Kell-e beszélni ma is nemekről, ha szakmákról van szó? – Okos lányok új utakon

A soproni Líceum kiváló képességű diáklányokat indított már el a tudományos pályán – és még fog is. A Lányok Napja pályaorintációs program lányok részére a tudományok, a technológia és az informatika területén.

A szervezők a Lányok Napja országos rendezvénysorozattal a „fiúsnak” elkönyvelt szakmák és a tudományos pálya felé terelgetnék a lányokat. Felsőtagozatos általános- és középiskolás lányok látogathatják meg a program keretében az ország vállalatait, egyetemeit és kutatóintézeteit.

Hogy a XXI. században, az internet és a robotika világában mennyire van még létjogosultsága a nemek közötti megkülönböztetésnek a pályaválasztás terén, bonyolult kérdés, a Líceum mindenesetre lányok sorát indította el a tudományok és a műszaki pálya felé eddig is.

Egyikük, Szolnoki Lénárdné dr. Homor Marietta például jelenleg az angliai Cambridge-ben szoftverfejlesztő, boldog feleség és anya.

„Első emlékem a Líceumról egy vívó edzéshez kötődik, de akkor még nem sejtettem, milyen nagy szerepe lesz az iskolának az életemben. 2000-ben léptem át mujkóként a kaput és nyolc éven keresztül voltam a Líceum diákja. Szinte minden tárgy érdekelt, a magyar, a sport, a zene és az idegen nyelvek éppúgy, mint a matematika és fizika” – emlékezett vissza örömmel gimnáziumi éveire Marietta.

Végül a fizika faktot választotta, mert úgy érezte, ez a tudományterület fogja a legtöbb lehetőséget megnyitni előtte.

„Nagyszerű tanárt ismertem meg Zsuppán Sándor személyében. Óráin és a versenyfelkészítések során ő adta meg azt az alapot, ami a sikeres fizika szakos felvételhez elengedhetetlen volt. Sokat kísérleteztünk, ami nagyon érdekessé tette az órákat. Közben azonban arra is figyelt, hogy szilárd elméleti alapunk legyen. Itt szerettem meg igazán a fizikát és döntöttem a fizikusi pálya mellett. Szeretném még kiemelni Törzsök Emilné angol óráit, ahol olyan tudást kaptunk, amire az egyetem alatt is tudtam építeni. Az angol lényegében a tudomány nyelve, elengedhetetlen mind a fizikusi, mind a szoftverfejlesztői pályán” – emelte ki az öregdiák.

Szolnoki Lénárdné dr. Homor Marietta a doktorrá avatásán.
Soproni Líceum

Marietta a sikeres érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus alapszakán tanult, majd a kutatófizikus mesterszakon diplomázott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika doktori iskolájában a részecskefizika programot végezte el és doktori fokozatot szerzett.

„Doktorim szerves része volt a számítógépes szimuláció és így a programozás, kutatási eredményeimet neves folyóiratokban is publikáltam. Pályám egyik legemlékezetesebb pillanata, hogy a rácstérelmélet egyik legnívósabb, az évenként rendezett 'International Symposium on Lattice Field Theory' konferenciáján is részt vehettem előadóként, s egy kifejezetten a nők által nők számára rendezett külön beszélgetésen is lehetőségem volt részt venni” – említi a fizikatudományok doktora, utalva arra, nincs egyedül a pályán.

Szolnoki Lénárdné néhány éve a szoftverfejlesztésre fektet munkája során nagyobb hangsúlyt. Változatos terület, a kutatásban és a mérnöki fejlesztésben egyaránt megjelenik. Már a doktori iskola alatt elhelyezkedett és egy automatizált vasúti forgalomirányító szoftver fejlesztésében vett részt. Az ilyen összetett rendszer megértéséhez, tervezéséhez és javításához nagyon hasonló képességekre van szükség, mint a kutatáshoz és modellalkotáshoz. A sikeres egykori licista jelenleg Cambridgeben, az Optibrium Ltd.-nél dolgozik szoftverfejlesztőként.

„A hely egyik varázsa, hogy saját kutatócsoportja van a kémiai informatikai témakörében. A publikált eredményeknek közvetlen gyakorlati haszna van, ugyanis ezek adják a gyógyszerkutatásra használt szoftver lelkét. Így ha nem is közvetlenül, de ismét kutatás közelébe kerültem” – mondja mukájáról. Hogy nőként hátrányban volt-e, míg idáig eljutott?

„Végig úgy éreztem, egy már kitaposott ösvényen haladok, ami most formálódik járható úttá. Az egyetemen a fizika és a kutatás iránti elhivatottságon van a hangsúly, a képzés elég kemény, az előadók, oktatók igyekeznek ezen az úton segíteni, nemtől függetlenül. A szoftverfejlesztő cégeknél pedig egyre gyakoribb, hogy kifejezetten nőket szólítanak meg, például gimnazista lányoknak szervezett nyílt napokon. A mostani munkahelyemen mind vezető pozícióban, mind a kutatásban, mind a szoftverfejlesztésben vannak nők. Többen családosak vagy hozzám hasonlóan épp szülési szabadságukat töltik. A gyermekvállalást az élet részének tekintem én is, emiatt eddig semmilyen hátrány nem ért. Azt fontos azonban hozzátennem, hogy Angliában mások az ezzel kapcsolatos munkáltatói terhek és kötelezettségek, mint Magyarországon” – mondta el Szolnoki Lénárdné. A fizikaitudományok doktora végül hozzátette:

„Férjemet az egyetemen ismertem meg. Kezdetektől fogva, bármi is volt az előttünk álló feladat, közösen oldottuk meg. Persze különböző szerepeket vállalunk egyéni képességeink szerint, de ez sosem kényszer, hanem választás. Példámmal szeretnék bátorítani minden lányt és nőt, hogy merjék a saját képességeik és érdeklődésük szerint formálni életüket.”

Kis Lizettnek (12.A) valószínűleg nincs szüksége bátorításra, merthogy céltudatos, a példa ugyanakkor biztosan megerősíti abban: jó úton jár, ha a saját kíváncsiságára hallgat. Az érettségi előtt álló lány gépészmérnöknek készül.

„Sokáig a kémia és a biológia érdekelt, az orvosi pálya nem vonzott, inkább kutatóként tudtam volna elképzelni magam. De ahogy közeledett az egyetemválasztás ideje, és egyre inkább kerestem a lehetőségeket, rájöttem, mi az igazán nekem való. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ duális képzése azért tetszett meg, mert nemcsak az elméletre fókuszál, ráadásul úgy gondolom, az alapdiploma után számtalan lehetőségem lesz a továbblépésre” – mondja mosolyogva Lizi. Való igaz, az egyetemi nyílt napon húsz fiú volt és a licista lány, de ezt leginkább Lizett furcsálta...

„Inkább az a baj, hogy sokan még mindig olajos kezű, overálos, erős fizikumú férfit látnak maguk előtt, ha gépészmérnökről van szó, pedig már rég túllépett ezen a szakma. Én is inkább a tervezőasztal mellett képzelem a jövőmet vagy egy kutatásban, esetleg vezető pozícióban egy vállaltnál, hiszen ezekre mind lehetőséget ad majd a diplomám. És nem én leszek az első nő ezen a pályán” – szögezi le Kis Lizett, aki miután rátalált a szombathelyi egyetem képzésére, hajlandó volt áldozatokat is hozni a sikerért. Utolsó évben váltott faktot, de ehhez különbözeti vizsgát kellett tennie matematikából. Nem volt gond...

„Azt gondolom, ma már nincs értelme megkülönböztetni fiús és lányos szakmákat. Bár azt is tapasztalom, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok részéről kell azért némi bátorság, ha szokatlanabb utat akarnak járni, és a szüleiknek is szükségük van egyfajta nyitottságra. De bátraké a szerencse, a fejlődés pedig a képességeken múlik” – búcsúzott Kis Lizett.

A cikk laptársunknál, az Enyugaton jelent meg.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Diákoldal