketrecben egy fajtársuk énekel. Még a párzásról is megfeledkeznek dühükben.

(Szilágyi László - Magyar Narancs)

 

Olaszok a madárcsempész-história főszerepében

1995.
November 10.: Tízmillió forint értékű mezei pacsirtát és más védett madarat próbált kicsempészni az országból egy olasz férfi Rábafüzesnél.

November 22.: Negyvenhatmillió forint eszmei értékű madárszállítmányt koboztak el a rédicsi vámosok egy szintén olasz állampolgártól, aki a 4525 mezei pacsirta mellett 18 védett madárfajhoz tartozó állatot próbált kivinni az országból.

1996.
Augusztus 28.: A magyar-szlovén határon négy olasz kisbuszt állítottak meg a vámosok. A Szerbiából induló három busz vezetője és Romániából érkező sofőrje tízmillió forint eszmei értékű énekesmadár tetemét szerette volna kivinni az országból. Az utóbbi sofőr rendelkezett ugyan papírokkal, de míg azokon balkáni gerléket tüntettek fel, a hűtőládákban pacsirták, sárgarigók és vadgerlék százai voltak.

1998.
Tompán a vámosok 29 fürj tetemére bukkantak egy olasz vadász kocsijában. Hercegszántón 37 nyárilúd, 47 kislilik és öt fütyülő réce engedély nélküli behozatalát akadályozta meg a pénzügyőrség.

1999.
Június 6.: A Lenti Városi Bíroság természetrongálás és okirathamisitas miatt 1 év 5 hónapi, 4 évre próbaidore felfüggesztett  szabadságvesztéssel és 500 ezer Ft-al büntette azz az olasz férfit, aki a múlt vasárnap a Rédicsnél közel 12 millio Ft eszmei értéku madarat akart kicsempészni a határon. Az elköveto addig nem hagyhatja el az országot, amíg ki nem fizeti a fél millió forint büntetést, valamint az 5 millio 977 ezer Ft természetvédelmi birságot.
Az étkezési célból lemészárolt 716 sárszalonkát, 424 mezei pacsirtát, 24 kormos cankót valamint 7 más védett fajt tartalmazó zsámányt fél évig egy vidéki szállodában tárolták mélyhutve, hogy a vadászidény után nagyobb eséllyel tudják átvinni a határon. A madarakat a  Balaton-felvidéki Nemzeti Park Koszegi Madármenhelyén használják fel takarmányozási célra, mivel a tollazatuk a tárolás-szállitás során kicsit megtépázódott.

1999. nyarán a Pécsi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el akkor még ismeretlen tettessel szemben a Pécsi Állatkert új igazgatójának a feljelentése alapján. A feljelentésben foglaltak szerint ismeretlenek sikkasztást és természetkárosítást követtek el azzal, hogy állatokkal sajátjuként rendelkeztek, illetve az állatkert egyik barnamedvéjét egész egyszerűen a ketrecében lőtték ki. A nagy port kavart ügyben szakértők bevonása után 6 személyt hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség. A kihallgatottak között szerepelnek az állatkert korábbi vezetői, valamint egy gépkocsi vezető és egy tímár is. A gyanúsítottakat hűtlen kezelés és sikkasztás bűntett, hanyag kezelés vétség, természetkárosítás bűntett és vétség, valamint számviteli fegyelem megsértése vétség alapos gyanúja miatt hallgatták ki. A 3000 oldalnyi nyomozati anyagban szereplő személyi és tárgyi bizonyítékok alátámasztják azt, hogy olasz vadászok lőtték ki ketrecében a védett állatnak minősülő barnamedvét. A napokban befejeződött nyomozás anyagát vádemelési javaslattal a napokban küldjük meg a Pécsi Városi Ügyészség felé.

2000.
Augusztus 17.: A Szegedi Városi Bíróság szerdán gyorsított eljárásban összesen egymillió-háromszázötvenezer forintra büntette azt a két olasz vadászt, aki kedden fokozottan védett madarakat lőtt le a szegedi Fehér-tavon. A vendégek - akik több éve járnak Magyarországra vadászni - kedden, a szezon első napján a Szeged melletti Fehér-tónál tanyáztak le. Az illetékes vadásztársaság fővadásza - mint lapunk tegnap megírta - a helyszínen kioktatta őket, milyen állatra szabad lőni, és mire nem. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának két madarásza szintén arra járt a hajnali órákban, és az elhangzó lövések irányába indultak. A vadászok felé tartva bukkantak rá az elejtett öt cigányrécére és egy kontyosrécére, ezért értesítették a rendőrséget. A cigányréce fokozottan védett, eszmei értéke százezer forint, a védett kontyosréce eszmei értéke pedig tízezer forint. A két olasz vadász ellen természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja miatt indult eljárás.

A szerdán gyorsított tárgyalás után megszülető ítéletben a Szegedi Városi Bíróság személyenként 420-420 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a két olasz vadászt, továbbá kötelezte őket az okozott 510 ezer forintos eszmeiérték-kár megtérítésére. A vádlottak a tárgyaláson azt vallották, hogy a hajnali félhomályban összetévesztették a madarakat. A bíróság ezt a védekezést nem fogadta el, véleménye szerint a vádlottak nem kellő gondossággal jártak el az ügyben, ilyen körülmények között ugyanis egyáltalán nem lett volna szabad lőniük. A vádlottak és az ügyész egyaránt elfogadta az ítéletet, így az azonnal jogerőre emelkedett. A két olasz vadásznak tizenöt napja van arra, hogy az 1 350 000 forintot kifizesse. Ez idő alatt útlevelüket bevonják, így nem hagyhatják el Magyarországot. Ha mégsem fizetnék ki a büntetésüket, úgy háromszáz napi, fogházban letöltendő a büntetésük. A fokozottan védett madár lelövése egyébként bűncselekmény, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az 1 350 000 forintos büntetésen kívül a két olasz vadászra további 1 275 000 forint természetvédelmi bírságot is kirótt keddi államigazgatási határozatában a Kiskunsági Nemzeti Park.

MTI-információ
Augusztus 24.: Három gulipánt találtak gyulai vámosok egy olasz teherautóban. A védett gázlómadarakat a román gépkocsivezetők engedély nélkül próbálták a megrendelőikhez eljuttatni.

Augusztus 28. Egy olasz férfinél lelőtt védett madarak tucatjait találták a szentgotthárdi vámosok. A százhetvenegy lelőtt madár eszmei értéke megközelíti a 8 millió forintot. Százhetvenegy védett madár tetemére bukkantak a szentgotthárdi vámosok a hét végén Rábafüzesnél, egy Ausztria felé tartó olasz vadász hűtőtáskájában. A megtalált madarak eszmei értéke megközelíti a 8 millió forintot - közölte hétfőn Szirmai Szabolcs, a Vám és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnokságának ügyeletese. A vadász állítása szerint Romániában lőtte a madarakat, amelyek között fürj, szalonka, mezei pacsirta, fekete rigó, szürke légykapó, sárga billegető és erdei cankó is volt. A zsákmányt a pénzügyőrök átadták a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereinek, a tettes ellen megindították az eljárást.

MTI
Október 15. : Közel félezer védett madarat találtak a pénzügyőrök egy jugoszláv állampolgár által vezetett osztrák rendszámú autóbuszban a magyar-jugoszláv határon Tompán, vasárnap reggel. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának munkatársai a Jugoszlávia felől érkező busz átvizsgálásakor hungarocell ládákban 388 fürj, 73 darab mezei pacsirta, 3-3 erdei illetve réti pityer, 9 cigány réce, valamint 3 búbos pacsirta tetemét fedezték fel. Az előzetes szakértői vizsgálat szerint, a védett madarak értéke eléri a 22 millió forintot. A sofőr azt mondta, hogy a madarakat olasz megbízóknak szállította.

Október 19.: Fokozottan védett fürjek és védett vadgerlék tetemeire bukkantak a vámosok egy autóban szerdán reggel a röszkei határátkelőn. Szerdán a reggeli órákban három olasz vadász jelentkezett belépésre. A vámosnak vadászzsákmányként csak lelott fácánokról és nyulakról tettek bejelentést. Az alapos vizsgálat során azonban kiderült, hogy a hutotáskákban a fácánok alatt 38 darab lelott fürj és 4 darab vadgerle is van. A fokozottan védett fürjek eszmei értéke darabonként 50 ezer forint, a vadgerléké pedig 10 ezer forint. A madarak lelövésével az olasz vadászok összesen 1 millió 940 ezer forint kárt okoztak.

Magyar Hírlap
November 22.: A bajánsenyei átkelőhelyen védett madarak - feketerigók, sármányok, pacsirták, fürjek és kékgalambok - tetemét akarták olasz állampolgárok kicsempészni az országból. A madarak eszmei értéke meghaladja a 480 ezer forintot.

2001.
Február 3. Három olasz vadász 280, különböző fajtájú rigótetemet próbált szombaton Battonyánál átcsempészni a határon. A nemzetközi védettség ellenére lőtt madarak eszmei értéke mintegy hárommillió forint. A szombaton Romániából belépésre jelentkező három olasz állampolgárságú vadász terepjáró személykocsival igyekezett hazafelé, Olaszországba. A vámvizsgálat megkezdésekor 77 lőtt madarat, és a magukkal hozott vadászfegyvereket bejelentették az olaszok, de a terepjáró tételes ellenőrzésekor a csomagok között, egy hűtőtáskában, további 203 madár teteme került elő. Annak eldöntésére, hogy milyen madarakról van szó, a vámhivatal Szarvasról, a Körös-Maros Nemzeti Parktól kért fel szakértőt. A természetvédelmi szakember megállapította, hogy a lőtt madarak mindegyike, a bejelentettek és az elrejtettek is védettnek minősülnek a nemzetközi szerződések szerint. A madarakról kiderült, hogy mindegyik rigó. A vámhivatal valamennyi madártetemet lefoglalta, a három olasz vadászt pedig, a további vizsgálat lefolytatásáig, átadta a területileg illetékes Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságnak.
(MTI)

Július 9.: Az olasz vadászok elsosorban a környezo országokban lövik tömegével a védett madarakat. A határon lefoglalt szállítmányok vizsgálatából ugyanis kiderült, hogy azok 80-85 százaléka tranzitáru - jelentette ki lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezeto elnöke.

Évente többtucatnyi alkalommal fordul elo, hogy külföldi, elsosorban olasz vadászoktól védett madarat foglalnak le. A szegedi városi bíróság tavaly 1,3 5 millió forintra büntette azt a két olaszt, aki fokozottan védett cigányrécét és kontyos récét lott a Fehér-tavon, emellett további 1,275 millió forint természetvédelmi bírságot is ki kellett fizetniük. Ugyancsak olasz vadászok autójából emeltek ki röszkei vámosok tavaly fokozottan védett fürjeket és védett vadgerléket. A gyori városi bíróság is csupán hat-hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki arra a hat olaszra, akiktol 55 fürj tetemét kobozták el. Legutóbb mintegy kilencven nyúzott madártetemet foglaltak le a déli határszélen.

Természetvédok szerint a vadászati és a természetvédelmi szabályok ellen vétkezo külföldiek, elsosorban a hevesebb vérmérsékletu olasz vadászok nem figyelmetlenségbol, hanem nagyon is tudatosan ejtik el tömegével a védett madarakat. Elsosorban fenyorigókra, léprigókra, fürjekre összpontosítanak. Ritka és ínyenc csemegérol van ugyanis szó, finomabb, mint a fácán, a fogoly és a nyúl. A határállomásokon lefülelt szállítmányok dönto többségét a szomszédos államokban ejtették el, tehát tranzitáruról volt szó - állította lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezeto elnöke, aki elismerte, hogy hazánkban is vétkeznek az olaszok. Pechtol állítja: nincs annyi hivatásos, hogy mindegyik olasz mellé egy hazai is kerüljön. Tavaly egyébként nem volt arra példa, hogy hazai vadász segítette volna védett fajok kilövését. Korábbi években azonban bebizonyosodott, hogy akadtak, akik tudatosan asszisztáltak. Ez a vadászok állásába került. Van iroda, amely kijelentette, hogy nem fogadja a renitens vadászokat, ok azonban, minthogy akadálytalanul tehették, más társaságot kerestek meg.

- Nincs és soha nem is volt olyan vadász Itáliában, akit a határon belül vagy külföldön tetten értek volna, hogy védett állatokat vagy madarakat ejtett el - mondták tudósítónk érdeklodésére az Olasz Vadász Szövetség római székhelyén. - A védett állatokra lövöldözo olaszok nem vadászok, hanem orvvadászok. Még egy sem akadt közöttük, aki tagja lett volna a vadásztársaságnak. Éppen ezért a védett állatokat vagy madarakat leöldöso olasz "vadászok" ügye nem szakmai-etikai probléma, hanem rendorségi vagy vámhatósági kérdés - közölték.
(Népszabadság)

Augusztus 16.:  Védett madarat lőtt le a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Fehértón egy olasz vadász. A rendőrség eljárást indított ellene. Az 54 éves olasz férfi egy honfitársával szállt csónakba, hogy vízimadarakra lőjenek. Erre bérleti szerződésük volt. A vadászterületen ellenőrzést tartó természetvédelmi őrök egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy az egyik vadász nem csak tőkés récét lőtt, hanem egy védett madárnak számító cigány récét is. Amikor ezért kérdőre vonták őket, tagadták, hogy tiltott madarat is lelőttek volna. Az őrök azonban megtalálták a cigányrécét. Az olasz vadászok egy nagy követ kötöttek rá, hogy a víz alá süllyesztve elrejthessék az alkalmas pillanatig, amíg ki tudják a vízből emelni. A cigány réce eszmei értéke fél millió forint. Az olasz vadász végül is beismerte tettét és mivel kifizette az 500 ezer forint óvadékot, szabadlábon várhatja az ellene természetkárosítás bűntette miatt indított eljárás végét.
(Ladányi Zsuzsa)

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Könnyű