Pénteken Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára jelent meg Szombathelyen elszámolásügyben, már ami a gazdasági mutatókat illeti.
A honatya a sajtótájékoztató kezdetén nyomban a legrelevánsabb számadatot húzta elő cilinderéből: dokumentumai szerint a ciklus kezdete óta 4%-os átlagos gazdasági fejlődést tudott az ország felmutatni. Ezt az évtized végéig azzal is óhajtják tetézni, hogy megvalósítják a teljes foglalkoztatottságot, azaz felzárkózunk az unióban irányadó 70%-os foglalkoztatási szinthez.
Szerinte az ellenzék aknapolitikája tehet csak kárt az eredmények értékelésében:
a gazdaság az egész ország teljesítménye, így minden olyan szónak és mondatnak, ami a törekvéseket elbizonytalanítja, csak egy célja lehet: hogy a kishitűséget erősítse az emberekben, ami pedig nagy nemzeti önbecsapáshoz vezethet.
Az államtitkár szerint egész nyugodtan büszkék lehetünk mindannyian arra, amit véghezvittünk ebben a négy évben.
További örömforrásként szolgál az országvezetés számára, hogy az inflációt sikerült visszaszorítani a jelenlegi 3,5%-ra ez az idén állítólag még nyomul lefele , a pénzromlás alacsony szintjének jelentősége pedig egy baloldali kormány számára az, hogy elsősorban nyugtató hatással van a nyugdíjak reálértékére.
Szanyi szerint a gazdaság teljesítőképességét mutatja az is, hogy intenzíven pezsegnek a pénzpiacok: a kormány szándékának megfelelően durván 400 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású és államilag segített vállalkozói hitel van kint ezzel szemben a Széchenyi-program alig 60 milliárd forintot mozgatott meg, méghozzá kitüntetett jogcímeken, azaz tulajdonképpen szelektálva a jelentkezők között.
A gazdasági fejlődés mellett másik kérdésként jelenik meg a költségvetés helyzete: az MSZP-SZDSZ kormány idején a bevételi oldalt az évről évre tompuló adósságterhelés jellemezte, míg a kiadásokra mindmáig a korábbi vállalásokból adódó költekezési nyomás nehezedik.
Az államtitkár szerint azonban különbséget kell tenni jó és rossz deficit között: rossz, ha meg nem térülő ügyekre, osztogató jelleggel költekezik egy kormány, és jó deficitnek tekinthető az, ha fejlesztésekre fordítják ezeket a pénzeket mindezt érzékeltetve egy gasztronómiai analógiával, azazhogy csaphatunk ugyan kaviáros vacsorát, egy hűtőszekrény vásárlásával mégis jobban járunk hosszú távon. Márpedig ebben a ciklusban a hangulatjavító intézkedések helyett sokkal nagyobb szerephez jutottak a fejlesztési projektek.
Hallunk még az 500 kilométernyi aurópálya-, illetve gyorsforgalmi út építésről, az EVA bevezetéséről és az SZJA egyszerűsítéséről, valamint a luxusadóról: sokan vannak ebben az országban, akik meglehetősen ellenőrizetlen körülmények között jutottak az elmúlt 15-20 esztendőben mesés jövedelmekhez. Most nekik is megadjuk a lehetőséget, hogy a közteherviselésből kivegyék a részüket.
Gaál Angelika, a z MSZP szombathelyi képviselőjelöltje helyi adatokkal végezte be az aktuális elszámolást: eszerint a nyugat-dunántúli régió munkanélküliségi rátája 6%-os, ami a második legkevesebb Magyarországon, sőt, a 8500 főnyi munkanélkülivel Vas megye áll a legjobban.
Az alkalmazásban állók havi keresetével is Vas megye viszi a prímet a régióban: 133 ezret keresünk átlagosan. A négy év fejlesztései terén büszkélkedhetünk a sportcsarnokkal (3,4 milliárd Ft), a Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium felújításával (285 millió Ft), a Bartók-terem bővítésével (448 millió Ft), illetve Rum és vidékének szennyvízelvezetésével, amire 1,4 milliárdot sikerült kilobbizni.
