A világ új hét csodájának mintájára nemrégiben új sorozatot indítottunk, amelyben az olvasóink tippjei alapján a Nyugat hét csodáját, és azon belül is a favoritot keressük. Első körben a Népszabadság szavazásának tizenkettedik helyezettjét, a jáki templomot vettük górcső alá. Az országos napilap a hazai építészeti remekművek között kereste a legnívósabbakat, mi tágítottunk a körön, így nálunk nem csupán egy konkrét épületet, hanem egy egész várost is, mint például Kőszeget, vagy különösen szép természeti tájat, például az Őrséget is be lehet nevezni. Olvasóink javaslatai alapján ezúttal Kőszegre szállunk ki, hogy a Jurisics-várat, a főteret és a vendéglátó-ipari egységeket ostromoljuk.
Érvek Kőszeg mellett
A település a rendszerváltás előtt majd negyven éven át az osztrák határ közelsége miatt nem fejlődhetett. Ennek is köszönhető, hogy műemlékei, például a valamikori piactér (ma Jurisics tér) eredeti házaival szinte eredeti állapotukban maradtak meg.
Kőszeg fő kuriózuma vára és védője
A vár nevét legismertebb védőjéről, Jurisics Miklósról kapta, azonban ahogy a koszeg.hu-n is olvashatjuk Esterházy-várként is emlegetik, ugyanis leghosszabb ideig (236 éven át) ők birtokolták. A belváros északnyugati sarkában álló létesítmény elővárból és belsővárból áll, egykor mindkettőt külön-külön vizesárok vette körül.
Kőszeg első vára nem is itt, hanem az Óház-kilátó környékén, a hegyek között állt, valószínűleg még a tatárjárás előtti időszakban épült. Az Alsóvár kiépítése a tatárok elvonulása után kezdődhetett meg. Innen kormányozta dunántúli tartományát a Kőszegi nemzetség, egészen addig, amíg Anjou Károly meg nem törte hatalmát.
A városfalakat és tornyokat az osztrák betörések ellen fokozatosan építették ki. Az árkokba pedig a közeli Gyöngyös patak vizét vezették.
A vár legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el. Jurisics várkapitány ezerfőnyi, katonákból és környékbeli jobbágyokból verbuvált védőseregével huszonöt napig állta az ostromot. A törökök utolsó egységei írja a koszeg.hu augusztus 30-án, a hagyomány szerint 11 órakor hagyták el a meggyötört város határait. Erre emlékeztet Kőszegen a mindennap 11 órakor felhangzó harangszó.
Jurisics Miklós nem maradt jutalom nélkül, bárói rangra emelték és neki adományozták Kőszeg városát. A hős azonban fiúutód nélkül halt meg, így a vár visszakerült a királyi kamara kezelésébe. Kőszeget a következő évszázadokban is több ízben megostromolták az erdélyi, császári és kuruc csapatok, és csak a 18. század közepére veszítette el hadi jelentőségét.
Egykor vár állott, most kőhalom
Ha felsétálunk az egykori vizesárok feletti falazott kőhídra, és belépünk a kapun, az elővár udvarán találjuk magunkat. Szemben velünk kackiás bajusszal, kivont szablyával kezében, rendezett tincsekkel maga Jurisich néz ránk. (Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása a hatvanas évekből.) Kétoldalt a vár egykori melléképületei. Az elővári udvart és a belsővárat az egykori vizesárok választotta el, amelyen egy kétnyílású téglahíd vezet keresztül. Innen egy trapéz alakú belső udvarba érkezünk. A tornyokról mállik a vakolat, ha alaposabban körbenézünk, a vár egészére ráférne egy szépészeti beavatkozás.
A falak közt működik a Jurisics Miklós Művelődési Központ, valamint a Vármúzeum. Jó pár éve pedig, gondolva a városkában tömegesen kóborló turistákra, nyaranta változatos nyári szabadtéri programokat, színházat és koncerteket is szerveznek ide.
Lépcső vezet fel a vár lovagterméhez, amely feltehetően a Garaiak birtoklása idején (1392-1441) készült. A déli és délkeleti szárny emeletén a Városi Múzeum fogad: Kőszeg, a vár és a várvédő emlékei mellett itt őrzik a szőlőművelés egyedülálló emlékét, a Jövések könyvét is. A régészeti leletanyagok mellett például Jurisics sírjából származó ruhamaradványokat, a városkapitány kardját és díszbuzogányát, valamint XVIII-XIX. századi szobabelsőket is nézegethetünk.
Járom az utam
Kifelé jövet a várból a Jurisics térre is szánjunk időt: gyönyörködhetünk a copf stílusú városkútban, a Városháza egyedi szépségű és értékű homlokzatában, valamint a Sgraffitós-házban. A tér végén belebotlunk a Hősök kapujába, amelynek tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, és ahol 1977 óta múzeum is működik.
A városka méreteihez képest egyébként is meglepően sok múzeum vár felfedezésre, a kínálatból: bor-, patika-, garázs- és postamúzeum, Szamos Marcipán Múzeum, Stájer-házi Erdészeti Múzeum. (A helyek nyitva tartását itt megtalálja)
Egyéb természeti látnivalók
Amióta szabadon át lehet sétálni a határon a Kőszegi-hegység kirándulóhelyei, a Hétforrás, az Írottkő, vagy az Ó-ház kilátó a bakancsos turisták kedvelt célállomásai lettek. Kőszegen pedig igazi kuriózumnak számít a Chernel-kert. A 2,6 hektáros park a vidék faunáját mutatja be, ráadásul madárvédelmi mintatelepként is üzemel. Itt működik a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága Vas Megyei Irodája is, amely mellett a szakemberek (részben megtekinthető) madárkórházat is fenntartanak, ahol az egész Dunántúlról érkező sérült madarakat ápolják.
Gasztronómiai körkép, a teljesség igénye nélkül
Állt a fő tér közelében egy omladozó ház, földszintjén egy rég bezárt üzlettel. 2000-től ez a Portré, étterem kerthelyiséggel és terasszal, hat vendégszobával. Az étlapon belvárosi árakon mai ízek, választékos és gyomorbarát ételek. Az étterem a siófoki és szombathelyi Café Mólóra hajaz. A kimért borok között elvétve sem találni a helyi borászok termékeit, annál inkább badacsonyi olaszrizlinget vagy soproni kékfrankost.
Borozós kedvünk csillapítására a vár bejáratától nem messze a Poncichter viszont kihagyhatatlan: egyszerre érezhetjük a középkor leheletét és a hetvenes évek Áfész italboltjainak ájerét. Nyaranta a hűvös szamárboltíves pince mellett a fedett kerthelyiségben is barátkozhatunk a Kálvária hegy lejtőin termett kékfrankossal. Maga név egyébként a német Bohnen züchten "babhúzó" szóból ered, ami arra utal, hogy a helyi szőlősgazdák egykor babot termesztettek a tőkesorok között. A pince több mint száz éve épült, közel negyven éve működik már benne vendéglátóhely, jelenleg a Szőlőtermelő Szövetkezet tulajdonában van. Messze földön híres a darált cseresznyepaprikával készült zsíroskenyerük.
Végezetül, gasztronómiai kitekintésünket zárjuk a számunkra kedves Da Rocco, pizzériával, a Várkör 55. alatt . Pizzában itt még nem csalódtunk, közepes méretben egy ezres körüli áron igazán minőségi tésztából falatozhatunk. Hozzá a díszlet sem rossz, főként a nyári teraszozás kellemes, kilátással a vár falára, és a hátsó traktusára.
Desszertként pedig ajánljuk a meggyes, cseresznyés, túrós, almás, káposztás, áfonyás vagy a barackos rétest. Ezeket a fő téri, megyeszerte ismert és elismert kávézóban, az Ibrahimban szolgálják fel.
Egy érv Kőszeg ellen
Kőszeg vendéglátásának egyetlen hátulütője, hogy hétvégén tizenegy-éjfél tájékán, ha megéhezünk, a benzinkúton kívül nem találunk ételt kínáló helyet. Központi rendelet alapján ugyanis a melegkonyhás vendéglátó üzleteknek, cukrászdáknak, kocsmáknak és italboltoknak hétköznap éjfélkor, hétvégén hajnali kettőkor be kell zárniuk; a nagyobb mulatozásra alkalmas, kifejezetten zenés szórakozóhelyeknek pedig hétköznap kettőkor, szombaton és vasárnap pedig négykor kell lehúzniuk a rolót (a nyitás minden esetben reggel hatkor történhet meg). Mi egy nyári várszínházi előadás után, péntek este fél tizenegykor már egyetlen vendéglátó-ipari egységet sem találtunk, ahol éhségünk enyhíthettük volna
Döntsük el együtt, Vas megyében milyen építészeti remekek és természeti értékek lehetnének még méltók arra, hogy a Nyugat csodája címet kiérdemeljék. A merítést továbbra is Önökre bízzuk, várjuk további ötleteiket az info_KUKAC_nyugat_PONT_hu címre. Írják meg nekünk, hova látogasson el legközelebb a Nyugat.hu stábja!
