A srác a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának főépülete előtt álldogál. És dohányzik. Ide jár a BDF-re (még mindig így nevezik legtöbben), bölcsész, tanár lesz, és most éppen a két előadás közötti időt tölti – szerinte hasznosan. Bevallja, tanulni azért nem szeret annyira. Van néhány jó oktató, nagy karakter, akinek igen, meg van pár tárgy, ami egyébként is érdekli, a többi vizsgán azonban segítenek a jólelkű papírfecnik és / vagy a technika vívmányai.
Mikor szórakozzon, ha nem most, ugye?!
Nincs lelkiismeret furdalása, amiért nem ad bele mindent. Azt sem szégyelli, hogy a tanulmányi teljesítménye éppcsak meghaladja a szak átlagát – bár értelmiségi szülei ennek természetesen nem örülnek annyira. Egyrészt fiatal, mikor szórakozzon, ha nem most, ugye?! Másrészt valamiből élni kell, itt, távol a családi tűzhelytől, az idegen városban – és az a párezer forint, amit ösztöndíj gyanánt utal neki az egyetem, hát az erre nem alkalmas. Dolgozik inkább ezt-azt, jobban megéri. Diákmunkát. Meg ami akad. Sokfelé melózott már, mondja. Ha kicsit akarja (és ha nagyon kell a pénz) szinte mindenhez ért az ember.
A rosszabb anyagi helyzetű hallgatókat külön keretből támogatják az intézmények, ennek ellenére sokan rákényszerülnek az idő és energiarabló munkára. Vannak persze, akiket egyáltalán nem is érdekel a pénz, hiszen kapnak bőven otthonról – a megfigyelések szerint azonban ez a viszonylagos kényelem sem bírja rá sokukat arra, hogy többet üljenek a könyvek mellett. A megkérdezettek többsége legfeljebb kedves gesztusnak tartja az ösztöndíjat – motivációs erőnek nemigen. Még akkor sem, ha többeknek (rászorultsági alapon) jár még ezen felül támogatás. Leginkább azért, mert az összeg úgy is igencsak jelképes.
A minimum: 6000 forint
- Minden tanulmányi ösztöndíjban részesített hallgatónak minimálisan a normatíva 5%-át meg kell kapnia, ez jelenleg 5950, kerekítve 6000 Ft – avat be bennünket a támogatások osztási metódusába Márkus Attila, a Tanulmányi Hivatal vezetője. – Az egyes szakokon a juttatás minimum és maximum értéke különböző, hiszen mások a tizedenkénti szorzók is. Az ösztöndíj átlagának megállapítása egyébként a korrigált kreditindex alapján történik. Ennek képlete: ((teljesített kredit*érdemjegy)/30)*( teljesített kredit/ felvett kredit) - vagyis a képlet azt is figyeli, hogy a felvett és a teljesített kreditek hogy viszonyulnak egymáshoz.
A juttatás összege tehát nemcsak attól függ, hogy hány ötös sorakozik az indexben, hanem attól is, mennyi kurzust vett, végzett el a hallgató, és bármilyen bosszantó, az sem mellékes, miként teljesítenek a csoporttársak. Ma már, az egyedi tanrendek korában, amikor felsőoktatási tanulmányainak ütemét bizonyos keretek között gyakorlatilag magának szabja a hallgató, nincs könnyű dolguk, hogy előre kalkulálják az ösztöndíj mértékét.
A 97 950 forint már motiválhat...
A 2008/2009-es tanév első félévében magasan az idegenforgalmi szakmenedzserek kaphatják a legtöbb pénzt az egyetemtől – feltéve, hogy tanulmányi eredményük megfelelő. A lista vezetői akár 97 950 forintot is hazavihetnek! Ezt az összeget már bizony megirigyelhetné a képzett szakmunkások és hivatalnokok egy része is… Motiváltak lehetn(én)ek továbbá a földrajz szakosok – náluk másodévben 61 200 forint az álomhatár -, és ötvenezer forint fölött van még az informatikus-könyvtáros ráta, valamint a műszaki informatikai mérnökasszisztenseké. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kiugróan magas összegeket általában csak egy-egy tanuló kapja.
Harmadévben a helyzet változhat. A mostani etapban itt az andragógiások a leginkább dotáltak (maximálisan kiadható ösztöndíjuk 91 ezer forint), a nemzetközi tanulmányok képzés résztvevői és a rekreációszervezést és egészségfejlesztést tanulók is alulról vagy felülről nyolcvanezer forintot közelítő ösztöndíjat kaphatnak, de jól kereshetnek a tanulással a magyarosok (maximum 73 770 forint), a földrajzosok (52 920 a felső határ) és a gazdálkodási és menedzsment szakosok (50 640 forint).
Folyamatosan finomítják a rendszert
A minimális összeget felesleges külön említeni – ahogy erről már szó volt, ez minden tanuló és valamennyi szak esetében hatezer forint. Aki eléri az aktuálisan megállapított teljesítményküszöböt, az ennyi legalább kap. Ez probléma a szakember szerint, hiszen torzítja a képet.
- A relatív igazságosság érdekében máris komoly lépést tettünk azzal, hogy csak az adott képzésen lévő hallgatók tanulmányi teljesítményét viszonyítjuk egymáshoz és nem hasonlítjuk össze pl. a műszaki menedzsert az ének-zene szakossal. Megítélésem szerint a jelenlegi rendszer egy kicsit túlsúlyosabbá teszi a szociális helyzet kompenzálását. Az viszont a maximum összegekből jól látható, hogy azt nem lehet kijelenteni, hogy nincs értelme tanulni – mondja Márkus Attila.
Van, akire még a pénz sem hat
Mivel nagyon gyakran, szinte félévente változnak az összegek és a szorzók (sőt, még az ösztöndíjszámítás metodikája is gyakran) a legtöbb főiskolán és egyetemen, s az egyes karok közötti különbségek is nagyok, nincs táblázat, aminek segítségével összehasonlíthatnánk az ország felsőoktatási intézményeit – hol éri meg inkább tanulni, és hol nem. Az viszont egy gyors körkérdésből kiderült, hogy a SEK keretösszegei egyértelműen a legmagasabbak közül valók.
És az sem feltétlenül igaz, hogy a tudásból, a tanulásból nem lehet megélni. A legjobbakat szinte mindenütt felkarolják különböző külső tehetségkutató programok. Különösen a gyakorlati szakok végzősei esetében nemegyszer egy-egy őket potenciális munkaerőnek tekintő gazdasági társaság támogatja a tanulást. Szóval jónak és legjobbnak lenni megéri. Nagyon sokan azonban látványosan csak azért járnak főiskolára és egyetemre, hogy kitolják valamelyest a felnőttéválást. Őket, sajnos, valószínűleg még a menedzseri fizetéseket környékező összegű ösztöndíjak sem tudnák tanulásra indítani...
