Az elmúlt hónapokban egy különös, jól nyomon követhető jelenség ütötte fel a fejét Vas megyében: rejtélyes petíciók jelentek meg az interneten. Ezeket rendre ugyanazon a platformon tették közzé, a CitizenGO-n, amely egy nemzetközi konzervatív civil kampányszervezet, és elemzések szerint bizonyos esetekben orosz kapcsolatokkal is összefüggésbe hozható.
Első ránézésre ez is ugyanúgy működik, mint a hasonló társai. Van egy társadalmi ügy, ami látszólag szélesebb nyilvánosságért és támogatottságért kiállt. Azonban van egy mintázat, ami a CitizenGO kampányaira nagyon is jellemző: mindig az emberek jóérzésére, hazaszeretetére és félelmeire építenek, miközben a petíciók címzettjei sok esetben nem rendelkeznek közvetlen döntéshozatali hatáskörrel az adott ügyben.
A partraszállás
A kampány első hullámában Szombathely város polgármesteréhez címezték a petíciójukat, amely a városba tervezett iszlám imaház ellen szólt. Több ezer aláírás gyűlt össze 
Közel hétezren írták alá a szombathelyi mecset elleni petíciót – miközben a történelem nem ilyen egyszerű February 08. 16:28 , részben azért, mert a kezdeményezők a helyi közösség értékeire és félelmeire építettek. A petíció fejlécében egy kép is szerepelt, amelyen egy nagy mecset magasodik a város fölé.
Annak ellenére, hogy a petíció a városkép megváltozására és az iszlám térhódítására hivatkozott, új épület nem épül, és a helyi iszlám közösség már évtizedek óta jelen van Szombathelyen. Egy közel 77 ezres városban az alig 100 fős közösség tényleges befolyása viszont mérsékelt.
Érdekes részlet, hogy a petíciót a városvezetéshez címezték, miközben az Orbán-kormány 2020 márciusában az elsődleges építéshatósági jogköröket a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi főosztályaihoz helyezte át. A kormányhivatalok élén nem a városi polgármesterek, hanem a főispánok állnak, így ebben az ügyben a logikus címzett Vámos Zoltán lett volna.
A bűvésztrükk
Az imaház ügyében felkerestük Bolek Zoltánt 
A szombathelyi muszlim közösség szerint Magyarországon nem csak bevándorló muszlimok élnek January 11. 18:51 , a Magyar Iszlám Közösség elnökét, aki történészként nyújtott betekintést a helyi közösség múltjába és jelenébe. Tájékoztatása szerint a magyarok már a honfoglalás korától kapcsolatban álltak az iszlám műveltséggel, kultúrával és öltözködéssel. Egyes források szerint Szent István király nagyanyja egy muszlim volgai bolgár leány lehetett, ami árnyalja azt a képet, hogy a magyarok csak a török hódoltság idején kerültek kapcsolatba az iszlámmal.
Érdemes az újkori történelmi kapcsolatokat is megemlíteni. Durics Hilmi Husszein K.u.K. őrnagy – aki a Monarchia idején a bosnyákok tábori muftija volt – részt vett az 1921-es őrvidéki harcokban, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Trianoni döntést követően a Sopron környéki falvakat visszaszerezzék.
A beszivárgás
A mecsetépítés elleni aláírásgyűjtésről szóló cikkünk után megkereste lapunkat Teleki Béla Történelemleckével válaszolt a szombathelyi mecsetvitára a CitizenGo kampányigazgatója February 17. 20:14 , a CitizenGO Magyarország kampányigazgatója. Először egy történelmi összefoglalót küldött, amelyben a keresztény értékrendhez igazította a történelmi állításait. Levelét azzal zárta, hogy a végső döntés a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik.
Ezt követően kérdéseket küldtünk Teleki Bélának, aki egy emlékeztető e-mail után végül válaszolt 
A CitizenGo kampányigazgatója egy huszárvágással rendezné a szombathelyi muszlim imaház ügyét March 13. 11:14 . Válaszaiban az iszlám vallás és a terrorizmus összekapcsolása, valamint a helyi muszlim közösség potenciálisan fenyegetőként való ábrázolása kapott hangsúlyt. A helyi közösség tapasztalatai szerint azonban a muszlimok nagy része békésen gyakorolja vallását, és a projekt nem érinti a környék biztonságát. Így Teleki válaszai elsősorban az érzelmekre és félelmekre építettek, miközben a tényleges helyi kontextust kevésbé vették figyelembe.
a püspök esete
Nem sokkal később újabb CitizenGO-akció történt. Ezúttal Székely János megyéspüspök melletti kiállásra 
Furcsa petíciót alkottak Székely János megyéspüspök védelmében – Tovább pörög a CitizenGo Vas megyében March 17. 11:50 szólították fel a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát. Székellyel a Telex készített interjút, ám a Szombathelyi Egyházmegye vezetője csak írásban válaszolt. A válasz több ponton is érzékeny kérdéseket érintett: a lombikkezelésekről, a petesejt-adományozásról és más etikai ügyekről beszélt, de aktuálpolitikai kérdésekben nem kívánt állást foglalni. Így nem kaptunk választ például arra, hogyan kezeli az egyház a gyermekbántalmazási ügyeket, miért jelennek meg papok politikai rendezvényeken, vagy a migrációs és társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos álláspontokra.
A petíció ezúttal is érzelmi alapokra épített: a nemzeti identitás és a hazaszeretet hangsúlyos szerepet kapott a „magyarok számára kötelező” keresztény értékrend mellett. A CitizenGO által választott címzett ebben az esetben sem volt a valódi döntéshozó: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke éppen az a Székely János, aki mellett kiállást szerettek volna elérni.
szerintünk ha a cél valódi társadalmi cselekvés lett volna, és nem csupán érzelmi hangulatkeltés, akkor a címzett valószínűleg a Kereszténydemokrata Néppárt lett volna, amely a Fidesz szövetségeseként a kormányzó erőt képviseli. Ebből a szempontból a petíció állításai erősen torzíthatják a valós kép bemutatását.
Mindegy, csak a színe legyen vörös?
A Political Capital 2021-es oknyomozása szerint a CitizenGO látszólag egy nemzetközi, konzervatív civil kampányszervezet, amely a saját bevallása szerint az „emberi élet, a család és a szabadság” védelmét képviseli világszerte. A vizsgálat rámutatott, hogy tevékenységük során rendszeresen foglalkoznak például a WHO, az abortusz és az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos kampányokkal.
A szervezet függetlensége kérdéses lehet, mivel partnerszervezeteik révén kapcsolatban állnak európai és amerikai konzervatív, illetve szélsőjobboldali csoportokkal, valamint bizonyos orosz politikai és üzleti szereplőkkel. Egy elnökségi tag, Alekszej Komov például üzleti kapcsolatban áll a Putyinhoz közel álló oligarcha, Konstantin Malofejev cégeivel. Emellett a szervezettől bizonyos európai politikai szereplők támogatást is kaphattak, köztük az olasz Lega, a német AfD és a spanyol Vox.
Ezek az összefonódások azt mutatják, hogy a CitizenGO nem kizárólag konzervatív ügyek előmozdításával foglalkozik, hanem a transznacionális konzervatív hálózat részeként is működik, amely érdeklődik az európai integrációval és bizonyos ideológiai célokkal kapcsolatos témák iránt. A nem nyilvános aláírói listák és az átláthatóság hiánya miatt a szervezet tevékenységének és a támogatás mértékének pontos megítélése nehézkes lehet.
Hamis petíciós hadműveletek?
Mindezek után úgy tűnik, hogy a CitizenGO hálózata nem csupán véletlenszerűen működik. Az üzenetek és a petíciók logikája, a megfelelő érzelmi gombok megnyomása, valamint a rossz címzettek kiválasztása mind átgondolt, külső befolyásolási kísérletként hat. A kampányok mindig úgy jelennek meg, hogy a társadalmi ellenállás gyengének, a döntéshozók pedig tehetetlennek tűnjenek, miközben a végső cél – a helyi politikai erők megdolgozása – láthatatlan marad, míg a kormány felelőssége, vagy szerepe nem merül fel az ügyekben.
Összességében Vas megyében jól látszik, hogy a CitizenGO-ügyek egy komplex mintázat részei:
A befolyásolási kísérletek nem feltétlenül látványosak, de rendkívül hatékonyak lehetnek, ha a helyi közösségeket érzelmi zsarolással, csúsztatásokkal és a rossz célpontok folyamatos megszólításával érik el. Az ügyek így sokáig fenntarthatók, hiszen olyanoktól várják a megoldást, akik eredendően tehetetlenek.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
