Június 4-én, délután 4 órakor kezdődött a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztálya által szervezett Kiberest. Az eseményen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársai mutatták be a világinternet sötét oldalát.
Megnövekedett az online térben elkövetett bűncselekmények száma, a bankszámlánkat különböző módon megrövidíteni akaró csaló, akik legendákkal, trükkökkel, pszichológiai ráhatással próbálkoznak nap mint nap, telefonon, SMS-ben, e-mailben.
- mondta a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának vezetője, Némethné dr. Zsigó Zita r. alezredes megnyitó beszédében.
Bár a központi téma tényleg az internetes csalások világa volt, azért igyekeztek komplexitásában bemutatni az internet működését, illetve annak káros mellékhatásait. Horváth Julianna, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa például a cyberbullying-ról, vagyis az internetes zaklatásról tartott előadást. Kiemelte, bárkivel előfordulhat, éppen ezért beszélni kell róla, mert csak így lehet tenni ellene.
Őt Marschall György Olivér, szintén a NKI munkatársa követte, aki rendkívül tömör és jól felépített prezentációt tartott a mesterséges intelligenciáról. Előkerült a halott internet teória, ami mára már valósággá vált, hiszen az internetes kommunikáció 90 százalékát gépek, programok és botok végzik. Ezeken ellen fejlesztették ki a CAPTCHA ellenőrzést, amiben nem az a truváj, hogy be tudjuk-e ikszelni a kis négyzetet. Eleve nem is azt figyeli, hanem a kurzorunk mozgását, mert egy ember nem tudja tökéletesen egyenesen a négyzetig húzni a mutatót és pontosan a kis négyzet közepébe klikkelni.
De szó esett arról is, hogy az MI sokkal régebb óta része az életünknek, és sokkal gyakrabban használjuk, mint gondolnánk. Bár a téma a ChatGPT miatt lett felkapott, de az MI vezérli a különböző social media plattformokat is, ezek állítják össze a hírfolyamainkat, ajánlanak zenét, célzott reklámokat hoznak létre és a többi. És, még a telefonunk kamerájában is ott van, mert így lesz arcfelismerés, és ettől találja meg a QR-kódokat is.
A gépi tanulást, és azon belül a mélytanulást is érintettük az est során. Ez azért fontos, mert alapvetően három modell áll a mesterséges intelligencia rendelkezésére, hogy elsajátítsa a működéséhez szükséges tudásanyagot. Az első a felügyelt tanulás, ami akkor hasznos, ha valamire egyértelmű válasz van, például fel kell ismerni egy almát, mert itt csak igen és nem válaszok vannak.
A második módszer a felügyelet nélküli tanulás, amikor buborékokat alkot magának az MI, és azok alapján sorolja a kapott információt valahová, és próbálja megkeresni az adott halmazon belül a megfelelő választ.
Ami pedig a legérdekesebb volt, az a megerősítéses tanulás témaköre, mert ez a legemberibb a három közül. Ez a módszer nagyban hasonlít a kisbabák, és ezzel együtt az ember tanulási folyamatára. Itt a gép egy aktív döntési helyzetbe kerül, és addig kell próbálkoznia, amíg sikert nem ér el.
Ezek után érkeztünk el a harmadik előadáshoz, ami már valóban a csalásokról szólt. Ezt Aradi Zoltán tartotta, aki szintén a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa. Tőle megtudtuk, hogy az első online csalást már az 1800-as években elkövették, és internet se kellett hozzá. Telegráf üzenetekből loptak tőzsdei híreket.
Azóta persze sokat fejlődött ez az "iparág", ma az internetes csalás egy 1,5 trillió dolláros biznisz. Elsőre felfoghatatlan az összeg, hogy kicsit kontextusba tudjuk helyezni, Spanyolország éves GDP-je is nagyjából ennyi, vagyis egy európai ország nemzeti össztermékét lopják el az emberektől.
Az évek során, mint minden, ez is sokat fejlődött, és legalább 8 főbb kategóriája van. Ezek a fishing, vagyis adathalászat, a romantikus csalás, amit főleg társkereső oldalakon, csoportokban vetnek be, a kecsegtető befektetések, ami kis ráfordításra mesés vagyont ígér, amihez nagyon hasonló a nigériai csalás, ahol csak egy kis pénzt kell utalni egy országából menekülő hercegnek, királylánynak, aki így hozzáférhet a mesés vagyonához.
Ezeken kívül pedig még ott vannak az időkorlátos online vásárlások, amikor csak néhány óránk, percünk van arra, hogy például 90 százalékos akcióban megvegyünk egy-egy terméket. Már-már klasszikus formája a netes csalásoknak a különböző kártevő programok (vírusok) alkalmazása, illetve az ügyintézős csalás, ahol magukat banki ügyintézőnek, rendőrnek, valamilyen hivatalos személynek adják ki és így jutnak hozzá az áldozatok adataihoz, majd pénzükhöz.
És azoknak is van egy rossz hírünk, akik a kriptovalutákra esküsznek, hiszen ezekkel is egyre több a visszaélés. A védekezésre Aradi a JPÉ-t ajánlotta, ami a józan paraszti ész. Mindig gondoljuk át, hogy mennyire valószerű az adott ajánlat, kérés, lehetőség, mielőtt bármit is tennénk. És, ha a bankunktól telefonálnak valami ürüggyel, akkor inkább tegyük le, keressük ki a bankunk ügyfélszolgálati számát, és azt hívjuk vissza.
Ezen kívül pedig hasznos lehet a kiberpajzs.hu is, ahol rendszeres tájékoztatást adnak az éppen aktuális csalási formákról is.
Standokkal is várták az érdeklődőket. A kiállítók között ott volt a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az ELTE Informatikai Kar, a Magyar Honvédség, Logiscool Szombathely, az at.home - advanced treatment, a Szombathelyi Áldozatsegítő Központ és természetesen a a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztálya is.
Összességében informatív és tartalmas délután, kora este volt, ahol még azok is tanulhattak egy-két új dolgot, akik rendszeresen nyomon követik például a mesterséges intelligenciák világát.
