Melyek azok a zenés pillanatok, amiket nem szívesen mutogatnánk Amerikából hazalátogató rokonainknak? Mit tagadnánk le előttük szívesen? Sőt, még magunk előtt is? Eljött az ideje, hogy folytassuk önsanyargató missziónkat, melynek vitriolos keretében az egyébként sem rózsás helyzetű magyar popzene legsötétebb bugyraiban kurkászunk. Cikksorozatunk előző részeiben ( ebben és ebben) azt már egyértelművé tettük, amire senki sem gondolt, vagyis hogy még a NOX-nál, Spigiboynál és az Ossiánnál is van lejjebb, az ásatást azonban nem hagytuk abba a YouTube-on. Íme, legújabb találataink.
Emósrepp a templomi szószékből
Erős versenyzőkkel kezdünk. Az alábbi számban bemutatkozó főrepper beszédtechnikailag a kilencvenes évek egyik legfurcsább mutánsát, Paint követi - emlékszünk ugye, ő volt az, aki tüdőbetegeket meghazudtolva már-már befelé lélegzéssel fújtatta, hogy a szex vajon mi -, ezzel már önmagában megnyert minket, de szerencsére azt is láthatjuk tőle, amint kirabolja a sarki kisboltot, vagy a helyi iskola esőmosta focipályáján gesztikulál bőszen. Nem kell persze beérnünk ennyivel: a következő képkockákon nyugdíjasok állnak fel a templomban, hogy egy csinos hajzatú fiatalembertől hallgassák végig, hogy "ki nem süllyed a szintedre, miért kell egyből bántani?", de a kedvencünk mégis az, amikor 3:15-nél egy mocskos Opellel elhajtanak főhősünk mögött.
VV Béci felugrott a Fluor-vonatra
Itt van a Jancsi, most meg fogod kapni? Young G akar az lenni, de így is vicces, az meg kiváltképp, hogy az olyan sorok, mint az "elég ha megböksz és küldöm rád a szmájlit", a baseballsapka, a lakossági elektró alap, a színes karóra meg a vágások szinte minden tekintetben a Mizu-mestert és lakótársát, SP-t idézik. Persze a villa egykori legbelassultabb lakója eddig sem az eredetiségéről volt híres, viszont ez most végre egy official full HD videó képében is igazolást nyert.
Mint amikor beleharapunk egy túlcukrozott mignonba
Vannak azok a dolgok, amiket nem lehet fokozni. A Dance4Ever formáció ezt már nevével megvalósította, de ennél is meredekebb indítás dalnyitányuk, ami olyan intenzív dallamgiccsel robban be, mindenféle felvezetés nélkül, mint amikor beleharapunk egy túlcukrozott mignonba. Az undorító mézesmázasságra rádobnak még egy idegesítő zongorát is, majd egy auto tune-nal megbolondított híméneket, a kicsúcsosodás pedig egy igazi buflák, röfögtető lábdob képében jelentkezik be. Az viszont már inkább aggasztó, hogy ezt a bűncselekményt több mint hatszázezren támogatták a videó megtekintésével. Bele sem merünk gondolni, hogy egyesek még élvezhették is.
Narratív metál temetésekhez
Mindig is érdekelt, hogy komoly hangszeres tudást magukénak tudó, életerős emberek miért vágnak bele valami megfoghatatlan küldetésbe. A Virrasztók pszichedelikus folkmetálként aposztrofálja magát, ami így elsőre még izgalmasan is hangzik, de amint leereszkedik a kamera a hófödte temetőre, és előtűnik a fehér festékkel szomorú gótra mázolt kopasz frontember, aki ének helyett csak elbeszéli, hogy "kedves volt a hangod, a mosolyod szép, nagyon", na onnantól kezdve értelmét veszti minden. Értjük mi, hogy rettentő komoly akart ez lenni (legalább annyira mint az animált kísértet az oldaluk fejlécén), de sikerült épp beleesni a másik végletbe.
Pam-pam, fényes nappal
Semmi esetre sem hagyhatjuk ki a szórásból a jelenséget, L. Mikit, akinek alábbi szerzeménye már a lélektani mérföldeket karcolgató háromszázezres megtekintésnél jár. Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei művésszel - aki fényes nappal szeret belevágni az éjszakába - még maga Fluor Tomi is igyekezett fotózkodni.
Minden egyben van
Egyesek szerint a csúcson kell abbahagyni, mi most a mélyponton fogjuk. Mégpedig az R-Stone produkciójával, amiben minden egyben van: a kezdő tipográfiai megoldás, a beguruló Porsche, a győzikeszerű ajtónálló, a koktélozó külvárosi lányok, az eljátszott megcsalós jelenet, az elcsúszó refrén, a fotónegatívval összekötött vágások, és az egyértelműen logopédusi végzettségű énekes.
Kérjük, ha ismer még ilyen gyöngyszemeket, ne habozzon elküldeni nekünk, hiszen tudjuk jól, hogy a muníció sosem fog kifogyni, csak néha nehéz rájuk találni.