Teljes kudarc volt felforgatni az addig jól működő, az önkormányzati cégekre alapozó hulladékgazdálkodási rendszert - ismerte be Teljesen kizárnák az önkormányzatokat a hulladékkezelésből, bajban lenne a SZOVA 2020. June 13. 11:18 egy 2020. júniusi kormányrendelet.
Akkor közel négy éve tartott az állami ámokfutás, és mintegy 200 milliárd forint közpénzt égettek el Teljesen kizárnák az önkormányzatokat a hulladékkezelésből, bajban lenne a SZOVA 2020. June 13. 11:18 abban a rendszerben, amely korábban szervezetten, a lakosság számára nem túl drágán, és az önkormányzati cégeknek hasznot hozóan működött.
A rezsicsökkentés jegyében és nevében nyúltak bele a rendszerbe 2016-ban, amit gyakorlatilag államosítottak, majd a kiválasztott közszolgáltatókat bízták meg a hulladékgyűjtés és kezelés megszervezésével. Plusz létrehoztak egy állami vízfejet, az NHKV Zrt.-t, aminek a lakossági díjak befizetése és a munkát elvégző alvállalkozók kifizetése volt a feladata.
Ami nem ment zökkenők nélkül, hónapokat késve küldték ki a lakossági csekkeket, késve fizettek az alvállalkozóknak, és közben nyelte a közpénzt.
Az állami ámokfutás a szombathelyi SZOVA-nak, mint a hulladékkezelést végző alvállalkozónak közel egymilliárdos bevételkiesést okozott 
Közel egymilliárdos bevételkiesés a SZOVÁ-nál, csak Szombathelyen szállíthatja a cég a hulladékot 2018. January 25. 15:55 , és elmaradtak a szükséges fejlesztések és karbantartások is.
Az állami csodafegyver, adjuk ki koncesszióba!
Az állam aztán elővette a csodafegyvert, a kormány úgy döntött, hogy koncesszióba adják az ágazatot. Világosan látszott, hogy csak egy tőkeerős nagyvállalat lesz képes úrrá lenni a szorgos munka okozta káoszon, a koncessziót végül a MOL nyerte meg 
Kidobtak a hulladékgazdálkodásra 200 milliárd forint közpénzt, most a MOL benyeli az egészet 2022. July 15. 17:38 , méghozzá 35 évre.
A történteket nemrég így foglaltuk össze:
Csak közben nagyon sok önkormányzati cég került csődközeli helyzetbe, nagyon sok önkormányzat segítette ki a vállalatokat olyan pénzekből, amiknek máshol is lett volna bőven helyük.
Mi a sikertörténet, ha nem ez?
De semmi sem megy simán
A MOL megkereste a SZOVA-t Továbbra is a SZOVA viszi el a szemetet Szombathelyen, ha sikerül megegyezni a MOL-lal 2023. May 20. 06:38 is, információik szerint nem voltak egyszerűek a tárgyalások, melyeket az is nehezített, hogy a SZOVA és a hulladékgazdálkodási ágazat is nehézségekkel küzd.
De a MOL sem mindenható, nemrég kiderült 
Törvénysértően indul a Mollal kötött 35 éves állami hulladékkoncesszió 2023. June 11. 12:06 , hogy nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket, nem szerezte meg a hulladékgazdálkodáshoz szükséges engedélyeket. Erre a kormány gyorsan törvényt módosíttatott, nehogy ez legyen az oka az ágazat összeomlásának.
Viszont még most is komoly kockázatok vannak a rendszerben. Szombattól már a MOL kezében lesz a működtetés, a G7.hu által megkérdezett szakemberek viszont azt mondják, a MOL leányvállalata,
a MOHU képtelen lesz a rendszer üzemeltetésére.
A nagyobb kockázatot nem a lakossági hulladékszállítás, hanem a vállalati hulladékkezelés jelenti, aminek ellátására nem készült fel a koncesszor. A MOHU egyébként optimista, a múlt héten közölték, hogy július 1-jén mindenképpen elindul az új rendszer.
A sietve és irányítottan lezavart koncessziós eljárásból az látszik, hogy az állam menekülni akar a 2016-ban teljesen feleslegesen lenyúlt hulladékgazdálkodástól. És, hogy legyen, aki ellátja a feladatot, az ajánlatot gazdagon kistafírungozták.
A G7.hu számításai szerint a MOHU legalább nyolcezer milliárd forint bevételhez jut a szerződés teljes időtartama alatt. Ami mellé csupán 185 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállalt a cég. Ami alig 2,3 százalék.
Arra vigyáznak, hogy a lakosság ne vegyen észre semmit
A kormány a nagyobb bevétel érdekében bevezette az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, ami azt jelenti, hogy plusz környezetterhelés címén évi 240-300 milliárd forintot fizetnek a magyarországi vállalatok a MOHU-nak. Összehasonlításként: 2022-ben az összes magyarországi vállalat 747 milliárd forint társasági adót fizetett a nyeresége után.
A rendszer bizonytalansága abból is adódik, hogy pár napja még nem tudták a vállalatok, hogy a MOHU mennyiért veszi át tőlük az újrahasznosítható hulladékot, és azt sem, mennyit kell fizetniük a nem újrahasznosítható szemétért.
A lakossági és a vállalati hulladék a teljes ágazaton belül 50:50 százalékban oszlik meg. Míg a vállalati hulladék kezeléséért a MOHU piaci árat kérhet, a lakosságnál marad a hatósági ár. Amiből egyelőre nem enged a kormány, hiszen a Fidesz egyik legfontosabb politikai terméke a rezsicsökkentés.
És, hogy kinek is jó ez az egész?
Az államnak mindenképpen, hiszen nem kell foglalkoznia a hulladékgazdálkodással. Még akkor is jól jár, ha ki kell segítenie a koncesszort, hiszen az elmúlt hat évben évente 40-45 milliárd forintot tett bele az ágazatba.
A MOL-nak is jó, hiszen éves szinten 200-250 milliárd forint bevétele lesz.
Az alvállalkozók remélhetőleg megkapják munkájuk ellenértékét, az a kérdés, hogy milyen szerződést sikerült kötniük a MOHU-val.
A lakosság valószínűleg semmit nem vesz észre a változásból, hiszen ugyanazok a cégek viszik el tőlük a szemetet, mint eddig, csak a díjat kell máshová fizetniük.
De valakinek ki kell fizetnie a számlát,
és ez a valaki, pontosabban valakik, azok a vállalatok lesznek, amelyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alá tartoznak, és amelyeknek meg kell fizetniük a plusz környezetterhelési járulékot.
