A személyeskedő írásai után több helyről kitiltott, számolatlan személyiségi jogi pert maga mögött tudó Draskovits László úgy tartja, a lapban megjelentek még nála is messzebbre mennek, neki ehhez nem volna gyomra: én soha életemben halott embert nem bántottam. Azért van egy határ, amit soha nem szabad túllépni. Arról azonban, hogy ki lehet az álkiadvány mögött, halovány elképzelése sincs (legfeljebb a sajtótájékoztató után, a folyosón).
A következetes betájolás igényét mégis inkább annak a vonatkozásában szokás taglalni, hogy ki állhat Draskovits mögött. Annyit a laptulajdonos is elárult, hogy kiadványa 2005 decembere óta azért ingyenes, mert egy ismeretlen multi ismeretlen közvetítőn keresztül szponzornak jelentkezett.
Aki ismer engem, tudja, soha nem tartoztam sehová. Viszont valahogy az élet
Átnyomtak engem erre az oldalra vallja meg sóhajtva, mondván, ő senkinek sem a bérence, egyszerűen csak a Fidesz ellen indult harcba.
(Nemrég Vígh Gábor, a szombathelyi Fidesz-frakció vezetője közleményben tiltakozott a róla megjelent különszám ellen.)
Draskovits (aki saját bevallása szerint már két éve nem ír talán azért is, mert a bíróság még 2004-ben eltiltotta az újságírástól , van négy embere, akik tudják a dolgukat) megtette feljelentését ismeretlen tettes ellen, akiről azt tartja, hogy nagyon bátornak és gazdagnak kellett lennie.
Jogászai szerint sajtórendészeti vétség, illetve áru hamis megjelölése lehet a majdani két vádpont. Információink szerint eddig két embert hallgatott ki a rendőrség: az egyik egy terjesztő, míg a másik az őt megbízó cég vezetője. A hatóságilag szinte semmi perc alatt körbejárható vasi nyomdaipart nézvén pedig alighanem hamar pont kerül az ügy végére.
Drazsé viszont addig is tovább menedzsel: mint befolyásoló tényező szeretne részt venni a választások végkimenetelének alakításában.
