"A feleségem viszolygott a vértől" – beszélgetés a családirtó asszony férjével

Nem tudja választ a miértekre a feleségét és kislányát elvesztő férfi, miközben arra készül, hogy mindenkit szépen temessen el.

Beszédtéma a kettős gyilkosság
-Kinek ártott az az angyali teremtés? –teszi fel a költői kérdést egy rátóti asszony a polgármesteri hivatal előtt egy másik hölgynek. Annamariról beszélgetnek, a 12 éves, kitűnő tanuló kislányról, akit saját anyja ölt meg két nappal korábban. Találgatások hangzanak el arról, mi volt a búcsúlevelekben, ki mit hallott a Híradóban? A döbbenetes kettősgyilkosságról és öngyilkosságról részletesen beszámoltunk, lényegesen több információval, mint amit a rendőrségi tájékoztató lehetővé tett volna.

Most még tovább megyünk, beszélgetésre hívtuk azt, aki a leghitelesebben tud beszámolni arról, mi is történhetett azon a tragikus hétfőn és mik lehettek az előzmények?

Kemény gyerekkor
Soós Balázs 55 éves. Két napja még volt családja: feleség, gyerek, anyós. Mára egyedül maradt, de nem adja fel. „Fiam, élni kell, mindenáron!” –ezt valamikor nagyon régen az édesapja mondta neki, aki hosszú időt töltött hadifogságban. Soós Balázs egyébként börtönben született, édesanyját politikai okokból börtönözték be. Az állapotos asszony húgára ugyanis rábizonyították, hogy jugoszláv kém és a rokonait is börtönbe vetették. A kis Balázs 10 évig volt állami gondozásban. Mindezt csendesen meséli, hozzátéve: büszke a szüleire, hogy kibírták a megpróbáltatásokat és kitartottak mellette. A férfi kislánya ugyanezt már nem mondhatja el. Saját édesanyja szurkálta, kaszabolta halálra.

A tragikus hétfő
Január 7-én reggel minden ugyanúgy történt mint az elmúlt hetekben, hónapokban, években. Soós Balázs elmesélte: fél 6-kor indult Szombathelyre, a munkahelyére. Aznap a felesége lábfájásra panaszkodott, ezért azt javasolta neki, hogy csak pihenjen, az állatokat –nyulakat és tyúkokat- majd este ellátja, miután hazajött a munkából.

-A kislányommal nem beszéltem. Miért ébresztettem volna fel? Nagyon korán volt még. Előző nap este csacsogott nekem, ahogy szokott. Vidám volt. Mielőtt lefeküdt kaptam jóéjt puszit. „Szia, Apa!” –ezek voltak az utolsó szavai hozzám –mondja a férfi és mély levegőt vesz. –Szombaton lovagolni volt a barátnőivel az egykori focipályán. Átfagyva jött haza, be is lázasodott. De vasárnap estére már kutya baja sem volt. A feleségemmel azt beszéltük, hogy ha marad így az állapota, akkor mehet hétfőn iskolába. Sajnos nem ment el reggel.

Az apa a munka végeztével Szombathelyen vonatra ült és 16.45-kor érkezett Rátótra. Szokása szerint betért a Zöld Sas kocsmába egy fröccsre, majd hazafelé vette az irányt. 17 óra után néhány perccel érkezett meg a házukhoz. Lenyomta a kilincset, de az ajtó zárva volt.

-Furcsállottam a dolgot, hiszen az ajtó mindig nyitva volt, soha nem zártuk. Nem is volt nálam kulcs. Megpróbáltam a kazánajtót is, ott szerencsére be tudtam menni. Végigmentem a közlekedőn és az anyósom szobája mellett értem ki. Bekiabáltam, ahogy szoktam: „Mama, megjöttem!”, de senki nem válaszolt. Néma, nyomasztó csend volt a házban –elevenített fel a rémálom kezdetét a férfi. –Letettem a táskámat a főbejárat mellett, villanyt kapcsoltam és újból jeleztem, hogy hazaértem. Bementem az anyósom szobájába. Láttam, hogy az ágyában fekszik, tetőtől talpig betakarva. Gyanútlanul leemeltem a fejéről a paplant és… ezt nem lehet elmondani… mint a disznóölési vér… mindenhol…rengeteg.

Pánik
-Kiabáltam felfelé, hogy baj van. Benéztem a nappaliba, de üres volt, a konyhában sem volt senki. Felsiettem a hálószobánkba, de ott sem találtam a feleségemet. Benyitottam a gyerekszobába. Uram, ha becsukom a szemem, akkor mindig ugyanazt a képet látom azóta! A kicsi lányom és a feleségem egymás mellett feküdtek, rengeteg vérben. A feleségem hasán az én csontozókésem feküdt. Mindketten sárgásfehérek voltak, egyértelmű volt, hogy nem élnek. Nem mertem hozzájuk érni, csak hívtam a mentőket és megdöbbenve néztem a családomat. Tudtam, hogy ez csak gyilkosság lehet, de esküszöm, meg sem fordult a fejemben, hogy a feleségem tette.

Hidegvérrel
A rendőrséget a mentők értesítették. Az étkezőben két búcsúlevelet találtak a nyomozók, a férj ezt akkor nem tudta elolvasni. Mint azt lapunknak elmondta, agyilag képtelen volt rá. Az, hogy a két levél a földszinten volt, azt jelenti, hogy az asszony az első levél megírása után megölte saját anyját a földszinti szobában, felment az emeletre, kivégezte a kislányát, majd visszatért a földszintre, ahol megírta a második levelet –immár zaklatottan. Miután befejezte visszament az emeletre és a kislány mellett végzett magával. A férje nem érti, hogyan tehette ezt, hiszen az asszony még egy tyúkot sem tudott levágni, mert viszolygott a vértől. Az elkövetéshez használt eszköz a férfi leghegyesebb, legélesebb kése volt, a spájz egyik polcán hevert, becsomagolva és eddig csak disznóölésekkor került elő.

Érthetetlen indíték
Mint arról előző cikkünkben beszámoltunk, a gyilkos nő a család anyagi ellehetetlenülésével magyarázta tettét. A férje teljesen értetlenül áll ez előtt.

-A házunkat 1989-ben építettük, egy fillér kölcsönünk sincs rá. Nem volt megélhetési problémánk. Nyulakat is tartottam és minden évben vágtunk disznót. Az egyik banknál másfél éve 150 ezer forintos hitelt vettünk fel a kislány beiskolázására, de ez nem tétel! Ez nem lehetett az oka ennek a tettnek! A részleteket rendben fizettük augusztusig, akkor egy kicsit megcsúsztunk, de már újra fizettük –ingatta a fejét a férfi. Nem kertel, elmondja, hogy ő 100-120 ezer forintot vitt haza havonta, anyósa 70 ezer forintos nyugdíjat kapott és a kislány után járt még havi 19 ezer forintos támogatás. A férfi a fizetését hazaadta, a családi pénzügyeket a felesége intézte. Az asszony decemberig idénymunkán dolgozott, azóta otthon volt.

Kigyógyult az alkoholmámorból, depresszióból
Soósnénak néhány évvel ezelőtt gondja volt az alkohollal, de önként vállalta a kezeléseket és a szombathelyi 11-es Huszár úton kigyógyították függőségéből. Ezután nem nyúlt a borospohárhoz –tudtuk meg férjétől. Az asszony egy körmendi pszichiátert, dr. A.B-t is felkeresett, aki a hangulatingadozásokra írt fel gyógyszert. Ezt a nő két éve rendszeresen szedte és semmi nem mutatott arra, hogy a szerek ne használnának.

Mindenki mellé áll
Soós Balázs azt mondja, érzi, hogy mindenki sajnálja és segíteni akarnak neki. A főnöke a munkahelyén szintén megértő, addig maradhat „otthon”, amíg helyre nem jön lelkileg. A település polgármestere is segít, amiben tud.

Két nappal az események után leginkább még merengéssel telnek az apa napjai. A házába bemehetne, de nincs nála a kulcsa, a másikat pedig elvitte a rendőrség. Az ígéretek szerint még aznap visszakapja őket. Az udvaron Bukfenc kutya csahol, a kislány kedvence, mögötte a baromfiudvar, nyulakkal kiegészítve. A ház körül és a nagyi ablakában több cica lebzsel, a nagymamáé, a kislányé, az anyáé. A kisállatok egyszerre vesztették el gazdáikat.

Szép temetést szeretne, mindenkinek
Soós Balázs várja már a papírokat. Három családtagja halotti bizonyítványát. Ezekkel lehet intézni majd a temetést. Felesége állítólag azt is megírta, hova legyenek eltemetve, de ezt a férfi még nem olvasta. Majd a rendőrségtől kap másolatot. Most úgy tervezi, anyósát Szombathelyre temetteti a férje mellé, kislányát és feleségét pedig Rátótra. Mindenkinek szép temetést akar. Búcsúzás előtt még előveszi a tárcáját, benne ott mosolyog Annamari. Itt törik el a mécses, a férfi arcát könnycseppek szántják. „Szia, Apa!” –hallja kislánya vidám hangját, de ehhez egy borzalmas kép társul, ami már két napja kísérti. -Uram, nem adom fel, folytatom –szorítja meg keményen a kezemet, megtörli a szemét és elballag a biciklijéhez.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Könnyű