Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Új Fábry: fárasztó, de legalább ingerszegény

Magyarország stand-up lavinájának elindítójától csütörtök este csak egy lapos poénszállingózásra tellett. De legalább reklám sem kellett, hogy kimenjünk melegszendvicset gyártani.

Tegnap este először került műsorba az RTL-től a közszolgálati tévéhez igazolt Fábry Sándor új showja. Január elején a műsor hivatalos sajtótájékoztatóján olyan kijelentésekkel terítettek meg neki, mint a "több hónapos tárgyalás eredményeként remek szerződést kötöttünk, amely mindenféle összehasonlítási próbát kibír" (ez Böröcz István, az MTVA vezérigazgatójának száját hagyta el), és hogy ez egy one man show lesz, aminek a lényege az eddig megszokottaktól nem fog nagyon eltérni, de azért a program akár műsorról-műsorra változhat.

Ezt az utolsó hozzáfűznivalót tegnap este fél 11 után értettük meg igazán: kellett egy kiskapu, amin át lehet csusszanni némi műsorterv-módosítással, ha az elsődleges koncepció esetleg nem válna be. Mert erről a másfél óráról jóindulattal sem lehetne azt mondani, hogy minden várakozást felülmúlt, vagy hogy a showman jobban elemében volt, mint valaha. De ennek nem (csak) ő maga volt az oka.

Fotó: hirado.hu
hirado.hu

Bevezető képsorok: semmi zene, vendégek érkeznek, két köpcös, feketébe öltöztetett biztonsági őr engedi be őket kommentárokat eregetve, megnézzük jobban, ez Szőke András és Badár Sándor.

Titkol valamit, hogy nem meri kinyitni, alkohol van benne, mi van benne? Ne úgy húzd szét, mert ők párkapcsolatban vannak!

- ilyeneket eresztenek meg, táskát nyittatnak, fémdetektoroznak, kávéval elmegy. Még mindig síri csendben lépdel be aztán Fábry Sándor,

jövök be akkor eszköztelenül

- mondja, és kapja a tapsot.

Aztán rögtön egy "jeles" vendéget fogad, testőrök kíséretében jön Putyin - hasonmása -, kissé szívjuk a fogunkat, ilyet maximum Friderikusz engedhetett volna meg magának 1995-ben. Még mindig nem telt el öt perc, és már a főcímzenéért felelős Boban Markovic is rázendít, érezzük, hogy nagy nekiveselkedésről akarna tanúbizonyságot tenni a kreatív csapat, amire csak hab a tortán a műsor nyóckeresen megrajzolt bevezető intrója.

Boban Markovicék fújják (Fotó: hirado.hu)
hirado.hu

Aztán jön az, amiért a többség beült ott helyben, a Millenárison, majd pedig otthon, a képernyők előtt: Fábry egyszemélyese.

Hogy bírták ezt a kilenc hónapot nélkülem? Szörnyű jelentéseket kaptam, fogytak az antidepresszánsok, megnőttek az öngyilkossági kísérletek, négyszer beszéltem Zacher Gáborral az elmúlt héten

- kezdi, majd a dohányzási törvény és a hazai bűnözés felé tett gyors kitérő után felidézi, hogy újságírók szokták kérdezni, milyen példaképet tudna ő állítani az ifjúságnak, hát neki bizony komplex példaképei voltak, több figurából rakta össze őket, sokáig a nőkkel is így csinálta, poligámiának hívták ezt, de ez már egy lezárt korszak.

hirado.hu

Egy taplóság nem taplóság

Elmondja, hogy a visszatérése megmozgatta a napi sajtót, és vicces headline-okat szemléz - közben könyökből megaláz egy női nézőt, aki nem tudja, mit jelent ez a szó -, többségük csak mérsékelten vicces: Fábry bármit vállal hogy fizetni tudja gigantikus devizahitelét (Blikk), Fábry tovább húzza az igát (Lovas Élet), A péniszhuszár ismét nyeregbe száll (Élet és Irodalom), a nyílt önirónia viszont szimpatikus: A kormány csatába küldi udvari bolondját (Népszava).

Egy kisebb adag színesfémipari üzletemberezés és egy megpenészedett márványsajtról szóló, tényleg szellemes sztori után már invitálná első vendégeit, de kiszúr két, kissé testesebb hölgyet az első sorban, akik már előre tapsolnak, megpuszilja őket, miért tetszenek tapsolni, nem baj, a lényeg, hogy

megvan az anyag.

Még egy tapló jobbhorog.

Kultúrsokk

Ami az intenzív kezdés után jön, az viszont akár ki is maradhatott volna. Jön a kedvelt dizájncenter, ezúttal szürkébb kivitelben, mint valaha, galambelriasztó műanyag sassal és keringésjavító hátradőlő székkel. Épp jókor megyünk ki melegszendvicset sütni. Ám hiába számítanánk frappánsabb folytatásra: amikor Zelnik István, a Dél-kelet Ázsiai Aranymúzeum alapítója kezd értekezni munkájáról, hirtelen egy szerda délelőtti muszájkultúrműsor muzeológiai felvonásában érezzük magunkat (és ott még érdekesnek is találnánk), majd Kokas Katalin mutat be egy Stradivari-hegedűt, jaj be szép, ez még a Kultúrház? Kérem a következőt.

Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabdások edzője rezzenéstelen arccal elszakmázgat, fiai némán kandikálnak ki a szemgödreikből, aztán ők is elszakmázgatnak. Melegszendvics. Utána meg egy kis olvasgatás a híroldalakon, mert a show már nem képes berántani kicsit sem, Rúzsa Magdi meg inkább csak még messzebbre taszít. Pedig az erős kezdés és a bérházas-gangos-romkocsmás dizájn még valami jót sejtetett.

Fotó: hirado.hu
hirado.hu

Érdekes, de Fábry kapcsán is azt éreztük, amit D. Tóth Krisztánál : a személye el tudna vinni a hátán egy show-t, de túl sok tér lett hagyva a kamerára nem túl érzékeny vendégeknek, túl kevés Fábrynak, és összességében túlságosan klasszikus talk-showt akartak. Aminek az egyharmadánál megakadt a tempója, és monotonitásba fulladt. Eddig nem látjuk megtestesülve azt az adásonként kifizetett 18 millió forintot, de talán az emlegetett kiskapu működni fog.

(A műsor ide kattintva egészében újranézhető.)

❤️ Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Nyugat.hu-nak
Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület
Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Köszönjük nektek! ❤️

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Könnyű

Tovább az oldalra