Öt évig kísértő rémálom - Az Eragon Ság-hegyi forgatásának utóélete

Ötmillió forintot bukott az a celli vendéglős, aki a forgatás alatt a statisztákat étkeztette. Öt éve tart a jogi hercehurca az összeg körül. A történet a mai magyar valóság tükre.

Sokaknak bizonyára nagy üzlet, komoly haszon volt az Eragon forgatása Elkezdődött az Eragon forgatása a Ság hegyen – exkluzív képriport 2005. October 15. 20:27 , én azonban egy csaknem öt évig tartó pereskedést és komoly veszteséget tudhatok be neki

– kezdett hozzá az előzmények elmeséléséhez a celldömölki Rezgőnyárfa Vendéglő tulajdonos-üzletvezetője.

Éjjel-nappal dolgoztak

2005-ben felkeresett a miskolci székhelyű UNI-ORT Kft., hogy vállalnám-e a statiszták étkeztetését. Ez kiterjedt meleg és nem meleg ételekre, italokra mind a nappali, mind pedig az éjszakai forgatások alkalmával. Megmondom őszintén, kissé meglepődtem és érthetetlenek tartottam, hogy egy komoly produceri iroda hogyan bízhat meg egy a forgatás helyszínétől több száz kilométerre lévő kis családi vállalkozást a statisztéria catering ellátásának megszervezésével, holott a térségben bőven lett volna tőkeerős, nagy tapasztalatú vállalkozás, amelyik szívesen vette volna a megbízást. De hát egy kisvendéglőnek nem minden nap adatik meg egy ilyen többmilliós megbízás.

Érkeznek a filmesek a forgatásra

Nos, a miskolci vállalkozással meg is állapodtam, az ellátást pedig nem kevés munkával és költséggel igyekeztem lehetőségeimhez képest a legjobban teljesíteni. A gyanúm, hogy bizonyos külső érdekeltségek is szerepet játszhattak abban, hogy egy – mint később kiderült – likviditási gondokkal küzdő miskolci családi vállalkozás kapta meg a megbízást az ellátás megszervezésére - akkor bizonyosodott be, amikor fizetésre került volna a sor.

Szabályosan kitöltött, általuk befogadott, aláírt, lepecsételt három számlán ugyanis összesen 10 495 176 forintot számláztam ki az UNI-ORT Kft-nek, de csak nevetségesen alacsony összeget, 3 millió forintot ismertek el, holott - mint később a vallomásukból tudomásomra jutott - a produkciós iroda összesen 20 millió forintot utalt át számukra, melyben benne foglaltatott az én 10 milliós követelésem is. Ezt az összeget azonnal át kellett volna utalniuk a számlámra, hiszen nem nekik, hanem nekem járt. Meggyőződésem, hogy már akkor tudták, hogy nem fognak fizetni, amikor a megbízást adták a vendéglő számára.

Magyar módszer: a megbízott megbízottja…

A rendelkezésre álló dokumentum szerint tipikus magyaros jelenségként a megbízási szerződést ugyan a brit LD Productions Ltd. kötötte a miskolci Egyetemvárosban működő UNI-ORT Kft-vel, a szerződés fejlécén azonban a budapesti Belgrád rakparti Mid Atlantic Films Kft. neve szerepelt. Az is érthetetlen, miért nem közvetlenül rendelte meg a produkciós iroda az étkeztetést a Rezgőnyárfa Vendéglőtől, s miért kellett még a közvetítői munkáért is milliókat kifizetnie, nem is beszélve a miskolciak napi 28 ezer forintnyi szállásköltségének átvállalásáról.

A Ság-hegyen épített díszletfalu

Kovácsné Zita természetesen polgári peres úton igyekezett érvényesíteni követelését, jogi képviselőjeként pedig a gazdasági ügyekben járatos dr. Havasi Tibor sárvári ügyvédet bízta meg. Elindult tehát egy csaknem öt évig tartó tortúra, hiszen a bíróságok malmai lassan őrölnek. A követelés immáron több mint 7 millió forintot tett ki, a késedelmi kamatokról már nem is beszélve. Az alperes komoly erőket mozgatott meg a kedvező bírósági döntés érdekében, nagy harcot folytatott azért, hogy ne kelljen többet fizetnie és különböző mondvacsinált ürügyeket kreált. Úgy tűnik jó taktikát választott.

Megvezették a bíróságot?

Kovácsné Zita szerint úgymond megvezették a bíróságot:

Arra hivatkoztak például, hogy nem volt megfelelő a meleg ételek minősége, kicsi volt az adag. Ezt a minőségi kifogást annak idején nem hangoztatták, az adagot pedig még jobban megemeltük, mint kellett volna. Ha a produceri iroda nem volt megelégedve a minőséggel, akkor miért fizette ki a kft-nek az ellátás ellenértékét? A számlázásba is belekötöttek. A bíróság pedig olyanra is hivatkozott az ítélet során, hogy az alperes a tanúkihallgatás során nem ismerte el a fizetési kötelezettségét. Ilyen alapon tehát, ha valaki tagadja, hogy tartozik valakinek, nem is kell fizetnie.

Ebben a vendéglőben készültek az ételek a statisztáknak

Az ügyet tárgyaló bíróságoknak már az is gyanús lehetett volna, hogy a kft. nem tudta kiegyenlíteni tartozásait, komoly fizetési gondjai voltak. Ez az én laikus logikám szerint is azt bizonyítja, hogy nem azért harcoltak a nemfizetés érdekében, mert nem akarták elismerni a követelés jogosságát, hanem azért, mert nem tudtak fizetni. Feltételezhetően az én millióimat is más célra, vélhetően más lyukak betömésére fordították.

A bíróság keresi a menekülési útvonalat?

Mindehhez adalékként csak annyit, hogy Kovács Csabáné jogi képviselőjének határozott hangvételű levelet kellett írnia az alperes számlavezető bankjához, mert az az azonnali fizetési megbízást nem teljesítette.

Sajnálatos jelenségnek tartom, hogy több bank a nála számlát vezető adósnak elvtelenül megpróbál menekülési útvonalat biztosítani, és mondvacsinált indokokkal visszautasítja az azonnali beszedési megbízás teljesítését.

– írta levele végén az ügyvéd.

Étkeztetési téma lévén stílszerűen hab a tortán a Győri Ítélőtábla tárgyaláson kívüli ítéletének indoklása. Az ügy azért került másodfokra, mert Kovács Csabáné a Vas Megyei Bíróság 2009. február 16-án kelt elsőfokú ítéletét részben megfellebbezte. Az elsőfokú bíróság a felperesnek 2 241 476 forintot ítélt meg, valamint 245 867 ezer forint éjszakai ügyeleti díjat. De még mindig fennmaradt csaknem 5 254 000 forint követelés.

Ítélet és indoklás

Érdemes és tanulságos a Győri Ítélőtábla ítéletét és annak indoklását tartalmazó dokumentumból idézni.

Ítélet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 300.500 (Háromszázezer-ötszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 48.000 (Negyvennyolcezer) forint másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indoklás:

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében alappal hivatkozott arra, hogy a fellebbezéshez csatolt, 2007. január 8. napján kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyv a Pp.235.§ (1) bekezdése alapján új bizonyítéknak minősül. Az sem kétséges, hogy ez az új bizonyíték nem az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező felperes tudomására. Ugyanakkor az abban foglaltak nem alkalmasak sem a felperes számára kedvezőbb határozat hozatalára, sem pedig az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására. Abban – a polgári perben tanúként kihallgatott – Bíró Sándor (az alperesi ügyvezető édesapja) – pontatlanul – 4.000.000 forintban határozza meg az alperes által ténylegesen vitatott mintegy 5.000.000 forintos összeget. Az alperesi társaság tagjain és ügyvezetőjén kívülálló – bár az ügyletkötésben kétségtelenül részt vett tanú vallomásának ez a pontatlansága – önmagában – nem ad alapot a polgári perben érdemi jogkövetkeztetés levonására.

…Mivel a felperes a keresetet alátámasztó megállapodás tartalmát bizonyítani (Pp.164.§.(1)bekezdés) nem tudta, részére díjazás az alperes által elismert összeg alapján jár (G.40.057/2006/9.) Az ebben meghatározott 5.241.476 forintot pedig az alperes már részben kifizette, részben pedig arra jogerős részítélet született.

A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez benyújtott számlákon az alperes nevében eljáró Bíró Sándor csupán a számlák átvételét igazolta aláírásával, mely – a fellebbezés érvelésével szemben – sem a teljesítés igazolásának, sem pedig a számlába foglalt követelés elismerésének nem tekinthető.

Összeomlana a fizetési rendszer

Amikor az idézett részeket Kovácsné Zita megmutatta, bizony nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen. Mint mondta,

azt még csak-csak meg tudtam emészteni, hogy a tanúkihallgatás során össze-vissza lehet beszélni, s nem a tanú, hanem annak védelmében maga a bíróság minősíti azt olyan pontatlanságnak, amely nem ad okot érdemi jogkövetkeztetés levonására. A számlaadással kapcsolatos indoklás viszont egyszerűen elképesztő. A Győri Ítélőtábla álláspontja ugyanis megkérdőjelezi a számlaadásra, annak befogadására és annak alapján történő fizetésre épülő gazdaság működését, s ha így lenne, összeomlana a fizetési rendszer.

Dossziényi peranyag gyűlt össze az évek során Kovácsné Zitánál

Ha valaki szabályosan kitöltött számlát nyújt be valakinek valamilyen munka, megbízás teljesítéséről és a számla ellen az nem emel kifogást, befogadja, akkor ott már csak a fizetés, az utalás van hátra. A munka, a megbízás teljesítését maga a számla benyújtása bizonyítja, s az nem igényel külön bizonyítási eljárást. Az ítélőtábla indoklása értelmében a beérkezett, a megbízó által lepecsételt, aláírt számlák senkinél sem járnak fizetési kötelezettséggel, csupán az átvétel igazolásaként, s a megbízottnak külön bizonyítási eljárást kell lefolytatnia a teljesítés igazolására. Ez hogyan történhetne meg, azt bizonyára csak a Győri Ítélőtábla tudja, igaz nem tért ki rá, mert ilyen nincs is. Ezen indoklás szerint az APEH sem járhat el, és nem büntethet meg valakit csupán a számlák alapján.

Az általunk megkérdezett jogászok is elcsodálkoztak a számlákkal kapcsolatos indoklás hallatán.

A mai magyar valóság tükre…

Summa summarum, egy, a megbízója számára a szolgáltatást tisztességesen és becsületesen elvégző vállalkozó több évi pereskedés után a kiszámlázott vállalkozói díjnak csupán töredékét kapta meg. Sőt büntetésként még kifizethetett több százezer forint perköltséget (felperesként megnyert per költségét is neki kellett állnia az alperes helyett), valamint befizette a meg nem kapott összeg áfáját. Így ez az üzlet még további több milliós veszteséget okozott Kovács Csabáné számára, aki nem adja fel, és keresi azokat a lehetőségeket, hogy legalább követelésének nagy részéhez hozzájuthasson. Az alperes kft.-ben résztvevők viszont hátradőlhetnek, hiszen nem kell kifizetniük a jogosan követelt összeget.

Míg a fejlettebb nyugati országokban – például a szomszédos Ausztriában - igyekeznek minél jobban leszabályozni a gazdaság működését, szigorú jogszabályokkal megakadályozni a csalást, szélhámosságot, korrupciót, nemfizetést, fantomcégek létrejöttét, addig Magyarországon a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat még átláthatatlanabb gazdasági környezetet eredményez, még kiszolgáltatottabbá teszi a tisztességesen, becsületesen működő vállalkozókat, vállalkozásokat.

Jó példa erre, hogy a nagypolitika tovább liberalizálta a cégalapítást, titkosította a tulajdonosok lakcímét. Nem véletlen a külföldi diplomáciai képviseletek tiltakozása a magyarországi közállapotok, gazdasági visszaélések és a felelősségre vonási lehetőségek hiánya miatt.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Dózerek a Ság hegy kráterében – eltűnik az Eragon álomvilága

Megosztja a közvéleményt az Eragon című amerikai fantáziafilm forgatási helyszínének lebontása.

Elkezdődött az Eragon forgatása a Ság hegyen – exkluzív képriport

Az Eragon című amerikai filmet hazánkban forgatják. Olvasóink elsőként szemlélhetik meg a fantázia...

Tüntetők és építők - Már készítik a Ság hegyen az amerikai fantasy film díszleteit

Apácaruhában demonstrált a hely vélelmezett tönkretétele ellen Tarr Erika

Fantasy-filmet forgat a Ság-hegyen a 20th Century Fox

Látványos középkori kalandfilm forgatása kezdődik hamarosan a Ság-hegyen. Egy egész középkori falut...

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Könnyű