Mégpedig jó mélyen, a manapság divatos élmény-, wellness-, gyógyfürdők ugyanis nagyon drágán működtethetőek. Ezt nem nehéz belátni, hiszen nem csupán a légteret, hanem a vizet is fűteni kell, hacsak nem termál-, azaz melegvízre alapozták a létesítményt. Szigorúak a higiéniai szabályok, energiaigényes berendezéseket kell működtetni, és még sorolhatnák.
Az állam is támogatta a fürdőépítéseket
Persze, felmerül a kérdés, akkor miért is népszerű annyira a fürdőberuházás? Itt beszélhetünk egyszer a divatról, soha annyi fürdő nem épült az országban, mint az utóbbi tíz évben. Hiszen mennyivel jobban hangzik azt mondani, hogy nem egy környezetszennyező ipari üzemet, hanem egy esztétikus, vendégeket csalogató létesítményt hozunk létre.
Vonzó volt az állami támogatás is, korábban a Széchenyi-terv, aztán a Nemzeti Fejlesztési Terv első szakasza írt ki előnyös pályázatokat turisztikai célú fejlesztésekre. Jelzésértékű azonban, hogy az NFT második fejezetéből, vagyis az Új Magyarország programból gyakorlatilag eltűntek ezek a lehetőségek.
Bő három évvel ezelőtt történt, hogy egy szakmai konferencián egy szakember kivetítette a Pannon-régió térképét, amely magában foglalja Nyugat-Magyarországot, Kelet-Ausztriát, Észak-Szlovéniát és Nyugat-Szlovákiát. A térképen piros pöttyökkel voltak bejelölve a működő fürdők, az egész úgy nézett ki, mint amikor feltekintünk a csillagos égboltra, és rácsodálkozunk a fényesen ragyogó Tejútra.
Ide már nem érdemes újabb fürdőt építeni
- vonta le a következtetést a szakember. Ennek ellenére azóta is megnyílt néhány új fürdő, amelyek nagyobb részének kihasználtsága máig nem éri el az elvárt mértéket.Igazságtalan az Unió?
A Nyugat-Dunántúli Régióban néhány évvel ezelőtt a fürdők üzemeltetői felismerték, hogy összefogás, koordináció nélkül nehezen tudnak továbblépni, így létrehozták a Pannon Termál Klasztert. Ezt a szervezet jelszava is kifejezi:
Együttműködve versenyezni
. A klaszternek jelenleg 18 tagja van a régióban, és hat Vas megyében. Rájöttek ugyanis, hogy nem igazán egymás versenytársai, hanem a határok túloldalán lévő létesítményekkel kell versenyezniük. Ott ugyanis kedvezőbbek a körülmények és több a mobilizálható tőke is.Ráadásul az állami, fejlesztésekre szánt támogatások szintjén is jobban állnak. Dr. Németh István, a Büki Gyógyfürdő Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Pannon Termál Klaszter elnöke azt mondja, hazánkban a fürdőfejlesztések költségeinek nagy részét az üzemeltetőnek kell kigazdálkodnia, pályázatokon ugyanis a bekerülési költség 30, illetve 50 százaléka nyerhető el. Eközben a szomszédos Ausztriában például írnak ki olyan pályázatot, amely a költség 90 százalékát is fedezi. Nem nehéz belátni, hogy az osztrák fürdők így jóval nagyobb összegeket tudnak a működésre fordítani, miközben azért rendesen fejlesztenek is.
Az eltérő adatok mögött nem érdemes belpolitikai okokat keresni, a pályázati támogatások az Európai Uniótól érkeznek, az Unió pedig rangsorolja az adott országban szükséges beruházásokat. Magyarul: hazánkban fontosabbnak tartják az egyéb infrastrukturális fejlesztéseket, mint az utak építése, a vasút fejlesztése. Egyszerűen azért, mert ezeken a területeken sokkal rosszabbul állunk, mint az uniós átlag.
Nálunk a fürdőkerítés is kolbászból van
De van még egy ellentmondás, amelynek felelőssége már a magyar állam vállait nyomja. A Nyugat-Dunántúlon csak 30 százalékos támogatásra lehet pályázni, miközben az ország egyéb területein az 50 százalékot is elérheti az állami finanszírozás mértéke. A kormány ezt úgy kommunikálja, már ha egyáltalán, hogy a Nyugat-Dunántúl sokkal fejlettebb, magasabb a GDP-je, itt még a fürdőkerítés is szárazkolbászból van.
Viszont nem minden fürdő pályázhatott uniós pénzekre, csak azok, amelyek úgymond kiemelt szerepet élveznek. Ebből pedig öt darab van az országban, ezek azok a létesítmények, amelyek kaptak is támogatást. Ide tarozik a hajdúszoboszlói fürdő, amelynek vezető szerepén senki sem vitatkozik, a legnagyobb bevételt termeli és a legtöbb vendéget tudhatja magáénak. A szegedi Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő ide sorolása azonban már meglepőbb lehet, hiszen – igaz, hogy a szegedi gyógyvizet már a 19. század elejétől ismerik és használják – a fürdő igazán 2004-ben indult be, azóta nevezhető modern létesítménynek.
Kiemeltek és gazdaságosak
A többi kiemelt fürdő a Nyugat-Dunántúlon van, úgymint Bükön, Zalakarosban és Hévízen. Emeljük ki ezek közül a Büki Gyógyfürdő Zrt-t, hiszen lokálpatrióták vagyunk, vagy valami hasonló. Németh István azt mondja, a fürdőnek tavaly 800 ezer vendége volt, többségük külföldről érkezett. Tavaly kezdtek el Bővítik a büki gyógyfürdőt – Új szaunák, medencék, csúszdák 2008. September 12. 17:23 egy összesen 1,7 milliárd forint értékű, háromlépcsős fejlesztést, amire mindenképpen szükség volt, hogy versenyhelyzetben maradjanak.
Zalakaros tavaly 700 ezer vendéget produkált, Hévíznek pedig teljesen más a profilja, ott a gyógyászati kezelésekre helyezték a hangsúlyt. Vas megyében azonban van még egy fürdő, Sárváron, ahol tavaly megközelítették a 400 ezer látogatót, erről később még bővebben.
Szóval, Németh István szerint az öt fürdő nem csak a kiemeltek közé tartozik, hanem azok közé is, amelyek nyereségesen működnek, tehát, a tulajdonosnak nem kell kipótolnia a bevételeiket, hanem még hasznot is hoznak. De csak ez az öt fürdő, egész Magyarország területén. A veszteség nélküli üzemeléshez ugyanis több dolog együttes megléte szükséges.
A vendég azt szereti, ha kiszolgálják
Az első a nagyságrend, vagyis, hogy mennyi vendéget képes fogadni, és mennyi vendég keresi fel. Úgy tűnik, ez olyan évi félmillió látogató körül van, mind az öt kiemelt fürdő bőven teljesíti ezt, Sárvár éppen ezekben az években el erre a határra.
Mindez azonban nem elég. A vendég ugyanis nem csak lubickolni akar, lehetőséget kell neki teremteni más elfoglaltságra is. Így például szükség van arra, hogy a fürdőn belül működjenek más szolgáltatások, a teljesség igénye nélkül: masszázs, szauna, lehetőleg minél többféle, konditerem, sófürdő, aromaterápia, vagyis minél több abból, mi szemnek, szájnak ingere. Étterem, drink-bár, akár fodrász, kozmetikus. Azért, hogy teljes szolgáltatást nyújtsanak, és a vendég ne érezze úgy néhány óra múlva, hogy szép dolog a lubickolás, de most már mást is kéne csinálni. Hadd csinálja.
Színvonalas szálláshelyekre van szükség, lehetőleg minél közelebb a fürdőhöz, akár úgyis, hogy ki se kelljen lépni a szabadba. Az ötcsillagos hoteltől lefelé a turistaszállásokig, akár a kempingig. A vendég igénye és pénztárcája szerint. Az igazi bevételt ugyanis az a vendég hozza, aki napokat tölt el az adott helyen, eszik, iszik, alszik, és végiglátogatja a kozmetikustól a konditeremig a szolgáltatósort.
Komoly munkára van szükség
A gyógyfürdők külön kategóriát élveznek, hiszen itt gyógyászati kezeléseket is lehet végezni, a vendég ugyanis gyógyulni, a betegséget megelőzni, vagy a betegség utóhatásait eltüntetni jön. Akár komplett szakorvosi rendelőt is ki lehet alakítani a belgyógyászattól a reumatológiáig, és a fogorvosig.
De ne felejtsük el azt sem, hogy magának a településnek is rendelkeznie kell kellő turisztikai vonzerővel. A szabadságát élvező vendég ugyanis esténként szívesen ül be egy jó étterembe, látogat kulturális programokat, kirándul a környéken, vagy akár lovagol, kézműveseket látogat meg. Ezért a fürdőre alapozva komoly kulturális, idegenforgalmi munkára van szükség.
A kiegészítő szolgáltatások hasznot hoznak, amelyek csökkentik a fürdő alapból tetemes hiányát. A településen eltöltött vendégéjszakák pedig az önkormányzatnak hoznak bevételt az idegenforgalmi adó útján, tágabban nézve a dolgot, a fürdőre építő vállalkozások helyi adójából. Szóval, ezért nyereségesek a kiemelt fürdők.
A sárvári fürdő már hasznot hoz
De nézzük, mi a helyzet a többivel. Említettük már, hogy Vas megyében hat fürdő tagja a Pannon Termál Klaszternek, összeállításunkban ezeket vesszük sorra. Bükfürdőről, mint a Nyugat-Dunántúl zászlóshajójáról már beszéltünk. Megemlítettük Sárvárt is, amely – szerintünk legalábbis – külön kategóriát képez.
Sárvár ugyanis éppen tavaly lépte át a határt. A kft-ként működő, de önkormányzati alapítású fürdő hat éve működik, korábban az önkormányzat pótolta ki bevételeit. Tavaly azonban – első alkalommal – nem kapott önkormányzati támogatást, és az idén sem számol ezzel a város – tudtuk meg a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájától.
Nem meglepő, hiszen lassan meglesz a szükséges nagyságrend, a fürdő szolgáltatásai sokrétűek, az elmúlt években pedig olyan jelentős, magánerős beruházások zajlottak, amelyek egyrészt kiszolgálják a vendégeket, másrészt bőven adóznak a városnak. Szóval, Sárvárnak minden lehetősége adott ahhoz, hogy megtartsa kedvező gazdasági helyzetét, és azon folyamatosan javítson is.
Szombathelyen a Vasivíz Zrt. működteti a fürdőt
Szombathelyen termálfürdő és uszoda is működik, mindkettő önkormányzati beruházás eredményeként. Üzemeltetőjük a Vasivíz Zrt., a cég több önkormányzat tulajdona. Németh Kálmán, pénzügyekért felelős alpolgármestertől annyit tudtunk meg, hogy az önkormányzat nem nyújt támogatást a fürdőnek, a finanszírozás feladata a Vasivíz-é. A keletkezett hiányt így a cégnek kell kigazdálkodnia, amely nem lehet túlságosan nehéz feladat, hiszen a vállalat óriási területen szolgáltatja az ivóvizet és működteti a csatornarendszert, szerte a megyében, így komoly bevétele is származik.
Celldömölk igyekszik felzárkózni
Maradt még három fürdő, amelyek közös jellemzője, hogy alapvetően önkormányzati tulajdonban és üzemeltetésben vannak. Celldömölkön az önkormányzat, pontosabban a városgondnokság működteti a Vulkán fürdőt. Bakó István, a városgondnokság igazgatója egyetért azzal, hogy bővíteni, fejleszteni kell a háttérstruktúrát, ők is jó úton haladnak, szolgáltatásaik bővülnek, egyelőre a szálláshelyek és az étkezési lehetőségek hiánya fogja vissza a dolgok menetét.
Viszont kedvezőek a tendenciák. A 2005-ben megnyitott fürdő az első években komoly önkormányzati segítségre szorult, a 2006-os évhez képest viszont az idén 40 százalékkal kevesebb támogatást kapnak a várostól. Köszönhetően annak, hogy évente mintegy 10 százalékkal nő a vendégek száma, és ennél is nagyobb arányban az általuk elköltött pénz mennyisége.
Szentgotthárd eladósodott
Szentgotthárdon 2007 júniusában nyitott meg az élményfürdő, amely tavaly építészeti nívódíjat is kapott Építőipari nívódíj a szentgotthárdi fürdőnek 2008. December 11. 14:24 . A fürdőt az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. működteti, jelenleg azonban veszteséges a létesítmény. Gömbös Sándor igazgató többször is hangoztatta Nyitás előtt a szentgotthárdi termálfürdő 2007. May 03. 12:00 , hogy megfelelő szálláshelyek hiányában nem is lesz rentábilis, jelenleg – hosszú évek huzavonája után – épül egy magántőkés, a fürdővel szerves kapcsolatban álló termálhotel Épül a szentgotthárdi termálhotel - Szálloda nélkül veszteséges az élményfürdő 2008. February 05. 08:26 . Az igazgató szerint a fürdő szolgáltatásai kellően sokrétűek, ugyanakkor komoly terveik vannak a további fejlesztésekre, amelyekhez befektetőket várnak.
A fürdőt korábban többször megtámogatta az önkormányzat, a kassza azonban mára kiürült. Tavaly ugyan kapott a fürdő egy 300 milliós, vissza nem térítendő támogatást a kormánytól a további fejlesztésekre és a működtetésre, de ez még nem elegendő. Az önkormányzat jelenleg nem támogatja direktben a fürdőt, a működtető kft. még 2007-ben bocsátott ki kötvényeket, vagyis kedvező kamatozású, hosszúlejáratú hitelt vett fel, ezzel kiváltotta az építésre igénybevett bankkölcsönt is.
Két fürdőt fenyeget veszély
A legkisebb, a Pannon Termál Klaszerhez tartozó fürdő Mesteriben működik, mármint nyáron, mert csupán két, nyitott medencével rendelkezik. Mesteri egy 300 lakosú település Sárvár és Celldömölk között, a fürdőt a 72 fokos termálvízre alapozták, amelynek a mozgásszervi, reumás panaszokra is kedvező hatása van. Internetes honlapjuk szerint vendégeik zöme külföldről érkezik, a település azonban nem rendelkezik a fentebb említett, szükséges infrastruktúrával. Információink szerint azonban a Büki Gyógyfürdő a
szárnyai alá vette
a kis fürdőt.Összegezve, az
álomhatár
alatt teljesítő fürdők alapvetően önkormányzati tulajdonban vannak, és rászorulnak a külső segítségre. Terveik és próbálkozásaik vannak, amelyek több-kevesebb sikerrel teljesülnek is. Örömteli, hogy a kiemelt fürdők többsége régiónkban működik, és az is, hogy Sárvár is eléri azt a szintet, ahol már nyereséges működésre képes.A kisebb fürdőknek pedig kapaszkodniuk kell, különben könnyen Zalaszentgrót sorsára jutnak. Az ottani fürdőt tavaly zárták be, igaz, egyelőre csupán ideiglenesen. Németh István egyébként beszélgetésünket azzal zárta, Vas megyében jelenleg a szentgotthárdi és a mesteri fürdőket fenyegeti ez a veszély.
