Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Rémregény íródott a Blum-házról

Hamarosan Bloomsday, amelynek okán a Joyce-kutató Najmányi László egy fekete humorral megbolondított regénnyel jelentkezett az Ünnepi Könyvhéten. A Leopold Bloom Polgári Körtől a totalitárius májkultúráig.

Najmányi Lászlót nem kell bemutatnunk a Bloom-hagyomány vakbuzgó ápolóinak. A nagysikerű Theremin és Downtown Blues könyvek szerzője hat éve vesz részt a Bloomdsay fesztiválokon, tucatnyi darabot írt már erre az alkalomra, és most sem éri be kevesebbel: az idei június 16-án egy elektronikus oratóriumot mutat be az Anima Sound System közbenjárásával – ez lesz új könyvének, A Blum-ház rejtélyének nem mindennapi bemutatója is egyben.

James Joyce 1904-től haláláig önkéntes száműzetésben élt, „méghozzá azért, mert Írországban az állapotok ugyanolyanok voltak, mint ma Magyarországon: egy borzasztóan megosztott helyzet volt, politikailag és vallásilag álltak szemben egymással az emberek. Ő nem akart lecsatlakozni egyik oldalhoz sem, ezért elhagyta hazáját, ahová többet nem tért vissza. Szombathelyen egy Blum Márton és annak négy fia élt a Fő tér 40-41-es számú ház alatt: könnyen elképzelhető, hogy Blum éppen Joyce-tól tanult a Berlitz Intézetben angolt” – halljuk az alaptörténetet az írótól, amire maga a regény is helyezkedik.

„…nemcsak képzeletem James Joyce-áról, hanem a számomra Magyarország metafórájává vált Szombathelyről is szól”
Az Ulysses szellemi muníciójából és helyi élményekből táplálkozó mű a Szentháromság-szobrot is megingató hajnali viharban kapualjak alá húzódó kóborkutyák és az esőfüggönyben hömpölygő szennyes ár képével indít, ami „magával ragadta a ház falához támasztott zsákokat. A zsákok szája kibomlott, tartalmuk – mocskos, véres rongyok – állati tetemekkel bűzlő városi szeméttel keveredve hamarosan beborította a teret. A zuhogó esőben, a széltől meggörnyedve négy, csomagokat cipelő alak próbált átgázolni a szennyes iszapon, hogy elérjék a Blum ház kapuját.”

Ópiumfüggés, totalitárius májkultúra, anarchista kabaré, Leopold Bloom polgári kör, egészségügyi maszkok – igen, mindezek képesek összekapaszkodni, ha mi képesek vagyunk kézbe venni a könyvet. Nem utolsósorban azért, mert az író számára tulajdon bevallása szerint Szombathely „Magyarország metaforája: mint cseppben a tenger mutatkozik meg benne a magyar valóság”, s ezt éppúgy belesűríti bizarr, de módfelett olvasmányos alkotásába, mint az itt szerzett tapasztalatait, „különleges lakói” iránt érzett barátságát, szeretetét.

Tessék jól körülnézni, mert már kapható.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Könnyű

Tovább az oldalra