Kilenc magyar település kapott július elsejével városi címet: Békés megyében Körösladány, Borsod-Abaúj-Zemplénben Alsózsolca, Pest megyében Biatorbágy, Maglód és Törökbálint, Szabolcsban Mándok, Baranyában Kozármisleny, aztán a nem is olyan messzi, komárom-esztergom megyei Ács, s végül, de a mi szempontunkból semmiképpen sem utolsósorban Bük.
A rendszerváltás előtt még szikár feltételrendszernek minimális lélekszám, meghatározott intézmények kellett megfelelni, ha valamelyik település várossá akart válni. Ma már nem az abszolút célszámok a mérvadók: a pályázó település statisztikai adatait összevetik azokkal a mutatókkal, amikkel a hasonló kisvárosi csoportba tartozó települések rendelkeznek, majd a Belügyminisztérium egy urbanisztikai szakemberekből, geográfusokból és szociológusokból álló tanácsadói testület állásfoglalását kérve a köztársasági elnök elé terjeszti a javasoltak listáját. Neki már csak a tollvonás a dolga.
Sólyom László tehát szignózott, mi pedig ennek apropóján felkerekedtünk az új vasi városba. A Széchenyi utcában parkolunk le, közvetlenül a két napja elévült Községháza felirat alatt; a kedd déli rekkenő hőségben most csak egyetlen pár cipő kopogását halljuk közeledni, tulajdonosát sietünk is megszólítani. Körülbelül egy éve húzódik ez a dolog. Szép falu ez, megérdemelte mondja a magát csak Józsi bácsiként megnevezni kívánó kedves öregúr, és mielőtt tovasietne hűs árnyékot cserkészni, annyit még hozzátesz: mindenekelőtt fejlődést, több befolyó pénzt várnak a városi címtől.
Míg elvonul mellettünk a hátán turistákat hordó Dottó kisvasút amiből, mint megtudjuk, kettő is van helyben , a közeli körforgalom mentén húzódó üzletsor egyik anonimitást kérő eladója már kritikusabb hangot üt meg: jó, jó ez az előrelépés, de gondoljon bele, középiskola, bölcsőde, és egy éjjeli szórakozóhely a fiataloknak még mindig nincs itt. Kérdésünkre, mit is várnak a városi rangra emelkedéstől, szűkszavúan annyit felel: reméljük, hogy csak jót.
Amikor az államfő elé került ez a papír, már tudtuk, hogy a
finisben vagyunk
Kicsit nagyobb rálátása van a városiasodásra a művelődési
házban helyet kapott Tourinform iroda vezetőjének, Popovits Ferencnének: azért is
lett célba véve e rang megszerzése, mert korábban ugyan a szállásadók előnyt
élveztek a falujelleggel, de most, hogy Bük tavalytól kiemelt üdülőhely lett,
a korábbi lehetőségek megszűntek, és újak után kellett nézni. Úgy érzi, a
lakosság pozitívan értékeli a változást, és az ideérkező vendégek számában is
előnyt lehet belőle kovácsolni, hiszen vannak olyan turisták, akik aszerint
keresnek maguknak célpontot, hogy város legyen.
A helyzet egyébként minden büki előtt tiszta volt: a várossá válásról még tavaly határozott a képviselőtestület. Az kategorikusan nem jelenthető ki, hogy ezután több pénzhez jutunk, de biztosan kibővülnek a pályázási lehetőségek, hiszen lesznek olyan témák, amire faluként nem pályázhat egy település, ilyen például a városközpont-rehabilitáció tájékoztatta lapunkat Baranyai Róbert alpolgármester.
Szeptemberben ünneplik az új korszak kezdetét
Büköt egyébként ma 3269 fő lakja, a település idei költségvetése az 1 milliárd 200 millió forintot közelítette meg, és a 800-900 ezer évente ideérkező turista között mindig akadnak olyanok, akik úgy gondolják, nyugdíjas éveiket végül a számukra jutányosan megfizethető Bükön töltik el.
