Bár az elmúlt napokban már erősen zúzmarásak voltak a reggelek, a gyerekek által várt hó csak nem akar megérkezni. A korábbi évek telein viszont már megszokhatták a szombathelyi gyerkőcök, hogy ha a környéken nincs is hó, a szánkópályán jó eséllyel találhatnak. Ha minden jól megy, akkor ezúttal sem lesz másképp.
A Városgazdálkodási Kft. munkatársai már csütörtökön kivonultak a hóágyúval az emlékmű alá és várták a kedvező időt. Ez egészen pontosan -5 fok körüli hőmérsékletet jelent. A hóágyú ugyanis nevével ellentétben nem havat lő, csak nagy nyomáson apróra porlasztott hideg vízcseppeket, amelyek aztán a levegőben fagynak meg és már hógömbökként hullanak alá.
Hogy is működik a hóágyú?
A sielok.hu portálon a hóágyúk működését részletesen taglalják:
A ventilátoros hóágyúk (ilyenek vannak a legtöbb helyen Ausztriában és Szlovákiában, illetve hazánkban már a Kékestetőn is) a sűrített levegőt saját kompresszorokkal állítják elő. Ezért ezeket vezetékeken keresztül nem csak magas nyomású vízzel, hanem elektromos árammal is el kell látni, azonban sűrített levegővel már nem. A magas nyomású vizet és az összeszorított levegőt ebben a rendszerben egy úgynevezett nukleátorszórófej keveri össze. Távozáskor egy keverék keletkezik, majd lehűl, amiből aztán szintén kis kristálygócok keletkeznek. A nukleátorszórófejet egy vízkarika veszi körül, melyből vizet porlasztanak szét, hogy ezáltal a jéggócok hókristályokká váljanak.
Majd ezután egy ventilátor segítségével a magasba fújja a víz és levegő keveréket, szintén azért, hogy így elegendő idő legyen a hó összeállásához. Ezeknek a hóágyúknak az előnye, hogy mobilak, így ratrakkal vagy helikopterrel a kívánt helyre szállíthatóak. A műhó előállításához nagynyomású vízre és sűrített levegőre van szükség. Ezeknek a rendszereknek a vízigénye viszonylag magas: 1 köbméter hó előállításához fél köbméter víz szükségeltetik. A vizet az erre speciálisan kialakított tavakban vagy tartályokban tárolják.
Egy búvárszivattyú segítségével veszik el a szükséges vízmennyiséget, majd egy nagynyomású pumpával 15 bar nyomás alá helyezik. Ezután speciális vezetékeken keresztül a nagynyomású vizet a hóágyúkhoz vezetik. Egy köbméter hó előállításához időjárási viszonyoktól függően 1-9 kWh áram szükséges. Ez mindkét rendszerben a víz, illetve a levegő összenyomásához kell, de ugyanakkor a ventilátoros hóágyúknál maga a ventilátor a legnagyobb áramigénylő.
A műhó nem kristályos szerkezetű, kevesebb levegőt tartalmaz, mint a természetes hófajták, ezért tartósabb is, tovább megmarad. (A hófajtákról részletesebben:)
Az éjjeli hidegben kezdődhetett a hógyártás
A Nyugat.hu először csütörtökön 22 órakor látogatott ki a szánkódombra, de akkor még védőborításban árválkodott a hóágyú a szánkópályán és csak egy arra bóklászó róka kiabálása törte meg a csendet.
A Városgazdálkodás munkatársai óránként ellenőrizték a hőmérsékletet, de a sűrű köd miatt lassan hűlt le a levegő. Pénteken hajnalban viszont a kritikus -4 fok alá süllyedt a hőmérséklet, így indulhatott a hószórás. Fél órával később a hókészítést felügyelő Gerencsér Gábor már meg is gyúrta az első hógolyót és megdobálta munkatársait, miközben lassan egyre vastagabb hóréteg fedte be a növényzetet.
A hóágyú már beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Négy éve minden télen hó borítja az emlékmű alatti domboldalt és gyerekek, felnőttek ezrei keresik fel az ingyenes szórakozási lehetőséget.
