Az irányítószámokat azért találták ki, hogy ezzel tegyék egyszerűbbé és gyorsabbá a postai küldemények célba érkezését. Ezek a számok teszik lehetővé, hogy a küldeményeket a rendeltetési helyeik szerint csoportosíthassák.
1932 decemberében vezettek be először irányítószámokat, méghozzá az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasában, de alig hét évvel később, 1939-ben véget is vettek ennek a rendszernek. 1941-ben Németország döntött a rendszer bevezetése mellett. A következő próbálkozóra azonban 17 évet kellett várni, 1958-ban Argentínában jelentek meg az irányítószámok. Az Egyesült Királyságban 1959-ben, az Egyesült Államokban 1963-ban vezették be a rendszert.
Magyarországon a négyjegyű irányítószámok a postai küldemények gépesített válogatásával és az egységes méretű borítékokkal egy időben, 1973. január elsején jelentek meg. Az így szortírozott küldeményekből állnak össze a zsákos egységcsomagok, vagyis a "zárlatok".
A magyar irányítószámok első számjegye a gócterületet jelölik, így lett az 1-es Budapest, a 2-es Budapest környéke, a 3-as Észak-Magyarország, a 4-es a Tiszántúl északi része, az 5-ös az Alföld középső része, a 6-os a Dél-Alföld, a 7-es a Dél-Dunántúl, a 8-as a Balaton környéke, míg a 9-es Nyugat-Magyarország. Ez utóbbihoz tartozik Vas megye is.
Így a négy számjegy együttese határozza meg a postai kézbesítési körzetet, ahol a cím található. Például Budapesten a második és a harmadik számjegy jelöli a közigazgatási területet. Budapesthez hasonlóan Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged is több körzetre oszlik, míg a kisebb települések jellemzően saját irányítószámmal rendelkeznek. Ez alól csak az önálló postahivatallal nem rendelkező kis települések jelentenek kivételt, ők többnyire más, közeli településekkel osztoznak egy-egy irányítószámon.
A megyeszékhelyek irányítószáma mindig 00-ra végződik, Érd kivételével, mert az övék a 2030-as lett. A városok általában nullás végű irányítószámmal rendelkeznek, de itt is vannak anomáliák, például Piliscsaba (2081), Kemecse (4501) vagy Kecel (6237). További érdekesség, hogy a százzal osztható számok közül egyedül a 4500-at nem osztották ki, a már említett Kemecse az első a 45-tel kezdődő irányítószámosok között. A legmagasabb irányítószám birtokosa pedig a Vas megyei Felsőszölnök, a maga 9985-ös számával.
Az átállást egy népszerűsítő kampány előzte meg, amelyben Siménfalvy Sándor színművész naponta más postáról jelentkezett be a televízióban, és figyelmeztette a nézőket, hogy ne feledkezzenek meg az irányítószámokról.