Úgy tűnik, a kampány minőségét érintő prognózisok beigazolódtak, már ami a kormányoldal stratégiáját illeti: Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára százalékokra, grafikonokra épülő elszámol(tat)ással érkezett csütörtöki sajtótájékoztatójára a szombathelyi Art Caféba vagy ahogy ők ezt egy tréfálkodó jellegű pillanatukban maguk közt mondják, és mert szerintük illik elszámolni egy ciklus vége felé járva: szó elszáll, táblázat megmarad.
Az államtitkár számvetése múltértékeléssel vette kezdetét: tíz évünk ráment a gazdasági rendszerváltásra, de míg az emberek életszínvonala az akkori szintet 1999 és 2001 között érte el újra, a nyugdíjasoknál ez inkább 2002-re tehető.Tehát van mit törleszteni a nyugdíjasok felé: ez egy olyan generáció, akik igenis kárvallottjai voltak ennek a rendszerváltásnak mondta el, mint ahogyan azt is, a nyugdíj kiszabása pontosan az a tétel, amin soha nem szabad spórolni.
Buzognak felfele az adatok a papírgönygölegekből: 1998-ban 880 milliárdot fordítottak nyugdíjkiadásokra, az Orbán-kormány utolsó évében ez 1312 milliárd volt, a 2006-os megszavazott költségvetés már 2240 milliárdot tartalmaz. És bár kétségen kívül áll, hogy a Fidesz ciklusban is jelentős volt az emelés, a nyugdíjfelzárkóztatás lendülete nemsokára megtört: a jobboldal önkényesen megváltoztatta a nyugdíjtörvényt, az eredetinél 4%-kal kisebb nyugdíjemelést hajtott végre, 50 milliárddal kurtítva meg a rendszert országlása első évében.
Molnár ennek az összegnek a visszaadásával kezdi a jelenlegi kormány érdemeinek sorolását, ami a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását illeti majd folytatja a 13. havi nyugdíj bevezetésével, ami az előírt mértéken túl évi 2%-kal nagyobb emelést jelentett 2003 és 2006 között. Két év alatt 50%-kal nőtt az özvegyi nyugdíjra jogosultak ellátása, és tavaly októberétől extra költségeik lefaragásához segítséget kapnak a távfűtéses lakásokban élő, rászoruló nyugdíjasok is.
Mára a bruttó hazai termék több, mint 9,6%-át fordítják nyugdíjakra, ez meghaladja az államháztartás kiadásainak 20%-át. De erre szükség is van, mert a rendszerváltozás után az elhalasztott vásárlások és igények elementáris erővel jelentek meg: van mit behozni a társadalomnak A 2006-2010-re tervezett nyugdíjkorrekciós program pedig éppen ezen igazságtalanságok kiküszöbölésére szolgálna, újabb egyhavi nyugdíjnak megfelelő többletemelést szándékoznak ugyanis kifacsarni az államháztartásból.
Az országgyűlési képviselőjelölt Gaál Angelikától megtudtuk, hogy Vas megyében 62961 fő nyugdíjas él: ők a januári hónapban 60 ezer forint átlagnyugdíjat kaptak, ami 5 ezer forinttal több az előző évi adathoz képest. Szabó Lajos, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnöke úgy véli, megyénknek az átlagosnál magasabb fokú elöregedettsége miatt is lényeges, hogy ez a kiegyenlítő mechanizmus megtörténjen jó szívvel számolhatnak azonban el eddigi ténykedésükkel, hiszen amit válalltak, azt megtették.
