Lassan egy évnyi tapasztalat van az emberiség birtokában a Covid-19 vírus okozta járvány kezelésében. Éppen itt volt az ideje, hogy az egyes országok és a nemzetközi közösségek tapasztalatai alapján elkészüljön egy elemzés arról, melyik óvintézkedésnek van értelme egyáltalán, és melyiknek nincs.
Osztrák és francia kutatók egy csoportja készítette el a komoly elemzést, aminek eredményét a Nature Human Behaviour szaklapban ismertették. A tanulmányt a 444.hu szemlézte.
Kutatásuk során kilenc országban vagy tartományban bevezetett 6068 járványügyi intézkedés értelmét mérték statisztikai analízissel és MI-eszközökkel, a mérések eredményét további 226 ország és terület 42 151 különböző intézkedésével összevetve hitelesítették.
Megállapításaik szerint
a kevésbé költséges és kisebb felfordulással járó intézkedések legalább olyan eredményesek lehetnek, mint az olyan költségesebb, a mindennapi életet leginkább megzavaró intézkedések, amilyenek az egész országra kiterjedő karanténok.
Vizsgálataik alapján a leghatásosabb módszerek:
A legkevésbé hatékony intézkedések:
Azt a kutatók is megjegyzik, a tesztkapacitás és a kontaktkutatás azért mutatkozik eredménytelen módszernek, mivel ezek a fertőzöttek felderítésével az esetszám növekedését okozzák.
Az országos kijárási tilalom pedig azért hatékony, mert olyan mértékben korlátozza a személyes találkozásokat, hogy az önmagában csökkenti az esetszámokat. Ugyanakkor ezt a hatást más, kevésbé drasztikus módszerekkel is el lehet érni, persze csak akkor, ha az emberek betartják az enyhébb szabályokat.
Az iskolabezárás a leghatékonyabb, de magas a társadalmi költsége
Az oktatásról azt írják, a legfrissebb bizonyítékok alapján az iskolabezárás az egyik leghatékonyabb módszer, az Egyesült Államokból vett adatok szerint például mintegy 60 százalékkal csökkentették a fertőzöttek számát és a halálozásokat.
Megjegyzik, bár az iskolabezárások, és olyan drasztikus intézkedések, mint az egyéni mozgás korlátozása valóban hatékonyan fékezik a járvány terjedését, ezek egyéni és társadalmi költségei a legnagyobbak. Ugyanis emelkedik a családon belüli erőszakos cselekmények száma, romlanak a krónikus betegségben szenvedő, ellátásra szoruló betegek túlélési esélyei.
Kevésbé költséges módszerek
Vannak kevésbé költséges módszerek, melyek közel ugyanennyire hatékonyak. Az első a megfelelő társadalmi kommunikáció, a közvélemény felvilágosítása és tájékoztatása. Hatékony üzenet, ha a kormány otthonmaradásra buzdít, propagálja a közösségi távolságtartást, az önkéntes karantént. Megjegyzik, "meglepő módon a közösségi távolságtartásról szóló kommunikáció alig valamivel kevésbé hatékony csak, mintha ezeket a szabályokat törvényi erővel tartatják be".
Hatékony módszernek bizonyultak a sérülékeny rétegnek adott segélyek, akár konkrét pénzbeli támogatásról, vagy élelmiszersegélyről van szó. Ilyenek a sérülékeny népességnek adott segélyek is, legyen szó akár konkrét pénzbeli támogatásról, vagy élelmiszersegélyről. Vagy akár arról, hogy olcsón vagy ingyen biztosítanak tesztelést vagy engedik az önkéntes karantént úgy, hogy az azt vállalót ne fenyegesse a munkahelye elvesztése.
De vannak olyan módszerek, amelyeknek tényleg nincs semmi értelmük, ilyen például a középületek, közterületek fertőtlenítése - írják.
