„Jelzem, hogy a volt Afit-székháznál kialakított rovarlegelőnek (az aluljáróból feljövet) annyi. Talán a szárazság, talán rongálás az oka. A Kisfaludy utca és a Borostyánkő áruház között viszont bőven találnak menedéket a rovarok – és bármi más is –, akkora ott a zöld. Szeretem a természetet és a jó levegőt, de ez a dzsungel talán már túlzás.”
Ismerősek a fenti sorok? Nem véletlenül. Ugyanezzel az olvasói levéllel kezdődött a keddi cikkünk 
Mi történt Szombathelyen a Zanati út melletti „rovarlegelővel”? 2025. July 08. 07:12 , amelyben a Zanati út melletti „rovarlegelő” ügyét jártuk körül.
A levél második felében említett Borostyánkő áruház melletti területet is megnéztük, de nem foglaltunk állást, mert nem értünk hozzá.
Ezért a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk. Tőlük azt kérdeztük, milyen gyakran vágják a növényzetet a szombathelyi patakpartokon.
„Az Igazgatóság fenntartási tevékenységét jogszabály határozza meg, amely előírja az Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyások évenkénti kétszeri kaszálását – a közérdek mértékéig és a központi költségvetési keretek rendelkezésre állásáig” – érkezett a válasz.
Azt is megtudtuk, hogy:
„Szombathely belterületén az erre az évre tervezett első kaszálási munkálatok befejeződtek a kérdéses területen május hónapban. A második kaszálást augusztus második felében kezdi meg az Igazgatóság.”
Arra a kérdésünkre azonban nem kaptunk választ, hogy a levélben említett (és a fotón is látható) „dzsungel” csupán esztétikai kérdés-e, vagy más hatásai is vannak (állatok élőhelye, esetleg veszélyforrás).
Egyik olvasónk hozzászólásában Mi történt Szombathelyen a Zanati út melletti „rovarlegelővel”? 2025. July 08. 07:12 azt írta, hogy a lukácsházi és a dozmati víztározók megépítésével jelentősen csökkent az árvízveszély Szombathelyen, így ezek a növények ilyen szempontból nem jelentenek különösebb veszélyt. Az esztétika pedig nem vízügyi kérdés.
Ez logikus érvelés.
Annyit tennénk hozzá: az esztétika szubjektív. Amikor a témát felhoztuk az ismeretségi körünkben, volt, aki csak annyit mondott: a patakpart „burjánzik, mint a büdös rosseb”; más szerint rettenetes látvány a dzsungel, de akadt olyan is, aki örült a zöld bujaságnak. Ő hozzátette: az emberek már csak olyanok, hogy ha nincs növény a városban, az a bajuk, ha meg kicsit elszaporodnak, akkor az.
Majdnem itt ért véget a cikk, amikor újabb olvasói levél futott be, amely más szempontot vetett fel.
A levél szerint a fotón egy inváziós növény, a japánkeserűfű látható, amely már évek óta gondot okoz Szombathelyen – és országosan is –, mégsem kap kellő figyelmet.
„A növény nagyon kártékony: kiszorítja az őshonos növényeket, és szinte kiirtani is lehetetlen. Gyökerei a betont is áttörik, így veszélyeztetik az ingatlanokat” – írja olvasónk, mellékelve egy szakportál cikkének linkjét.
A cikk alapján valóban egy meghökkentően agresszív növényről van szó. Olyanról, amely képes naponta tíz centimétert nőni, megtelepszik vulkánkitörés után az alig kihűlt alapkőzeten, és gyakran túléli a következő kitörést is. Jól tűri a nehézfém- és sószennyezést, elviseli a magas kén-dioxid-szintet is.
Elpusztítani csak úgy lehet, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják alóla, és erőteljesen, élettani szempontból sterilizálják.
Ez valószínűleg nem fog megtörténni a szombathelyi patakpartokon – ahogy a kéthetenkénti kaszálás sem, amelyet a téma nagy szakértői, a britek - felelőtlen módon ők hozták be a fajt Európába - javasolnak.
Olvasói javaslatra nyitott szemmel sétáltunk végig a Gyöngyös-patak belvárosi szakaszán, és valóban: sok helyen megjelent ez a kis „aranyos”, amely újabb – szó szerint – örökzöld témát jelenthet majd nekünk és olvasóinknak.
A patakpart évenkénti kétszeri kaszálásáról néhány évvel ezelőtt már írtunk 
Kaszás bácsi a Gyöngyös-parton, aki nem SZOVA-dolgozó 2021. May 26. 15:15 , a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjével, Gaál Róberttel készült tavalyi interjúnk pedig itt 
Karácsony előtt a Perint megijesztette Szombathelyt - de mennyire volt veszélyes a helyzet? 2024. February 26. 06:58 olvasható.
